Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-09-26 / 39. szám

40. évfolyam, 39. szán. Pápa, 1943 szeptember 26., vasárnap JÁPA ÉS VWEKEi MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14-40P, negyedévre 3 60 P. KERESZTÉNY POLITIAAI HETILAP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u, 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Ma. •• •• A voros áfium ellen irná, meg ma harsogó-szavú röp­iratát a kard és a lant egyformán nagy­stílű hőse, Zrínyi Miklós gróf, a költő. A vörös áfium ellen, mert a vörös ve­szély közeledtekor is sok magyart hal­lana közömbös hangon beszélgetnií, mert elkábította őket az áfium, ahogyan Zrínyi az ópiumot nevezi. Öpium, leiki kábítószer a közelítő bolsevista veszély. Mert idehaza idegpartizánok kábítják a magyar lelkeket. Idegpartizánok, akik megszeretnék ölni a magyar leiket, hogy gőgös nemzetköziségük mammon kar­ijaiba lehetetlenüljön az < a nemzet, amely a hősiségnek évszázadokon át oly világi tó példáit nyúj totta már. Ne bántsd a magyart! Kiáltotta szét a szélrózsa minden ,zeg-zuga felé a hőslelkű Zrínyi. Ez a jelszó visszhang­zik most fel leikünkben. Ne akarják megölni a magyart, a magyar faji ön­tudatot, a magyar független szabadság­szerető lelkét! Ne akarják, hogy bele­nyugodjék önállóságának bármUy csök­kentésébe, bármily, kis korlátozásába is! Ne akarják, hogy újra idegen igákat szedjen a nyakába, hogy újra magára engedje kötözni a szabad mozgást gátló idegen uralmi nyűgöket, béklyókat! Ne akarják, hogy elámítsuk magunkat ön­csaló hitegetésekkel, hogy, igy lesz, úgy iesz, olyan jó iesz abban az új, általuk szándékolt paradicsomban. Herczeg Eerenc Bizáncának palota­jelenete feltűnő hasonlatossággal kisért. Az ostromlott szent város kozmopolita udvaroncai arról beszélgetnek, hogy nem is olyan rossz ember Mohamed, nem is olyan veszedelem a leendő tö­rök uralom, hisz ezt, azt hallották sut­togni, a nemes szultánról és vitéz sere­géről. A vég persze az lett, hogy ezeket az idegpartizánokat, rémhirterjesztőklet is mind halomra ölték Mohamed vér­szomjas csapatai. Ez az esel most vörös átszinesi­tésben ki sért, most a vörös áfium mér­ge kábítja a gyengelelkű, összetört, acél­talan szivű magyarokat! De mi nem hiszünk; mi álljuk a vártát és harcot hirdetünk a vörös áfiumnak előszobázó idegpartizánok ellen. Ha mi magyarok nem tartjuk meg a magunk mivoltát, a magunk lel­kiségét, a nemzetnek a maga mivoitjá­ról vallott felfogását, amely itt, ezen a helyén a világnak, ebben az időbeli és fcérbeli tájban az egyedüli lehető, föld­rajzilag és népileig adott, abban az eset­ben megszűnik a nemzet, Európának egyik nemzete, alkotóeleme. Akkor em­berek leszünk csak, porszemek, széjjel­hullunk és soha többé felismerhetők nem leszünk. Gróf Teleki Pállal együtt hisszük és valljuk: »Istenben bízva, erős aka­rattal, független erővel, bátor nyuga­lommal és a sok évszázados nemzeti lét bizodalmával állunk nehéz vártánkon a vergődő, harcoló Európa kellős kö­zepén. « , Hadifoglyokkal való érintkezés A Magyar Vöröskereszt központi igjazgatósága felhívja az érdekeltek fi­gyelmét, hogy az Oroszországban ha­difogságba került honvédegyének és munkaszolgálatosok felől hiába érdek­lődnek a genfi nemzetközi vöröskereszt­bizottságnál, mert eddig az érdeklődé­seket amúgy is mindig a Magyar Vörös­keresztnek küldték vissza. Ugyanakkor közlik, hogy az Oroszországban fogsági ba esettek érdekében tett minden lépé­sük mindezideig eredménytelenek ma­radtak. A szovjet ugyanis az 