Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-09-26 / 39. szám

pince, valamint gazdasági felszereléssel együtt. Schwarczbauer az ingatlant egyel őre bérlet formájában azonnali natállya'l megkapta. A berösszegek a végleges átadás után a vélelárba számittatnak be. Rövidesen a Vitézi Szék még további ingatlanokat fog a járásban átadni. PÁPA ÉS VIDÉKEI 2 1943. szeptember 26, vasárnap kacs László alezredes Schwarcz Gusztáv devecseri fakereskedő ingatlanát adta át a hozzátartozó présházzal és | „A nemzeti egységért?" Válasz Varga László cikkére Az Egyház alapvető jogai közé tartozik, hogy saját temetővel rendelkezzék. A temető közel kétezer éves felfogásunk szerint szent hely. A keresztényüldözések idejében a vértanúk millióit a katakombákban temették el s a szfent vértanúk testének maradványai felelt pedig az újszövetség áldozatát, a szentmisét mutatták be. Azóta is minden oltárunkban a szent vértanúk ereklyéit őrizzük. Az üldözések után a keresztények sirkápolnákat építettek, vagy pedig a bazilikák falai mellett helyezték el a halottakat. Általános szokássá lett a templomokban való temetkezés is. A VI. századtól kezdve a templom kör ült temetkezés lett általánossá. Ez a szokás még ma is . sok helyen megvan. A legrégibb templomainkat még ma is temetők veszik körül. Igy volt ez Pápán is! Közegészségügyi szempontok az újabb korban a temetőket a városok falain kívül helyezte el. Az 1868. LIII. t.-c. elrendeli a községi temetők felállítását, amelyekben a különböző törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek tagjai temetkezhetnek. Az 1895. XLIII. t.-ctovább is elismeri, hogy a vallásfelekezetek saját céljaikra külön temetőket rendezhetnek be és tagjaikat a községi temetőkbe is akadálytalanul eltemethetik, Az egyházak a községiül temetőkben is régi szokásaiknak megfelelőlen rendezkedtek be. 1 A, legsértőbb jogtalanság volna, ha aZ állam, vagy bárki az Egyház ősi jogait a temetőkre vonatkozólag

1 el nem

1 ismerné. A legdurvább jogfosztás volna a magyarországi 1000 éves jogoknak ás szokásoknak kétségbe vonása. Ezt még a liberális törvényhozás sem mertje meglenni! A. temető szent hely. Megnyitásakor a püspök, vagy a tőle megbizott pap áldja meg. A megbecslelenitése épúgy, mint a templomé: szentségtörés. Egyházunk törvénykönyve előirja, hogy a községi temetőkben még ott is Jculön megáldott részt kell biztosítani, ahol az Egyház ősi, jogait megsértik és nem tisztelik és Lehetetlenség a katolikus temető felállítása. (Codex, 1206. Can.) Ezíekután világos a kérdés. Joggal lehet kérdezni: Uraim, ki mer a nemzet egységének széltépésével vádolni, ha az Egyházam közel kétezeréves felfogását megvallani mertem? Pápán aZ ősi felfogásnak nem lehet hangot adni akkor, amikor az alsóvárosi köztemetőt megnagyobbítják és egy új plébániának saját területén nincs katolikus temetője. 1868. előtt, a községi temetők megalkotása előtt Magyarországon nem volt nemzeti egység? Csak az egvházak temetői voltak, amelyekben külön-külön mindegyik elfért békességben és egyetértésben. Az ősi szokást senki sem :arto'tta a nemzeti egyséig megbontásának és nem vádaskodtak ellene. Ki vállalná a felelősséget a vádaskodásokért, ha a törvényeink szerint a reformátusok, vagy az evangélikusok, vagy pedig a katolikusok temetőt nyitnának, vagy pedig az ősi szokás szerint Vöröskeresztes gyűjtés egy köztemetőben berendezkednének? Csak nem felekezetieskedés, csak nem

