Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-04-26 / 17. szám

R Baross Szövetség harca a pápai keresztény kereskedelemért A Pápa és Vidéke kezdet óta élén­ken fijgyelte és támogatta a Baross Szö­vetség küzdelmeit. Tudtuk mindig 1, hogy a fáradtozás és a küzdés a keresztény magyar kereskedelem felvirágoztatása érdekében történik. A magyarság nyu­gati őrhelye, Pápa a századfordulóra elvesztette a keresztény ker esküdteimét és iparát. A bevándorló zsidóság! majd­nem kizárólagosan kezébe kaparintotta a magyar föld 1 termékeinek árusítását és értékeit. A Baross Szövetség harcát ép ezért rendkívül fontosnak és figyelemre méltónak tartjuk. Miért nem irthatnak keresz­tény magyar kereskedők meg­felelő üzlethelyiséghez ? Megdöbbentő városunk külső ké­pe. A Belváros területén mégi ma is la legfontosabb helyeken zsidjók kezében vannak az üzlethelyiségek. A helyzet ott a legaggasztöbb, ahol a háztulajdo­nos keresztény. A törvényes rendelke­zések lehetőséget nyújtanak a felmon­dással, hogy a perifériákon és eldugott helyeken lévő keresztény magyar ke­reskedők átvehessék a forgalmasabb, belvárosi üzlethelyiségeket. Mi az aka­dálya, hogy még a mostani időkben sem történlek megfelelő lépések? A Baross Szövetség — úgy értesülünk — a kez­deményező lépéseket megtette. Minden felmondott zsidó üzlethelyiségre meg­felelő, meghízható, és tőkeerős keresz­tény kereskedőt ajánlanak a felmondás megtörténte után. A Pápa és Vidéke a megindult üzletekért folyó küzdelmet élénk figyelemmel kiséri. Olvasó tábo­runkat pedig keltő időben tájékoztatni fogjuk. Úgy tudjuk, hogy a nagyobb tőké­vel rendelkező zsidó kereskedők és ipa­rosok jobb üzletforgalmú helyiségeket majdnem minden esetben túlfizetVe is lefoglalják az érdemes keresztény ma­gyar iparosok és kereskedők elől. Ig'y történik meg, hogy városunkban a ke­resztény kereskedelem helyzete vissza­esőben van a megindult előretörés után és megakadályozzák a keresztény Keres­kedelem megerősödését. Mi csak azt kér­dezzük ezekkel kapcsolatban: hol van benne magyar fajtánk jobb sorsáért való szeretete? Hol van az összefogás? Mi lesz Pápán, ha a zsidóság kiemelését a magyar élet terén a kereskedelemnél is víégrehajtják? Más városokban lassan megtörténik az őrségváltás! Nálunk az összetartozás hiányában igen nagy az elmaradás... Miért maradnak ki a keresztény kereskedők az áruelosztásokból ? í Á Baross Szövetséghez beérkező • panaszok szerint az anyagkiutalások esetében nem minden esetben tanúsíta­nak az illetékesek megértő, keresztény , és szociális eljárást, amennyiben több esetben megtörtént, hogy keresztény ke­reskedő, vagy iparos az áruelosztásból j kimaradt. A megindokolás, inert nem j rendelkezik pillanatnyilag megfelelő tő­Különlegesség? Olajfesték és olajok kaphatók VESZEU-NÉL PÁPA Horthy Miklós utca 6. sz. Telefon : üzlet: 1705. iroda: 1001 kével az áru .átvételére, méltányos és el­fogadható időben való biztosítására nem adnak haladékot. Az is előfordulhatott, hogy az illető keresztény kereskedő, iparos éppen hazafias kötelességét, rend­kívüli katonai fegyvergyakorlatát telje­sítette és ezért az áru elosztásánál a nagybani és legtöbb esetben'a kiskeres­kedői haszon részesedéstől elesett, az elosztást pedig és ezzel a haszonrészese­dést zsidó fajú, tőkével rendelkező ke­reskedő, iparos nyerte el. A Baross Szövetség értesülésünk szerint mindlent elkövet, hogy a jövőb­ben hasonló esetek meg ne ismétlődhes­senek. Biztosítani fogja tagjainak a fir zetési lehetőségeket, hogy az árueiosz­tásnál kárt ne szenvedjenek. Ma minden lehetőt el kellene követni, hogy az újjá,­születő keresztény magyar kereske le­lem a teljes őrségváltásra felkészülhes­sen. Az áruelosztásnál nem szabad a j:ö^­vőben a mult hibáinak előfordulni es elősegíteni saját