Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-10-05 / 40. szám

P01ITIIII HETILAP. - MEGJELENIK MIHDEM VISIRMP. JUXVIH. évfetyaa, 40. szán Felelős szerkesztő: Dr. BÜDRY FERENC Pina, 1941 aktifaer 5. f vasárnap n Katolikus nagygyűlés Irta: Dr. Magyarázz Ferenc O CifSt. Kerek negyveh évvel ezelőtt azt írta Prohászka a katolikus nagygyűlé­sekről: »A keresztény gondolatok imái­dig nagyok, hatalmasak, igazán úri gon­dolatök. Kuituráijjs erejükből nem vesz­tettek; népek nevelésében kipróbálta azokat a történelem«. (Egyházi korsze­rűségek. 0. M. XX. 202.) Negyven esztendő tigyan egy fordu­latot sem jelent az i4ő kerekének járá­sában ; de viszont ez alatt a negyveh év alatt maga az idő is rettenetes nagyot fordtriít, s a történelem annyi nevezetes, sőt végzetes eseményt termett, hogy nem vétürik az ijtélet igazsága ellen, ha kérdezzük: Mindig oly nagyok, oly ha­talmasak-e a keresztény gondolatok, s nem vesztettek-e kulturális erejükbői? Miiért tesszük föl ezt a kérdést? Mi tűrés, tagadás, föl kell tennünk. Hiszen ebbe az emberöltőbe oly esemé­nyek és mozgalmak esnek, amelyeket egy félelmetes kéz milliók vérével és könnyeivel irt bele a világtörténelem­nek amúgy ijs vérhez és könnyhöz szo­(kott lapjaiba; és ezek a lapok oly távol esnek mindattól, amit keresztény gon­dolatnak, keresztény kultúrának szok­tunk eddig és szeretnénk továbbra is nevezni, hogy a gondolkodó elme szin­te megtorpan előttük. Az evangélium igazságát el aklarják homály ositani, az apostolok szavát sa­ját vérükbe fojtják, Krisztus Egyházát megfosztják szabadságától* becsületé­től és életétől, a béke galambját már a levegőben lelövik, mielőtt leszállhatna az eíködösitett, véres, bombáktól szán­tott, romokkal a fölismerhetetlenségig elcsúfitott földre. A keresztény gondo­latot elnémiitja a két világháborúnak mijndent túlharsogó zaja; a felebaráti szeretetet elfojtja a mesterségesen szi­tott és egyre még csak növekvő gyűlö­let, a keresztény kultúra büszke ,vi[vmá­nyaii vagy sutba kerültek, vagy a ná­ború és pusztitás szolgálatába szegőd­tek. A kereszténység világtörténelmi hi­vatása és Krisztustól nyert öröksége és küldetése csakugyan az, amit Prohászka a népek nevelésének mond; de a törté­nelemnek az iskolájában a népek és nemzetek, a keresztények úgy, mint a pogányok, rossz tanulóknak bitzonyu'i­tak és nemzedékeknek kell elmúlniuk és jönniiök, mire ez a hitében, erkölcsé­ben, szeretetében, szociiáiis érzésében imegbukott világrend újra leteheti ja­vitó-vizsgáját, s mire ez a mindenéből 1, ínemcsak vagyonából és anyagi javai­ból, de sajátmagába vetett hitéből is ki­fosztott emberiség megint »úri gondo­latok*-a t tudna kiitermelni lelkéből. És mii mégsem jajgatunk, meddő kétségbeeséssel, mégsem tesszük ölbe ernyedt kezeinket, sőt még csak nem is vádolunk senkit ezért a sivár jelenért; mert a vád sem vijiágépitő tényező, a szemrehányás csak újabb éket verne a lelkek közé. Mit tegyünk és mit teszünk tehát? Összefogunk és összetartunk a ke­resztény gondolatban, szóban és csele­kedetben Erdélyi József és Karácsonyi Margit Pápán Nagyszabású az a terv, melyet a »Pápa és Vidéke« elindított, amikor né­pies magyar irodalmi esteket óhajt ren­déztii Örömmel vehetjük tudomásul, bogj^ mindjárt az első irodalmi estre .Erdélyi József, a népies magyar Íjra nagy apos­tola és Karácsonyi Margit, a un agyar dal csalogánya jön október 13-ián Pápára. Erdélyi József a pusztai cselédek véréből jött és megmaradt végig tiszta és igaz embernek. Igy lett az egyetemes ímagyar élet lelkiismerete. Versei a ma­gyarság 1 drága kincsei. Minden szavában az örök magyar lelkisége, akaratereje és elhivatottsága érzik. Karácsonyi Margit tiszta, csengő hangjával a magyar népének legkivá­lóbb előadója. A rádióból jól ismerjük öt Most alkalmunk lesz gyönyörködni az ő utói érhetetlen művészetében. Az irodalmi estnek többi szereplői is: Kálmán Emiliá, Dr. vitéz Mezey, Kál­mán, P. Ambrus Máté, a Perutzgyár énekkara nagyszerűen hozzájárulnak az est fényéhez. Jegyek a Pax és Kiss Tivadar könyvkereskedésben válthatók 1.80 P­től —.50 fillérig. Szalay Károly. Pápa város közellátásának helyzete A közellátás legfontosabb kérdéséről nyilatkozott Hamuth Jánoa polgármester A város legégetőbb és legfontosabb maii problémája a közellátás kérdése. Közeledik a tél. Ilyenkor áz egész város a télii szükségleteket vásárolja. !A mai rendkivül nehéz körülmények között ezernyi az akadály. Legtöbbször meg áru- és anyaghiány akadályozza a köz­ellátást. A háború harmadjik évébe for­dult. Óriási anyagfogyasztása miatt nin­csen minden közellátási cikk megfelelő mennyiségben. A városban tapasztal­ható közellátási nehézségekről és azok megoldásáról, a jövő feladatairól, a tél­re váló készülődésekről hogy bővebb felvilágosítást tudjunk adni, felkerestük Hamuth János polgármestert. A városházán óriási a forgalom. Emberek százai járnak egyik hivatalos helyiségből a másikba. Ezen a forgal­mas délelőttön mégiis a legnagyobb készséggel fogad a polgármester. A tele­fon állandóan cseng, az előszobát meg­töltik a hivatalos ügyeiket intézők tö­mege. Mégis jut elég idő, hogy a nyilvá­nosság számára felvilágosításokat kap­hassunk. Milyen a helyzet a zsír szempontjából? — A zsiír ellátásában nehézségek merültek fel, — kezdi nyilatkozatát a polgármester. — A nehézségek 0111131 eredtek, hogy a mult évi rossz termés mijatt előállott takarmányhiány folycán egy egész hizlal ás i időszak kimaradt. Sertéshizlalás csaknem hat hónapon ke­resztül a szokottnál jóval kiisebb mér­tékben folytatódott. Természetesen ez maga után vonta a zsiirkészletek csök­kentését. — A zsjjrellátásban a bajt fokozta az is, hogy még normális viszonyok kő­zött a falu nem volt ráutalva arra, hogy a zsirszükségleteit a városban sze­rezze be. Ma az a helyzet, hogy a fal­vakban is zsirhiány van és a zsirszük­ségletek egy részét a városban szerzik be. — Ma az a helyzet átmenetileg, hogy megfelelő mennyiségben zsír a közellátás céljaira nem álil rendelkezés­re. A hiizlalási tevékenység csökkenése A gondolatban, melyet nemcsak az elmúlt kétezer esztendő, hanem még in­kább a mostani három évtized érlelt meg azzá a szent meggyőződéssé, me­lyet már Szent Péter apostol ,i|S bele­kiáltott ia világtörténelembe: Jézus Krisztus nevén kívül nincsen más név, melyben üdvözülnünk lehetne! (Ap. Csel. 4, 12.) i , Összefogni a szóban, a hit megyal­lásában, a megértésnek és megbékjülés­nek szavában, melynek első hiprdetője lesz a mostani emberiségnek legna­gyobb jótevője. És a cselekedetben, mely nélkül csak annál nagyobb kin a meddő érzés és mely nélkül csak gúnykacaj a leg­szebb szó is. És ezt a cselekedetet magunkon kell kezdenünk, nemcsak magunknak­Az úri gondolkodást nekünk kell az életbe átvernünk, nemcsak mástól vár­nunk. Az egyes ember erkölcsi megúj­hodása nélkül az egész emberiség lel­kében sem állhat be gyökeres változás. A katolikus nagygyűlés tömegmeg­mozdulás ugyan és seregszemle, de csak az egyes emberek lelkületén ke­resztül: ez a mi nagygyűléseink örökre változatlan programmja, melynek meg­valósiitásához a Mindenható áldását le­esdeni ne késsünk! mellett a közellátásra kiadható zsifr­mennyiiség csökkenését az is előidézte, hogy a közönség minden rétege haTmoz­nü igyekszik a zsirt. — Vannak elegen olyanok is, akik az összeszedett zsirt jó feláron tóváob adják. Nyilatkozatnak ezen részénél egy pillanatra megakad a polgármester a nyilatkozatában. Mintha azokra az ese­tekre gondolna, amikor hazafiatlan és meggondolatlan pénzijmádók a legfon­tosabb közellátási cikk rejtegetésébői és zugban való eladásával akarna meggaz­dagodni. Pillanatnyi csend után felemelt hangon igy folytatta nyilatkozatát: — A közönség részéről a imái súlyos viszonyokkal szemben nagyobb megér­tést várok. Aki; árdrágítás céljából rej­tegeti a zsirt, vagy feláron akarja to­vább adni, vagy a zsirraiüzérkedik, el­lensége a város közérdekének és lakos­ságának. — A zsir hiány nemcsak pápai, ha­nem országos jelenség. Mindenkinek meg kell tanulnia lemondani bizonyos mértékig. A zsir mizérián véleményem ,szerint csakis a zsír jegy behozatala segíthet. Csak a zsir jegy mellett lehet ellenőrzést gyakorolni, halmozásokat megszüntetni és a meglevő készleteket igazságosan el­oszlani: Milyen intézkedések tirtintek a nehézségek megszüntetésére? — Mindent elkövettem a múltban, — Világosit fel bennünket aipolgármes­ter, — a j ö vő ben ii^el fogok mindent kö­vetni, hogy a zsirellátásban nagyobb bajok ne legyenek. A városi közélelme­zési bizottsággal együttesen minden le­hetséges intézkedést megtettünk és a jö­vőben is meg fogunk tenni. — Részletekre most kitérni nem ki­Vánok Remélem, hogy ha tengeri) ter­més jó lesz, a jövőben a zsirellátás te­rén nagyobb bajok nem lesznek, annyij­vai i,s inkább, mert a 6990/11941. M. É< rendelet módot ad egyeseknek is a ser­tés hizlalásra, s a tehetősebbek e ren­delet alapján a saját szü kis égte tükre, sőt a közfogyasztás részére eladásra is hizlalhatnak. ( Várhatók-e további nehézségek? — vetjük fel a kérdést. — A közel jövőben még a zsirel­látás terén bizonyos nehézségek fel fog­nak merülni Épp azért a közönséget fegyelmezettségre, türelemre és bizo­nyos fokú lemondásra kérem. Ma min­den kinek áldozatot kell hoznia, még a gyomrán keresztül i|S. A közellátás egyiik legfotitosaDb kérdése a mindennapi kenyér. Mi a helyzet Pápán a liszt tekintetében? — Ez idő szerint az ellátás megfe­lelő. Nekem az a tervem, hogy 280—300 j imázsa gabonát felsőbb hatóság enge­1 déiye alapján megvásárolok, azt táro­| lom és a szükséghez képest őrőltetenií fel. Pénz i>s rendelkezésre fog állni- Ha megkapom a felsőbb hatóságtól a ví­; sárlási engedélyt, a lisztellátás terén ARA 16 FILL£R

Next

/
Oldalképek
Tartalom