1929-ben Genfben megkötött hadifogolyegyez­ményt aláiró államok sorába nem lépett be s igy a semleges államok vöröske­resztjeinek sem ad felvilágosítást, bár­mely nemzetiségű hadifogolyról. Az utóbbi időben szórványosan ér­keztek Oroszországban levő hadifog­lyoktól levelezőlapok, amelyeket a Ma­gyar Vöröskereszt a címzett hozzátarto­zóknak továbbitoit és ezeknek egyúttal vöröskeresztes válaszlevelezőlapokat is küldött, amelyeket a genfi nemzetközi vöröskereszl-bizotiság útján igyekszik Oroszországba kijuttatni, azonban ed­dig még végleges értesülése nincsen afe­lől, hogy a válaszlevelezőlap a címzett hadifoglyot el is fogja érni. A legutóbbi hetekben szaporodnak azok az esetek, hogy orosz hadifogság­ban levő magyar állampolgárok hozzá­tartozói a magyar Vöröskereszt polgári tudósiló irodája útján távirali úton ke­resnek meg külföldön (tengerentúli or­szágokban) élő rokonokat és ismerősö­ket az iránt, hogy föltételezetten Orosz­országban lévő hadifogoly ismerőseik iránt érdeklődjenek. Bár a Magyar Nem­zeti Bank az eme külföldi táviratokra szükséges deviza kiutalását engedélyez­te és a Magyar Vöröskereszt ezeket a táviratokat a nemzelközi vöröskereszt­bizoltságnak Genfbe készségesen továb­bítja, figyelmeztetni kell az érdekelte­két, hogy ilyen táviratokra eddig még semmiféle válasz nemi érkezett és a jö­vőben várható eredmény is bizonytalan. A Magyar Vöröskereszt továbbra is ugyanolyan készséggel áll a nagykö­zönség szolgálatára, mint eddig és amint csak egy mód nyílik rá, megteszi a szük­séges lépéseket, mind az eltűnt magyar honvédek felkutatására, mind pedig a foglyok helyzetéhek megkönnyítésére. Ezért a különböző külföldi vöröskeresz­tekhez intézendő hasonló érdeklődést kerüljük, mert ezzel nekik csak munka­többletet okozunk. Testvérközségünk, Fenyvesvölgy napközi otthont avatott Midőn a trianoni békeparancs foly­tán elszakított Kárpátalja visszatért és Rákóczi hűséges népe a magyar nem 1­zettel húsz évvel azelőtt megszakított évszázados kapcsolatait újból felvette, megszületett egy kihatásaiban nagyon jelentős s a magyar városok által egy­értelmű leg és nagy lelkesedéssel felka­rolt mozgalom, az u. n. testvérközség mozgalom. Ebbe, a célkitűzésében nagyon életrevaló s a magyar-ruthén testvéri kapcsolatok felvételére és ápolására al­kalmas megmozdulásba Pápa város kö­zönsége 1939. június 10-én tartott rend­kívüli közgyűlésén egyhangú lelkesedés­sel meghozott véghatározattal az elsők között kapcsolódolt be. Hamuth János polgármester javaslatára a város kö­zönsége Fenyvesvölgy és Ha tár szög köz­ségeket fogadta testvérközségül azért, hogy a szorosabb együvétartozás által a nemzeti érzés a testvérül fogadott községekben elmélyittessék s az a sza­kadék, mely ruthén testvéreinket húsz éven keresztül tőlünk elválasztotta, ne­csak megszűnjék, hanem annak emléke is minél gyorsabban kitöröltessék a község lakosságának lelkéből. Hogyan jott létre a napközi otthon? Hamuth János polgármester váro­sunk közönségének határozata folytán még 1939. júliusában látogatást tett a két test vérközségben, hogy megbeszélje az illetékesekkel a segítés módozatait. E látogatás érlelte meg 1 azt a gondola­tot, hogy Fenyvesvölgy részére a város­egy napközi otthont állítson fel, Határ­szög községnek pedig évente egy bizo­nyos összeget juttasson egészségügyi cé­lokra. Nagy nehézségek leküzdése után Pápa város közönsége 1942. májusában megvett egy épületet a községben, ame­lyet azután átalakíttatott, tataroztatott, hogy napközi otthon számára