Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-10-10 / 41. szám

PÁM ÉS VIDÉKÉI 9 1943. október 10, vasárnap sel ugyan, de megjátszotta az orosz egyházzá] való megegyezést. Ha pedig közelebbről vizsgáljuk azt a kettős célt, amelyet Sztálin ezzel a lépéssel nemzetközi, téren el akar érni, akkor világos lesz az is, hogy mi az igazság a kibékülés körül. 'A Szovjetunióban a budhizmus és mohamedanizmus eddig is teljes szabadságot élvezett, sőt messzemenő támogatásban részesült. Ennek kétségtelenül az a magyarázata, hogy a kom

1munizmus az ázsiai népeknél semmit sem tehetett volna a népek vallása ellen a nélkül, hogy vallásüldözésével a Szovjet külpolitikai érdekeit tekintélyes mértékben ne veszélyeztesse. Európában is hasonló meggondolások vetődnek fel. Sztálin változatos tapasztalatok alapján fel is adta a reményt, hogy pánszláv értelemben vett terjeszkedési terveinek a megvalósításában az istentelenséget, mint jó fegyvert forgassa és igy magától adódott az a megoldás, hogy az orosz egyháznak régi jogaiba való visszaállítása fokozza majd Oroszország vonzóerejét Ivelet- és Déleurópa szláv népeivel szemben. Így tehát az orosz: görögkeleti egyházzal való kibékülés Sztálin elképzelése szerint nemcsak a szövetségesekkel való barátság szálait fonhatná szorosabbra, hanem a pánszláv gondolat újraébredéséhez is tetemesen hozzájárulhatna. i Oroszországban azonban az egyház' megszűnik az állani határainál és igy a vallás .kérdésében csak a végletek útja járható: vagy istentelenség, vagy a cári idők államegyházának felújítása. És Sztálin az utóbbi mellett döntött, de olyan formát.választott, amely számára az egyházzal való együttműködést vélsz élytélenné teszi. A kievi, moszkvai és leningrádi metropoliták megegyezése utáti tátott napvilágot a sztálini vallásszabadságot híven kifejező és fent idézett alaptétel: Minden jó (görögkeleti orosz) kereszténynek ugyanakkor jó kommunistának kell lennie és minden kommunistának jó kereszténynek kell magát.vallania!« Ilyen kijelentés és ezzel együtt az új szovjet vallásszabadság sem jelenthet mást. mint az egyháznak a legteljesebb mértékben való alárendeltségét az államhatalommal; szemben. Az istentelenek bizonyára elégedetlenek lesznek, de végül is alkalmazkodni fognak. A száműzetésben élő orosz egyházi személyek, valamint a párisi és karlócai orthodox központok pedig nem

1 bolondithatók meg az üres moszkvai jelszavakkal. A szövetségeseknek és a balkáni szláv államoknak mégis feltalálják az új csemegét: új korszak virradt az egyházra Oroszországban! Lehetséges az is, hogy Sztálin talál Oroszországban olyan egyházi tényezőkét, akik ennek a nagyhatalmi inditőokoktól fűtött mozgalomnak a szolgálatába szegődnek, külföldön azonban a tárgyilagos szemlélők bizonyára rájönnek!, mégpedig hamarosan arra, hogy a vallásszabadság ügye Oroszországban valójában egyetlen lépéssel sem jutott előbbre! —yv — Elida Újdonság Elida A körömnek állandó természetes fényt kölcsönöz. Használata gazdaságos, olcsó. Kapható 99 ENG" DROGÉRIABAN Pápa, Fő-tér 19. (Ezelőtt Nepper Rezső.) Márkás kerékpárok és rádiók Magyar nevet a magyar gyermekeknek! Nem is nagyon régen történt az egyik dunántúli város anyakönyvvezetői hivatalában. Belép az édes újszülött boldog papája és a fontos eseményt így jelenti be: „Kislányom született, neve, Lötty, y-nal

