Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-04-19 / 16. szám

XXXIX. évfolyam, !6. szám Papa, 1942. április I9. v vasárnap Felelős szerkesztő: Herényi Olaf POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VISARNIP. s. A kárörömről mondják, hogy ez az igazi üröm. Dur­vaérzésű megállapítás, semmi köze az örömhöz. Az öröm a kiegyensúlyozott ember belső világának megnyilatkozása. Valami, ami a paradicsomi boldogság­ból itt maradt. Kikelet, amikor virágba­borul a lélekben a »szépség es jósájg. Ki­veti tŐdik az arcra, ott vibrál a szemi­ben, siniogatásra nyújtja a kezet, teím'bér­tést vért lát mindenkiben. Lehajol a har­matos rózsához és csókot lehet reá sze­netettei, csodálattal tekint a vágtató csjriagmiriárdra, együtt dalol a magyar ég pacsirtájával. Ott lakik fényes palo­tákban és a zsupp tetők alatt, ha jóság vain a Szívben, Ez az igazi öröm. Ennek nem lehet ikertestvére a káröröm, amely sápadttá marja az arcot, háborgó tengerré varázsolja a szemet, idegrángalózássá teszi a Szentlélek templomát, az iemberi testet, tűzhányóvá érleli a belső indulatok mélységét. Ez csak rombolni tud és nem építeni. Elő­futárja a gyűlöletnek, széthúzásnak. Kö­vetkezménye egy megindított aknamun­kának. Szülőanyja az irigység, a gog, laz emberi hitványság és alacsonyrend'űség. Nein ismer testvért, jóba rátok tár­sat. Erkölcsi rend és törvény, számára ismeretien világ. Csak egyet ismer: ké­jelegve harsogni a meghurcolt vagy baj­bajutott embertársa felett, mint ahogy a római arénákban puffadtra hizlalt hisz­t erikák üvöltöttek az ártatlanok vére­h uilás án. Nincs köze az igazsághoz, amely­ért becsületes emberek életüket áldoz­zák és ha elvéreznek is, mégis diadalra viszik azt. i | A káröröm mindig szimatol, min­dent félremagyaráz. Nincs távlata, mint vakond, folyton turkál és azt hiszi nincs napfény, Virágillat, madárdal, szépség, jóság a földön. Bántja, hogy másokat szeretni tudnak, hogy ered­ményes a munkájuk. Káini dorong van a kezében, mellyel az ártatlan Ábelre les, hogy. egy váratlan pillanatban le­sújtson a védtelenre és ártatlanra. A krisztusi, természeti és erkölcsi törvény, haiott szöveg előtte. Az égbe nem lát és nem is jut oda soha. ) Rágalmaz és pletykál. Fogcsikor­gatva üvölt a kéjes gyönyörtől, ha azt iát ja, ütött az óra, amikor a szerencse szekeréről leesik az, akii ő soha nem szívesen látott rajta. Ványadt lelkivilágával -ott terpesz­kedik a karosszékben és kiáll az utcasa­rokra. Magára ölti az úri külsőt és ia koldiis gúnyát, a becsületesség és élet­szentség mezében akar tündökölni Időt pocsékol, műnkét elhagy, "erőt őröl, egészséget emészt és mindezt azért leszi, mert azt hiszi, hogy jó úton 'halad. Hja egyszer aztán rádöbbentik az ilyen Szennyes ielkiségü fölílterhét, hogy Kár­örömét túlságosan hamar előlegezte ön­magának és hasztalan volt, akkorinyé­íiez tapad a nyelve, 1 sor süld öző t In ek ér­v?i magáiba világrend ellen lázad. 