megfe­leljen. Az épület az idei; nyáron készült el. Ünnepélyes felavatása f. hó 12-én volt, amelyen városunk közönségét Ha­muth János polgármester képviselte, akii az avató ünnepi beszédet is mondotta. Az avató ünnepség A szombaton este megérkező pol­gármesterünket az állomáson ünnepe lyesen fogadták. Egy magyar ruhás kis ruthén leány kedves szavakkal köszön­j tötte és egy csokor virágot nyújtott át ; Hamuth János polgármesternek. Más­nap d. e. 9 órakor ünnepi szentmise volt a görögkatolikus templomban, amelyet Dankulinec Gyula esperes mondott. Szentmise alatt a helybeli templomi énekkar finom kidolgozásban négyszó­lamú egyházi, énekeket énekelt. Szent­mise után a megjelent előkelőségek és a falu apraja-nagyja az új épület elé vonultak, ahol az ünnepséget a magyar Hiszekegy szavaival nyitották meg. Dr. Simor János körorvos, a nap­közi otthonos ovoda felügyelő bizott­ságának elnöke helyett üdvözölte Ha „Szegeden a franciák lépten-nyomon azt kérdezték tőlünk egyes polgárok felől: franciabarát, vagy németbarát-e az illető ? Egy idő múlva meguntam ezt a kérdezős­ködést és azt mondtam: Ha Magyar­országon tisztességes emberrel akarnak beszélni, s remélem, ezt akarják, akkor „magyarbarátokat" keressenek. TELEKI PÁL gróf. muth János polgármestert s az ő sze­mélyén keresztül Pápa város közönsé­gét. Az ünnepi avató beszédet mondotta ezután el Hamuth János polgármester. Beszédében ismertette a napközi otthon megteremtésének történetét s biztosítot­ta az egybegyűl tekét, hogy Pápa város közönsége az otthon fenntartását is a szivén viseli s ezután is minden évben bizonyos összeggel hozzájárul e nagy­jelentőségű szociális intézmény fenntar­tásához. Beszéde végén az épület kul­csát átadta a napközi otthonos ovoda kinevezelt vezetőjének, Noszkay Béláné áll. óvónőnek. Vitéz Russay Gábor dr. tiszti főor­vos emelkedett ezután szólásra, aki a belügyminisztériumot és a Kárpátaljai Kormányzót képviselte. Az ovoda épü­letét Dr. Deme József körjegyző vette át a község nevében. Végül az ovodás gyermekek kedves bemutatója után a magyar és a ruthén himnuszok eléneklésével fejeződött ne a szép ünnepély. Hisszük, hogy ez a magyar nyelvű napközi otthon is hathatósan fogja tá­mogatni azt a célt, amelyért Pápa város közönsége meghozta az áldozatot: a ma­gyar-ruthén testvériség el fog még job­ban mélyülni és ruthén testvéreink a magyar Hazának mindig rendületlen hivei lesznek. ' (—) Bevezették Devecserben az első hadirokkantat a juttatott zsidó ingatlanba Augusztus 20-án közölte a hivata­los lap a Kormányzó Úr legfelsőbb kéziratát, mellyel a mostani világhá­ború hőseinek és rokkantjainak földet, több kenyeret és előjogokat kiván biz­tosítani A végrehajtást elrendelő mi­niszteri rendelet is egyidejűleg megje­lent és ennek alapján az igénybevett zsidóbirtokok juttatása megkezdődött. A devecseri járásban az első jut­tatott Schwarczbauer Gyula napszámot devecseri lakos volt, akinek a téli Don­menti elhárító harcok során mind a kiát keze és mind a két lába elfagyott és mint 99 °/o-os hadirokkant került haZa. Az ünnepélyes átadásra vitéz Takács László alezredes, vármegyei vitézi szék­kapitány szeptember 15-én jelent meg Devecserben a Földhitelintézet megbí­zottjának és a Vitézi Széktartónak kísé­retében. A község részéről Horváth Sán­dor főjegyző, mig a járás hadigondo­zottjai részéről dr. Zakariás Árpád já­rási hadigondozó tiszt jelent meg. Schwarczbauer Gyulának vitéz Ta­ÁRA 30 FILLÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom