Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-04-26 / 17. szám

>ÁPA ÉS VIDÉKEt XXXIX. évfolyam, 17. szán Pápa, 1942. április 26., vasárnap Felelős szerkesztő : Kerényl Olaff POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP Búzaszentelő Irta: Dr. Magyarász Ferenc O. Cist. A búzaszentelő körmenet neve és szertartása magyar specialitás, a római szertartáskönyv csak a Mindenszentek Mániájával egybekötött könyörgő kör­menetet ismeri, mely templomtól tem­plomba megy, nem pedig ki a búza­termő szántóföldekre. A magyar em­ber lelki világára végtelenül jellemző azonban, hogy ezt a könyörgő kör­menetet kivezeti a magyar kenyér szü­lőföldjére és ott, ahol már zöldéi a vetés, a kenyér reménysége: közős imádságban esdi le a mindennapi ke­nyérre annak áldását, ki megsokasí­totta azt a pusztában. Az április 25-iki körmenet első tanulsága a munka értéke. Nagy és szent szó ez kivált mos­tanság, a jelen idők nehézségei kö­zött. Nem mintha arról volna szó, hogy e világnak minden teremtett em­bere ne érezné mennyire szükséges minden erőnek megfeszítése. Arról sincsen szó, hogy az emberek ne tud­nák, hogy mindenkinek a saját munka­helyén kell tehetségeinek csúcstelje­sítményeire törekednie. Aki most sem jutott el e belátásig, az a szó teljes értelmében élhetetlen és megérdemli,, hogy a rohanó világ keresztülgázoljon rajta. A búzaszentelés a munkának más tanulságát is hirdeti. Azt t. i., hogy midőn magunknak dolgozunk, volta­képen másnak is dolgozunk, és nincs szociálisabb valami a kenyérnél. A kenyér munkájában egyesül az ész és a kéz munkája, a föltalálás és a kitartás, a haladás és a hagyomány, az összes társadalmi osztályok össze­fogása. Minden darab kenyér szinte kiáltja a sokrétű és sokfelé húzó tár­sadalomnak az egyetértés szükségét. A magyar kenyér legyen a magyar egyetértésnek gyümölcse és jelképe. A magyar kenyér egyesítse a most oly szerény, de mégis Istentől Jmegáldott magyar asztal körül népünknek t min­den fiát, akárhol ringott is a bölcsője, s akármilyen rendű és rangú anya akármilyen nyelven énekelt is altató­dalt e bölcső fölött. Mennyivel köny­nyebb volna életünk sora, ha a ma­gyar kenyér tanulságát mindenki meg­szívlelné, aki élvezi! A búzaszentelő körmenet másik tanulsága annak belátása, amit oly velős rövidséggel fejez ki a régi ma­gyar közmondás: Hasztalan az ember iparkodása, ha nem járul hozzá az Isten áldása. Mennél nehezebbek az élet körülményei, mennél súlyosabb a gond, mennél sötétebbek a végigélt vagy még ismeretlen veszedelmek fel­legei: annál élénkebben érzi az em­ber a saját erejének elégtelenségét és a természetfölötti segítségre való rá­utaltságát. Vegyük csak szemügyre magát a mindennapi kenyeret ajvetésétől a sze­géséig: a saját munkánkon kívül függ az az időjárástól, a fagytól, szárazság­tól vagy árvíztől, a jégveréstől, to­vábbá az áralakulástól stb., szóval csupa olyan körülménytől, mélynek nem mi vagyunk urai, melyek tehát az ember fölött álló s az ember kö­rülményeit bölcs és hatalmas szeretet­tel intéző gondviselésre utalják lel­künket. Ha a magyar nép ősi ösztönös hite rég nem kötötte volna össze a körmenetet a búzaszenteléssel: most a jelen megpróbáltatás napjaiban rá­eszméltünk volna arra, hogy ez a szertartás éppoly szükséges, mint amilyen természetes, s hogy ebben is igaza van Tertullianus őskeresztény írónak, hogy az ember lelke termé­szeténél fogva keresztény. Ennek a léleknek könyörgése szállt föl^a kenyér műhelyéből, a szán­tóföldről, az Isten trónja elé. ANTAL ISTVÁN dr. tárcanélküli miniszter Kerületünk szeretett képviselőjét, Antal István dr. igazságügyi államtitkárt Magyarország Kormányzója tárcanél­küli miniszterré nevezte ki. Antal Ist­vánt mindnyájan jól ismerjük s tud­juk, hogy mennyi jót tett, mily óriási) munkát fejtett ki választói érdekében. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy ez csak kis része voit annak a hatalmas munká­nak, amellyel a nemzetépítő munkában részivell. S amidőn lelkes örömmel üd­vözöijük a mi képviselőnk kitün­tetését, megvagyunk róla győződve, hogy Kormányzó Urunk választása ar­ra érdemes emberre esett, aki minden bizonnyal meg fog felelni a reá váró ha­talmas munkának. Az új miniszternek az lesz a tleiada­ta, hogy a nemzetvédelmi propagandát kezébe vegye és megszervezze. Magyar­ország a most folyó világháborúban is­mét történelmi hivatását gyakorolva, mind' aktívabban vesz részt. A nemzeti helytállás a magyarság erőinek és ener­giáinak felfokozását teszi szükséglessé. Ebben a helyzetben igen nagy jelentő­sége van annak, hogiy a közvélemény minél közvetlenebbül és minél részlete­sebben tájékozva legyen a kormány el­határozásairól. Antal István feladata az lesz, hogy Magyarországon megszervez­ze a