u. A szegény anyakönyvvezető hiába magyarázta, hogy ilyen név nincsen a hivatalos névtárban, de meg ilyen nevű szent sem élt soha. De mivel a papa ragaszkodott a Löttyhöz (ipszilonnal 1), végül is megegyeztek: Mária Lötty lesz a leendő magyar asszony neve. Hamarosan ugyanott zaj'ott le hasonlóan érdekes jelenet, azzal az eltéréssel, hogy a papa fia számára a Dzsingisz nevet követelte. Az eredmény itt is kölcsönös engedménnyel született meg: Pál Dzsingisz lett a gyermek neve. Ilyen és ehhez hasonló esetek naprólnapra előfordulnak. A magyar öntudatukban meggyengült magyar szülők a leglehetetlenebb és nevetséges idegenmajmolásból vagy ábrándos magyarkodásból képtelen neveket akasztanak jobb sorsra éidemes gyermekeik nyakába. Mert mi lesz a következmény? Egy egész életen át undorral hordozott név, mely a gyermekekben lelki meghasonlást okoz. Mert hiába a szülők dédelgető szeretete ; az iskola és később a változó környezet kíméletlenül véleményt mond a lehetetlen név felett. Az ember pedig úgy van a nevével, hogy valóságos része. Napjaink uralkodó eszméje, az öntudatos, mély nacionalizmus megköveteli és erre ezer komoly és vitathatatlan joga van, hogy öntudatosabb, önérzetesebb magyarok legyünk. Ennek az öntudatnak egyik jele, hogy a lelkűnkhöz, érzésvilágunkhoz annyira hozzánőtt név kérdésében is határozott álláspontot foglalunk el. Szégyenletes és nevetséges, amikor magyar gyermekeket Betty, Ágy (így ipszilonnal 1), Emmy, Baby, Anci, Hubert, Kürt, Raoul, Ralf és ezekhez hasonló néven hívnak. Micsoda alsóbbrendű, a saját értékében is kételkedő, fogyatékos önérzetü magyar ember (talán csak emberke) az, aki az agyondicsért idegen népek elrontott és hibásan magyarított nevével szeretné a maga gyengeségét alátámogatni 1 Milyen elferdült osztályöntudat az, mely angol lordok, levitézlett francia arisztokraták és német bárók nevével szeretné a maga kiválasztottságát országvilág elé állítani 1 Hála Istennek, ez az ízléstelen és ostoba divat már kezd „kimenni a divatból". Napjainkban már nagy és őszinte érdeklődéssel keressük az ősi, színmagyar neveket, hogy gyermekeinknek majd ne legyen okuk a szégyenkezésre szüleik magyartalansága miatt. Az ősi magyar nevekkel kapcsolatban felmerülhet egy nehézség: szabad-e és lehet-e ilyen nevekre kereszteltetni a gyermekeket, holott ilyen nevű szentek nem voltak. Az Egyház bö'csesége ezt a kérdést már régen megoldotta. Tanácsa az, hogy keressünk az ősmagyar neveknek keresztény védőszenteket, vagyis egy egy ősi nevet helyezzünk egy-egy szent vagy boldog pártfogásába. (Akiket ez az ügy pontosabban érdekel, olvassák el az Egyházi Lapok 1934. évi februári számát.) Ilyen módon azonosul a két név és semmi akadálya, hogy szép magyar neveket adjunk gyermekeinknek* Tömörke, Ferreola (szept. 18.). * * * Ez a pár név csak mutató a többi százból. Tehát van bőven tudományosan igazolt ősi magyar név, melyeket magyar öntudattal és katolikus meggyőződésünk sérelme nélkül adhatunk gyermekeinknek. Mikor sokan húzódoznak ősi neveink életretámasztásától, jobb érv hiányában (mert különbet nem találnak) azt szokták mondani, hogy szokatlan hangzásuk miatt nem tudják megszokni. Hát ez bizony szomorú vallomás. Tudatlanság és restség bevallása egy időben. A Daisy, Erika, Patrícia, Czeile (nem is szólva a Puci, Sziszi, Bobó, Cuki, Cunci és megszámlálhatatlan társai) szépen, magyarosan hangzanak? És könnyű őket megszokni ? Vagy Tasziló, Arisztid, Andor, Rudolf, Kürt, Adolf, stb. vonzóbb hangzásúak és magyarosabbak? Nagyon szomorú kép egy nép faji önérzetéről, ha ilyen kérdésekről még vitatkozni is lehet! Nemzetünk lelki kincstárából folyton és újra merítenünk kell, ha nem akarjuk származásunkát, őseinket megtagadni. Szent nemzeti kötelességünk, hogy gyermekeinket ősi magyar névre kereszteltessük. Dr. Győry Csongor. Példa kedvéért megjegyzünk néhány ilyen névpárt a naptári kelet megjelölésével: fiúnevek: Aba, Paternus (nov. 12.). Ajtony, Aurelius (márc. 13.). Ákos, Achácius (jan. 2). Alpár, Ahxandrus (márc. 27). Bánk, Benedek (máj. 1.). Bárót, Pompilius (júl. 16). Bodor, Crispinus (nov. 19.). Botond, Simon (máj. 16.). Buda, Pudens (máj. 19.). Bulcsu, Szolutor (nov. 13 ). Csaba, Szabbás (dec. 5.). Csanád, Szenátor (máj. 28). Csongor, Stratonicus (jan. 13.). Előd, Protogenes (máj. 6.). leány nevek: Aporka, Aprószentek (dec. 28.). Bajcsa, Bazilla (aug. 29.). Biborka, Rufina (ápr. 6.). Bogárka, Aurchard (okt. 14.). Emese, Emerenciána (jan. 23.). Emőke, Immaculata (dec. 8.). Gibrád, Godoléra (júl. 6.). Gyöngy, Gemma (máj. 13.). Gyöngyvér, Genovéva (j n. 3) Lelle, Liliosa (júl. 27.). Magyarka, Magyarok Nagyasszonya (okt. 8.). Öse, Éva (dec. 24.). Szemő', Szimforosa (júl. 18.). Szomor, Héifájdalmú Szűz (szept. 15.). Üdülő honvédeink kiállítása Az Esterházy kastélyban üdülősebesült honvédeink újból kiállítást rendeznek azokból a munkákból, amelyeket az üdülő u. n. Pepecselő-műhelyében készítettek. Sebesült honvédeink körében nagy népszerűségnek örvend a barkácsoló művészet. A pihenés óráit itt töltik el hasznos és kellemes foglalkozással. A két műhelyhelyiségben, — mely kellő mennyiségű szerszámmal és gyalupadokkal van felszerelve, — Noll Béla karp. c. orv. vezetésével foglalkoztak harcteret járt honvédeink. A foglalatoskodó k létszáma átlag 30—40 fő volt. Az üdülő húsvét táján már rendezett ilyen vásárral egybekötött kiállítást. Azóta tekintélyes mennyiséggel gyarapodott a kész munkák száma. Ez a kiállítás és vásár újból azt a célt szolgálja, hogy egyrészt a nagyközönség megismerje szeretett honvédeink munkáját, másrészt, hogy a vásár bevételéből az ilyetén foglalkoztatáshoz szükséges anyagot beszerezhessék. Lapunk munkatársának alkalma nyílt megtekinteni a közel ezer darabból álló kiállítási anyagot. A hatalmas anyagot összezsúfolva nehéz volt áttekinteni, ezért megkérte a műhely vezetőjét, Noll Béla karp. c. őrv.-t, hogy ismertesse meg lapunk olvasóival a kiállításra kerülő anyagot. Ő a következő felvilágosítást adta: A kiállítás anyaga több csoportra osztható. Vannak: 1. lombfűrészmunkák (dísztárgyak, gyermekjátékok, stb), 2. ékírásos munkák dobozok), fafaragásos készitmények (üvegkálváriák és faragott dobozok), 4. asztalos munkák (gyermekbútorok, hintalovak, közszükségleti tárgyak), 5. esztergályos munkák, 6. kerámiák, 7. rajÉbresztő. zok és feslmények s végül 8. bognár munkák szerszámnyelek, fokosok). A vásáron kiállított tárgyak a kincstár tulajdonát képezik. A pepecselő honvéd ugyanis minden darabol két példányban készít el. Az egyik sajátja, a másik a kincstár tulajdona lesz. A vásáron befolyt jövedelmet a pepecselőműhely további felszerelésére és anyagbe s zerz é sé re fo rdi 1 j áik. Kedves vezetőnktől azt is megtudtuk, hogy a műhely szakoktatója — a nyár elején — Buday Lajos lanitóképzőintézeti tanár volt. A kerámiai munkák Illés Ferenc keramikus műhelyében az ő vezetésével készüllek. A műhelyi munka vezetésében és a kiállítás megrendezésében főmunkatársak voltak Horváth János c. tizedes és Molnár Péter honvéd, aki a különlegesebb tárgyak előkészítője és egyben a lombfűrész munkák szakoktatója is volt. A kerámiai tárgyak festéséi Barcza Eta önR. vöröskeresztes ápolónő vezette. A műhely anyagbeszerzéséi nagyban megkönnyitették különböző adományok, amelyekért ezúton is köszönetét fejezi ki az üdülő, — mondotta Noll Béla. — Igy 3 m