fajtánk károsodását, mert az még szervezetlenebb és szegé­. nyejjb. - fgjtfigMtttttt' Miért támogatják egyes közhiva­talok és közintézmények a zsidó kereskedelmet ? Pápán nyilt titok és széltében-hosz­szában beszélik keresztény kereske­dőink és iparosaink panaszát, hogy egyes közhivatalok és közintézmények zsidókkal végeztetik el a középületekben szükségessé vált munkákat, vagy a szük­séges felszereléseket zsidó kereskedők­nél szerzik be. A Baross Szövetség az illetékesek­nél megfelelő lépésekkel próbálja a pa­naszok orvoslását elősegíteni A város keresztény társadalma pedig csak azt kérdezi: mikor ismerjük meg egymást? Mikor váltják fel a szavakat a cseleke­detek? Mikor lesz bennünk annyi'öntu­dat, hogy magyarságunk sorsdöntő nap­jaiban, az újjászülető világ véres hajna­lán legszentebb kötelességünk: cseieke­dfetekkel segíteni egymást! Molnár István. Közösséget akarunk teremteni gondolatban, az együttérzésben és egyűttcselekvésben Bíró Lucián nagyhatású előadása a Kat. Körben. Csütörtökön este vacsorával egybe­kötött megbeszélést tartott a Katolikus Ivör, amelyen Bíró Lucián bencés gim­náziumi igazgató tartott előadási az A. C-ról. Komoly, megszivlelendő előadá­sában az A. C. célját, eszközeit és ezek­kel kapcsolatban a mi kötelességeinket vázolta. •Az A. C-ról már annyi szó esett, — mondotta az igazgató, — hogy mind a jóakaratú várakozás, mind a féltékeny gáncsoskodás — az egyik óhajtván a cselekvést, a másik tartván tőle — már talán mosolyog is rajtunk, hogy még mindig csak a tervezjgetésnél vagyunk, vagy ami ezzel egy értékű: a panaszko­dásnál, a tétlenség okainak kutatásánál, amire aztán a gúny ezt a szójátékot ta­lálta ki: az A. C. csak dictio katolika. Ha a dictio szót tág értelemben v'e­Cselekedtaünk kell! Kérdeni: az egyén, a saját család, a saját egyesület keretei között, a saját egyházközségben megtet­tünk-e mindent, ami Isten, Egyház, Ál­lam parancsaiban a lelkek üdvét, az er­kölcsök védelmét és javulását szolgálja? Befejezésül még csak ennyit! Mind­nyájunk előtt világos, hogy olyan törté­nelmi időket élünk, amelyek ^lapok-órák alatt intéznek el fontos kérdéseklet. Ha mi magyar katolikusok össze nem fo­gunk és az A. C. szervezetein keresztül az új magyar életet formáló munkából részünket ki nem Vesszük, lez 'annyit je­lentene, hogy lemondunk a katoliciz­musnak mint világnézetnek a közremű­ködéséről. Mert hiszen — ne feledjük — ma nemcsak az ezeréves határok visszahóditásáról van szó, nemcsak te­rületi revízióért harcolunk, hanem az PAPA, Fő-tér 23. sz. Bútort Nikodémnál veiy e n! 100 Raktárt Vacga-u. 2 szem: azaz nemcsak szónoklást értek rpjta, hanem tanitó propagandát is, ak­kor védelmükre kell kelnem azoknak, akik úgy látják jónak, hogy egyenlőre csak a létektalaj előkészitésné? marad­junk) s addig ne kezdjük el a cselekvést, amig mindenki nincsen tisztában az A. C. elméletével. De tegyünk is már valamit! — foly­tatta tovább az előadó. Hát eddijg sem­mi sem történt? A legnagyobb igazság­talanság volna ezt mondani. Ha az A. C. öt szakosztályának sorrendjében vizs­gálat alá vennők az egyházközségi A. C-t, azt keltene mondanunk, hogy az első vi­lágháború előtti éviekhez képest a hit­buzgalom és erkölcs védelem, a kat. kultúra, a sajtó és különösen a jkjari'tász, a szegénygondázás terén sok történt. De vájjon elég-e az, ami sok? • Amikor azt mondjuk, vagy mond­ják, akik figyelik életünket, hogy még sok a tennivaló, nyilvánvaló, hogy ko­runk állandóan növekvő erkölcsi igé­nyeire is gondolnak. Az A. C. a közöny ellen harcol s természetéhez, módszeréhez tartozik, hogy az első harcokat az egyén és 1 az egyházközség belső területén belül kell megvívnia és csak ha megújította a ma­ga kis kertjét, mehet át más — esetleg országos szántásokba. Tennünk keli! egész magyr életet akarjuk meg­újítani. A magyar katolicizhusnak eh­hez hozzászólni valója van, mégpedig kétezer — e tájakon pedig' ezeréves mű­ködése jogán. Az egyén, az egy ember;, ha mégoly harcos is tevlékényséjgleí, ha Prohászkák és Banghák (nyelvén is szól, eredménytelen lesz, ha nincs moz­gotté egy jól megszervezett, jól begya­korlott, fegyelmezett. cselekvőképes, át­ütőerejű- sokaság. Ezért tartom most legsürgősebb, legfontosabb teendőnk­nek: megalakítani az A. C. nagy tanácsát s általa közösséget teremteni a jgjondlolat­ban, az együttérzésben és egyűttcselek­vésben ! « Slkci GEP, FILM, LEMEZ KTn vápQ Imr^ vizsgázott fényképé* IVUY<AV,a IllIIC é s | át szerész-mest< mester FOTO-OPTIKA szaküzletében kapható. Pápán, Kossuth Lajos-utca 21. ( a üSrj szám alatt. — Telefon: 12—35. Amatőr felvételek gondos és gyors kidolgozása. Megbízásait vidékről postán is beküldheti. flzt beszélik... Jiogy a miniszterelnöki beszéd utá» 4(X)0 pápai telepes útra készül via Ma­kagaszkár. hogy a Somlón húsvétkor lekoz­mált pörkölt szaga csak most érkezett Pápára. hogy a magyar lányok nem járnak skót-sapkában. Mert az csak görbe orr­hoz, göndör hajhoz és lúdtalpas lányoké­hoz illik. hogy a Fő-téri bódé tetején a nyá­ron uborkát fognak termelni. hogy sokan szombaton nem borot­válkoznak, hanem ünnepeinek. Viszont sokan vasárnap borotválnak és nem ün­nepelnek. hogy a korzó gyöngyei könnyen gu­rulnak. hogy sokan azzal kérkednek: nem keresztény magyar üzletben vásárolnak. Mi lesz akkor, ha nem lesz »más« üz­let? • hogy a Somlón olyan bor is terem, amitől szalutálni lphet. hogy sokan előbb értesülnek az eseményekről, akik kölcsön újságot ol­vasnak, mint az újság tulajdonosa. Sőt két-három napig rajta alszanak s csak azután adják vissza. hogy egy pék silletlenséget adott esi a közönségnek — jegyre. hogy a Ruszek-közben veteménye* kert lesz. Az alapanyagot már sokan le­rakták, akik igy énekelnek: A termelésnél én is ott leszek, Egy-egy dinnyét én is ültetek. Kapálok a kapálok között, Vagy elbújok az oszlopok mögött. És én is vétek, mint a többiek. Pislogok vagy összerezzenek. S pofátlanul kullogok haza, Ilyet tesz az, ki erkölcsben laza. Elfogott léggömbök bejeJentése Az ország keleti részén több helyen mint­egy 2 méter átmérőjű, léggömbre erő­sített, különleges folyadékkal töltött szelencéket találtak. Előfordulhat, hogy, az ország más vidékén, tehát városunk területén is leszállnak ilyen léggömbök. Ezúton is figyelmeztetjük a város lakos­ságát, hogy ha bárki találna ily szelen­cét, vagy esetleg csupán léggömböt, eset­leg annak burkolatát, vagy ha leszálló léggömböt látna, azt azonnal jelentse a legközelebbi rendőrnek, vagy katonai őrszemnek. Ha mód van rá, az illető ad­dig is, amig jelentését megteszi, gondos­kodjék róla, hogy a talált léggömböt, vagy szelencét alkalmas egyén felügye­letére bizza a hatóság megérkezéséig. Semmi körülmények között nem szabad sem a léggömbhöz, sem a szelencéhez hozzányúlni. Hirdetés­R pápai m. kir. állami lieeum és taaítóképzö-intázet igazgatósága az 1942. július 1-töl 1943. június hó 30-ig terjedő időre szükséges hűs, zsír, tej, kenyér, liszt, fűszeráruk szállítására és az intézet konyhájában felgyülemlő mos­lék naponkénti átvételére nyilvános verseny­tárgyalást hirdet. Az ívenként 2.— P-s okmánybélyeggeí ellátott zárt ajánlatok folyó évi május 2-án délután 3 óráig nyújtandók be 2% bánat­pénz egyidejű letétele mellett. A részletes feltételek a hivatalos órák alatt (d. e. 11—12 óra között) megtudhatók az igazgatói irodá­ban. Az ajánlatok felbontása ugyanott május 2-án d. u. 3 órakor lesz: a hivatalos fel­bontáskor az ajánlattevők jelen lehetnek. Pápa, 1942. április 14-én. Igazgatóság. Hirdessen a „Pápa fi flidíki"<l»a

Next

/
Oldalképek
Tartalom