1 Pápán ís élnek Äyenek. De. jobb volna, ha néni lennének. Alispáni a vármegye F. hó 15-én tartotta Veszprém vár­megye törvényhatósági bizottsága ren­des közgyűlését, amelyen Dr. Berky Miklós alispán részletesen * beszámolt az utolsó négy hónapban végzett mun­káról. A jelentés szerint a vármegyei Közjóléti Szövetkezet mindent megraga­dott, hogy téli munkaalkalmak segítsé­gévei megsegítse a falusi lakosságot, több helyen háziipari tanfolyamot ren­dezett, a zöldkeresztes gyermek étkezte­tési és tejakció is elismerésre méltóan működött. Ugyanez a Szövetkezet tervbe vette, hogy négy községben 40 házat épit, továbbá házjavitási és áliatjutiatási kölcsönt folyósít. > Mezőgazdaság. A korán beköszöntő erős tél meg­akadályozta az őszi vetések megerősö­dését. A zord időjárás okozott károkat, de még teljes részletességgel nem lehe­tett ezeket megállapítani. A tavaszi ga­bonafélék elvetéséhez szükséges tavaszi árpa- és zabvetőmagot a vármegyei gaz­dasági felügyelőség még január havá­ban kiosztotta. Sajnos, megfelelő Kész­let hiányában a bejelentett igényeket csak részben sikerült ki elégíteni. Az akció során 750 q zabot, és 2100 q tava­szi árpát osztottak ki kisgazdák részé­re. A tengeri vetőmag kiosztására még nem érkezett kormányintézkedés. Saj­nos, a mult évi rossz .termés miatt ezen a téren is igen nagy a vétőmaghiány. Yfzszabályozás. A nehéz viszonyok ellenére nagy munkát végzett ezen a téren is a várme­gye. A f. évben a mull évit 100.001) P­Vet meghaladó vízszabályozási és nel­vizlevezetési munkát terveznek. Közélelmezés-közellátás. Zsír. A zsirellátásban bizonyos Hiá­nyok léptek fél, amelyeknek'oka a kel­lőleg kihizott és zsir ellátására alkalmas sertésekben való hiány. Ennek viszont a mult évi rossz termés az oka. Hiány van a liizialási takarmányféleségekben. »A zsirellátást egyébként — jelenti az alispán — a lcgéberebb/figyelemmel ki­sérem és minden lehetőt el fogók'kö­vetni, hogy az ellátási év ezen a téren is lényegesebb hiányok és nélkülözés kizárásával fejeződjék be.« Liszt. A lisztellátásban nehézségek nem mutatkoztak és remény van rá, hogy a folyó gazdasági évben nem is lesznek. Lényegében ugyanez a helyzet a petróleum és egyéb élelmiszereik front­ján is. Cipő. A kormányzat által a várme­gye szükségleteire juttatható lalpbőr es készcipő mennyiség változatlanul cse­kély. »Természetesen, továbbra is vái­'fcozatlanul igyekezem — biztosit ben­nünket az alispán, — a. még mindig! je­lentkező anyaghiány ellenére.is a kor­mányzatnál az ellátás lehető favitását kérni,.. - -\ •' • Te.vtrl/ Ezen a téren . ; számottevő hiánvök még nem mulatkoztívk. A sza­jelentés helyzetéről badíorga lom ban textil van még. Az árak azonban a legtöbb kereső fizető képes­ségét meghaladják és igy a ruházattal való ellátás terén egv lassú rosszanbo­dási folyamat kezdetéi látom. Az ii. n. népruházati akció kereté­ben a két leszállítás alkalmával összesen 19.860 in. pamut- és gyapjúszövet, 93 drb. bélés egységcsomag, 1860 drb. zseb­kendő, 2232 drb. férfiing és 670 pár .gyer­mekharisnya és 1860 drb., illetőleg pár egyéb kötött holmi került "eladásra. Ezen az akción felül a jóléti intézményeknek ínég nagy mennyiségű olcsó textilárut juttatott a közellátásügyi minisztérium. Szappan. A mosó- és mosdőszap­pan ellátás körül, — mivel az előállítá­sához szükséges anyagokban előrelátha­tólag még növekedő hiányra számítha­tunk, — még lesznek a jövőben is nehéz­ségek. A kormányzat azonban mindent elkövet, hogy ezen a bajon is segíthes­sen. i Közegészségügy. A közegészségügyi viszonyok általá­ban kielégitőek voltak, tömegesebb meg­betegedés nem fordult elő és ebben az évszakban jelentkező 'influenza szerű megbetegedések is csak szórványosak és inkább csak a téli időszak vége felé lép­tek fel. A fertőző betegségek közül most is csak a vörheny jelentkezett, [szétszórtan a vármegye területén igen enyhe tüne­tekkel és kedvező kimenetellel. Hosszú évek óta első izben volt észlelhető vár­megyénk területén 2 kiütéses tífusz eset. A betegek azonnal elkülönittetfcek es mind ezeknek, mind környezetüknek f ertő tienitése megtörtént. Kórházaink működése zavartalan és teljes, egészségvédelmi intézményeink működése eredményes volt. Iskoláinkban a tanulók egészség­ügyi viszonyai kielégitőek voltak. A szo­katlanul hideg és zord időjárás alatt ru­házat és lábbeli hiánya miatt sok tanuló mulasztott. A hatóságii orvosok, nem­különben az "egészségügyi körökben szolgálatot teljesítő védőnők tokozott figyelemmel ellenőrizték a tanulóifjúság tisztasági és tisztálkodási viszonyait. Ezek eredményeként sajnálattal kell megállapítanom, hogy a szappanhiány közegészségügyi szempontból fokozott aggodalmat kelt. Az alispáni jelentés még a népok­tatásügyet, az állategészségügyet, az űl­ügiyet és a tűzrendészetet ismerteii. Az alapos, pontos jelentés alapján tisztán látjuk, hogy vármegyénk vezető­sége mindent elkövet a lakosság érdekei­nek megvédéséért, ellátásának biztosilá­sáéii. A közgyűlésen, amelyen városunk­ból is többen megjelenték, főszolgabíró­nak megválasztották Dr. Seherer Já­nost; választottak továbbá négy szolga­bírót is, köztük Dr. Lsoknyai Györgyöt, városim k szü iö tí j ét. A gyűlésen Jókai-Ihász Miklós fel­sőházi tag a gazdák nehéz anyagi hely­zetét ismertette: Hasonló tartalmú voll Walla Ferenc felszólalása is: .(Sz.) A Amikor jegy nélkül is jegyrendszer volt Pápán A régi világban, amikor a magyar föld bőséges terményei paradicsomi jó­létet nyújtottak az ország lakosságának, még akkor is szükséges volt az étének és italok árát hatóságilag megállapítani. Rendelkezések nélkül különösen az uta­zók szükségéből sokan még nem enged­hető visszaéléseket követtek volna el. A W város levéltárának feljegyzései közölt (megtaláljuk az 1786. évi rendelkezése­két, melyek az ételek, italok . . szobák..', lovak szállása és szénája -nafc hatósá­gilag megállapított »taxa -ját tartalmaz­za. A város rendelkezése így követke­zik i: 1. Azon az Asztalon, ahol égy Sze­mély 18 krajcárt füzet »egy ebédért; bor és kenyér nélkül adatik: leves; tehén­hús, káposzta, répa, vagy más kerti étel, petsenye és Soláta. * 2. Azon az Asztalon pedig, ahol egy személv 30 krajcárt füzet egv ebédért: bor és kenyér nélkül adatik: leves, le­hénhús, káposzta, répa, vagy más kerti étel, lisztből 'készíteti étel petsenye, So­láta és GonferT. A város érdéines magisztrátusának kőrültekiittő gondosságára mutat a szi­gorú intézkedés: Mind ezen ételek lisz­tári és jól készíttessenek, úgy hogy a gyöngébb természetű emberek is meg­ehessék . í Nem nagy lehetett a vendéglőkben az ebédéi ők száma, mivel a város kény­telen úgy intézkedni, hogy aki »több éte­leket kivárnia, a Tyáeternaí egy n ippal előbb jelentse Magát«. Érdekes a »vendég fogadók szobái­nak és istállóinak bérmegállapításai is: |Az első szobáiul 30 krajcár, a ki­irottul 18 krajcár, a nem kiirotUil 13 krajcár 24 órára. Egy Lótul istáíú pénz 1 krajcár, egy portio Szénáiul, amelynek hat funt nehézségűnek kell lenni, 3 krajcár fi­zettetik«. í 4 í A vendégfogadók, a borkimérés jo­ga ebben az időben kizárólag kereSz-, tény kezekben voltak, 1786 június 19-én jelent meg II. József rendelkezése, niely bizonyos feltételek alatt a »korcsmák­bak kiárendálását a zsidóknak is meg­engedni méltóztatott a következő cik­kelek alatt: 1 Hogy sem mi nemo zsidó korcs­á&a 16 fílléf"

Next

/
Oldalképek
Tartalom