3 fűrészelt deszkát adományozott gróf Esterházy Tamás, és Contra-Iemezeket a Perutz-gyár és Kunt József. A pepecselő minden ügyes-bajos dolgát a szivén viselte vitéz Karesay Béla ezredes, az üdülő parancsnoka, aki megértéssel támogatta a műhely ügyeit s lelkesen buzdította a sebesült honvédeket a munkára. A kiállítás, — mondotta Noll Béla főrendező, — a bencés gimnázium I. emeleti rajztermében lesz f. hó 10-20ig. Megtekinthető d. e. 9—12-ig és d. u. 3—4-ig. Beléptidij 40 fillér; legénységi á I lományú ka Ion áknak, leventéknek, diákoknak 20 fillér. .A megvásárolt tárgyak — reméljük, hogy mindent meg fognak venni, —' a kiállítás lezárása után, f. hó 20-án vehetők át. Befejezésül tessék még megírni, — mondotta kedves vezetőnk, — reméljük, bog}' városunk közönségének körébői számosan meg fogják tekinteni a kiállítást és a szép cél érdekében vásárolni is fognak egy-egy emiékel sebesült honvédéi tik tol. |HÍ t., Horváth Béla villany

szerelő mester Fö-utca 1

1, szám. MIKA ANTAL szövő-gyárában az összes villanyberendezéseket a fennti cég készíti el. Kapható nála mindenféle villamos cikkek rádió, csillárok.