1 sérti protestáns testvéreink felfogását, ha mi évezredes szokásaink szerint a temetőt megáldjuk, keresztet emeiünk és őseink pihenő helyét szent helynek tartjuk még a köztemetőkben is. Tudomásunk szerint a város képviselőteistülete is úgy fogadta el az alsóvárosi köztemető megnagyobbiiását, hogy ott a keresztény felekezeteknek külön megjelölt helyei lesznek. A mostani vérförgetegben különös összefogásra és egymás vallási fe'fogásának tiszteletben tartására van szüksig. Az egység útját kell járnunk. A mostani rendkívüli időket nem tartjuk alkalmasnak vádlak elleni válaszolgalásra. Ismertettük az ősi katolikus felfogást. Felfogásunkról csak ennyit akartunk megjegyezni. Befejezésül pedig: megdöbbentőnek és érthetetlennek tartjuk Varga László és a Pápai Hirlap eljárását. Melyikünknek használ a vallási felfogásba való beleavatkozás? Mi tisztelettel es megbecsülessel tekintünk Varga László vallási meggyőződésére, de mi is megkivánhatjuk Pápán a tizennégyezer katolikus számára. Molnár István. A világtörténelemnek most folyó legnagyobb háborúja minden néptől az

1 áldozatkészség maximumát köve'eli. Az eddig még' soha nem tapasztalt hatalmas arányú ember és anyagcsata nyomán keletkező sebek fájdalmának, a szenvedések és nyomor enyhítésének hatalmas munkáját végzi a Vöröskereszt. A magyar honvédségnek hatalmas támasza és kiegészítő szerve a Magyar Vöröskereszt, amely az állami gondoskodáson túlmenően tartozik a hadrakelt seregek sebesültjeinek és betegeinek helyzetén javítani. A legutóbbi országos gyűjtésünk óta eltelt ido alatt a Magyar Vöröskereszt 34 korszerűen felszerelt hadikórházat, 6 modern korházvonatot, kórházrepülőgépet, tábori kórházbarakkokat és ágy fel szereléseket', konzervált és friss vért, segély állomásokat, mozgó fogászati berendezéseket s egyéb egészségügyi intézményeket bocsátott a meglevő honvéd egészségügyil (intézmények kiegészítéséül a m. kir. honvédség rendelkezésére. A vöröskeresztes kórház vonatokon szállított és vöröskeresztes hadikórházakban ápolt sebesült és beteg harcosaink soha el nem \ múló hálával gondolnak a Magyar Vöröskereszt szolgálataira. Hivatásos és önkéntes Vöröskeresztes ápolónők százai a legnehezebb harcok idején is oit voltak kint a harcmezőn katonáink' melleit, hogy sebeiket gyógyítsák és segítő, simogató kezükkel enyhítsék a nehéz küzdelmekben szerzeit sebek és betegségek fájdalmát. A magyar Vöröskeresztnek azonban fel kell készülnie a jövő új feladataira is, gyarapítania kell hadikórházaink számát, folytatni kell az ápolónői kiképzést és tökéletesitenie kell felszerelési anyagát. Ezért újból az ország hazafias társadalmának áldozatkészségéhez fordul a Vöröskereszt és folyó évi október nóban az egész országban gyüjtőnapokíat, illetve gyűjtőakciót rendez. Hamuth János polgármester a pápai vöröskeresztes fiók elnöke már megszervezte a helyi gyűjtőakciót hazafias szolgálatra kész hölgyekből, akik október Inén meg is kezdik gyüjtőiveíklkel a pénzadomány gyűjtését. Bízunk abban, hogy a város hazafias s Imindenkor megértő közönsége tehetségéhez mérten résztvesz az áldozatkészségben. Siessen mindlenki alátámasztani a Magyar Vöröskeresztnek a szebb magyar jövő érdekében kifejtett törekvéseit. v Milyen csomagot küldhetünk honvídeinkneli? A hadműveleti területen levő honvéd és munkaszolgálatos egyének részére téli ruhaneműt és óvócikket tartalmazó csomagok küldését engedélyezték. 1. Minden egyén részére egy drb. ilyen csomag adható fel. 2. A feladás ideje: szeptember 10től 30-ig vidéken bármely postahivatalnál, azonban csak a délelőtti órákban 13 óráig. 3. A csomagok felső súlyhatára 10 kilógram. 4. A csomagokban kizárólag téli ruhaneműek, vagy óvóciikkek küldhetők és pedig ujjas, irhamellény, bekecs, bundabél és, téli ing, alsónadrág, téli harisnya, kapca, kesztyű (szőrme, kötött), haskötő, térdmelegitő, érmelegitő, fülvédőnyaksál* takaró, meleg sapka (kucsma, hósapka), csizma, cipő, melegítő készülék (hőpalack). 5. A csomagokat a feladás alkalmával nyitva kell bemutatni, hogy a felvevő postaalkalmazott annak tartalmát J ellenőrizhesse. 6. A csomagok burkolata csak zsák vagy tartós vászon lehet, melyet a tartalom ellenőrzése után kell bevarrni. 7. A csomagok a tábori postai díjszabásnak megfelelően dijazandók. Nyomatékosan felhívjuk a közönség figyelmét, hogy mind a csomagolásnál, mind a csomagok olvashatóan címzésénél mindenki gondosan járjon el és a csomag címlapjának másolatát, valamint a tartalomról egy jegyzéket a csomagban helyezzzen el, mert csak igy biztositható, hogy a csomagok ép állapotban és késedelem nélkül kjerülnek a címzettekhez. A téli ruhanemű tartalmú csomagok feladásához kék bélyegjegy vagy pedig külön engedély nem kell. A munkaszolgálatosok hozzátartozóinak figyelmét felhívják, hogy csak azok részére adjanak fel téliruha tartalmú csomagot, akiknek a tb. postaszámát megkapták. - — - - imii

1 í

m i

n murim

1 n Olvassa a „Pápa es mmr XII. Pius Személye úgy állt eddig a szenvedő emberiség előtt, mint a szoborba öntött pártatlanság. Csak a katolikusok vallották ugyan fejüknek, de azért több mint 50 állam — vallásra és felekezetre való tekintet nélkül — e! küldötte hozzá kipróbált diplomatáit. A katolikus világ előtt fehérruhás közbenjáró Ő az Ég és Föld közölt, minden lelki hatalom letéteményese és őrzője, Pastor Angelicus — angyali Pásztor, de azért az egész világ úgy nézett e szuverén fejedelemre,mint az egyetlen szilárd pontra, sziklára, amely mindenkor megőrizte krisztusi nyugalmát, pártatlanságát az emberi történelemnek legfájdalmasabb és legtragikusabb óráiban. Es méltán! Hisz trónralépése után — nem sokkal a világháború megindulása előtt — Ő volt az, aki határozottan merte állítani, hogy nincs olyan problémája a viliágnak, amelyet békés úton el nem intézhetnének. Országunk bölcs Vezére, főméi tóságú Kormányzó Urunk, aki személyesten ismeri Őt, annak idején lépéseket is tett a célból, hogy e világháború kitörésének megakadályozására döntő bizottság üljön össze az ő vezetése alatt. ! • S mióta elkezdődött e szörnyű háború, a szembenálló hatalmak, ha nem is valósították meg az ő eszméit, mindenkor elismerték és értékelték részre nem hajló pártatlanságát. Igazán csodálatos tehát, hogy az utóbbi hetek eseményeivel kapcsolatban — tisztán a suttogó propagandára támaszkodva — magyar emberek ajkáról a legdurvább gyanúsító kijelentések hangzanak el az ő szent személyét illetően. Nincs módunkban, de nem is a mi feladatunk, hogy védelmezzük e szuverén fejedelmet, még kevésbbé, hogy elégtételt szerezzünk neki. De kicsinységünkben is figyelmeztetjük e gonoszleíkű rágalmazókat, hogy ne tovább!... Egy hangot sem többet!... 900 éves kapcsolatunk a római Szentszékkel mindig a puritán magyar becsület útját járta, — ne zavarja meg ezt most, a legnehezebb időkben, még a gyanúsítás árnyéka sem! A mi kapcsolatunk e Szentszék tiszteletre méltó fejével nemi politikai csupán. Sokkal több annál! Őszinte, bensőséges barátság, amelyet kitüntetésnek kell vennünk és meg kell becsülnünk. Tisztelnünk és becsülnünk kell Őt, aki — a Vatikánból kiszivárgott hirek szerint — mióta kitört e világháború, a legszigorúbb vezeklésben, amilyent csak a nagy Szenteknél találunk, igyekszik kiengeszie ni az emberiséget sújtó isteni IgazságosMid'őn a július 19-i római bombázás után megjelent az összerombolt városrész siránkozó és kétségbeesett áldozátai fcjözött, hogy imádkozzék az elhunytakért és vigasztalja az életben maradottakat, vérző emberkezek, mint apró gyermekeké jóságos atyjukba, úgy kapaszkodtak e szent Férfiúba. A Pastor Angelicus hófehér ruhája piros lett az áldozatok vérétől... A szenvedő embertömeg érezne, hogy egy lett Pásztorával. A szenvedés, az áldozat, az ártatlan Ábelek vére eggyé tette vele. Magyarok, ne engedjük, hogy ezt az egységet, amely szimbóluma az egész emberiséggel való közösségnek, most meggondolatlan honfitársainknak akár a gyanúsítása ifi megfertőzze!...