felvilágosító munkát és a nemzet egyetemes céljai felé irányítsa a magyar­ság figyelmét. Hivatása tehát nem az lesz, hogy pártszervezési tevékenyseget fejtsen ki, hanem a mindennapi politi­kán felülemelkedve, > egységesen irányítsa a nemzet lelki és er­kölcsi erejének megőrzésére és m e g e d z é s é r e irányn 1 ó nem­zetvédelini propagandát. Ennek a nem/etvédelmi propagandának régi hivatott harcosa Antal István. Mi meg vagyunk róla győződve, hogy most az ől legfelsőbb irányításával ez a munka ei is fogja érni magasztos célját. (Sz.) Hol örökítjük meg új hősi halottaink emlékét? Hogyan bajija légre Pápa városa a belügyminiszter rendeletit? A Budapesti Közlöny április 19-i számában jelent meg a belügyminiszter rendelete, mely arról intézkedik, hogy az 1938 óta történt hadműveletekben el­esett magyar hősök emlékét az 1911— 1918. évi világháború hősi emlékművén meg kell örökíteni és a legközelebbi hő r sök napján meg is kell róluk emlékezni. A rendelet felhívja az alispánokat, hogy a rendelet soronkivüli végrehajtására alárendelt hatóságaikat haladéktalanul utasítsák és azt hatékonyan ellenőriz­zék. És most mi lesz Pápán? Hősi em­lékmű nálunk még az 1914—18. évi vi­lágháború hősei számára sincs. Hová fogjuk új hőseink nevét belevésni? Hova zarándokoljon el a régi és új hősök édes­anyja, felesége, gyermeke kegyeletét le­róni a messzi idegienben porlódó sze­rettei emlékének? A magyar (ifjúság! hol tisztelegjen ünnepi külsőségek közt a magyar feltámadás hősi halottainak ? Van Pápán egy-két testületnek vagy in­tézetnek hősi emlékműve, de a város 24.000 lakosának, a város múltjához, je­lenéhez és a benne nevelődő jövőjehez méltó emlékmű nincs! Pedig a régi pá­paiak emlegetnek egy néhány ezer pen­gőről szóló takarékkönyvet, melynek tőkéje és kamatai a hősi emlékmű alap­jait jelentik. Reméljük, hogy az illetéke­sek felismerve az emlékezésnek, hősök kultuszának nemzetnevelő értékét, sür­gősen intézkedni fognak. Mert a lélek is kéri a maga táplálékát, nemcsak a test a kenyér jegyét. 9z ifjúsági napok elé, melyeket Pápa város katolikus kö­zépiskolás ifjúsága rendez május Hó 7, 8, 9. és 10-én, soha nem tapasztalt lelkes érdeklődéssel tekint városunk egész ka­tolikus társadalma. A gondolat onnan indult el, hogy az elmúlt december 6, 7. és 8-án Győrölt ve­zetőképző tanfolyam volt Győr környé­ke és a hozzá közelebb eső Városok leány kongregációi részére. VárosunKból a Ranolder-intézet és az Állami Polgári Leányiskola ifjúsági Mária-kongregá­ciója vett részt néhány kiküldöttel A tanfolyam kézzelfogható eredményének megörökitéseképen közös elhatározás lett, hogy ezentúl minden évben egy-egy kongregáció május hónapjában nyilvá­nos szabadtéri ünnepséglet rendez hódo­latképen Május Királynője, a kongre­gációk égi Nagyasszonya előtt, melyre a testvér kongregációkat meghívják. Méltó ünnepséggel hódol a katolikus ifjúság Május Királynője előtt így történt, hogy elsőnek a pápai két ifjúsági leánykongregáció vállalko­zott egy nagyobb szabású, közös közép­iskolás katolikus ifjúsági megmozdulás rendezésére a gyöngyvirágos május hó­napban, hogy ennek az elpusztíthatat­lan. beszédes katolikus múlttal rendel­kező városnak kongreganista ifjúsága kifejezze hódolatát Május Királynője előtt. Az ünnepségek sorrendje Az ifjúságii napok főünnepségei május 9-én és 10-én lesznek. Ezekre elő­készítésül május 7-én és 8-án a középis­kolás ifjúság részére előadásokat tarta­nak. A fiúk részére a bencés gimnázium rajztermóblen, a leányoknak a zárda tor­natermében. Előadjók: Stadíer Frida, a Katolikus Leányszövétségek országos vezetője és Dr. Hell Imre budapesti hittanár, az A. C. titkára. P. Badalik Bertalan domonkosrendi tartományfőnök lesz a díszgyűlés szónoka A május 9-én tartott, esti ünnepség erre az alkalomra gyönyörűen feldíszí­tett Fő-téren, a plébániatemplom fő­kapujánál felállított ünnepi ol cárnál tör­ténik. Ugyanitt lesz május 10-én a tá­bori szentmise, a szentmisén pedig 2000 középiskolás katolikus ifjúságunk közös szentáldozása. A május 9-i esti ünnepség és a 10-én délelőtt 11 órakor a Jókai Színházban tartott ünnepélyes diszgyűlés szónoka P. Badalik Bertalan szentdomonkosren­d'i tartományfőnök, a rádióból jól ismert országos nevű szónok lesz. Máju$ 10-én délután az Állami Pol­gári Leányiskola ifjúsági Mária-kongre­gációja tízéves jubileuma alkalmából ünnepélyes diszgyűlést rendez. E gazdag programmal telitett na­pok ünnepségének műsorát lapunk kö­vetkező számában hozzuk. Az utcai hir­dető oszlopokon pedig a hatalmas falra­gaszok már előbb is felhívják majd a város figyelmét ifjúságunk májusi ün­nepnapjaira, s hódolatára a Nagyasz­szony előtt, hogy szent áldását adja ránk Kisdedével Szűz Anyánk. apa ÚC

Next

/
Oldalképek
Tartalom