Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-10-05 / 40. szám

Mi a helyzet városaikban a | közellátási cikkeknél, tejnél, vajnál, tolásnál? — Ezék szempontjából 1 nincs külö­nösebb nehézség A megszokott mennyij­ségben vannak. Tojásban van hiány. Ennek oka, hogy Pápa és környékén baromfi betegségek voltak, a tyúkok etetésére pedig nem állott rendelkezésre | elég szem Ebben az időszakban egyéb­ként máskor is, ha nem nagy mértékben is, de bizonyos hiányok észrevehetők voltak. Meg vagyunk győződve, hogíy a ha­tóságok a város közönségének téli) ellá­tásában minden lehetőt el fognak kö­vetni Erre enged következtetni, polgár­mesterünk részletes és mindenre kiter­jedő nyilatkozata. »Van az országban annyi élelmi­szerünk és egyéb közellátási anyagkész­letünk, hogy azokból nemzetünk min­den egyes tagja igazságos mértékben fo­lyamatosan és fennakadás nélkiül eliát­désére. Először azért, mert ez a Jj könyv az első irásos bizonyítéka annak, hogy kultúra és humanitás ide vagy oda, a zsidó faj hogyan akar egy keresztény kultúrnemze­tet, amely a zsidóság káros műkö­dését felismerte és szabadulni akar tőle, totálisan kiirtani. Másodszor azért, mert ha a zsidó faj ilyen nagy nemzettel szemben, akiitől vi­lághatalmát veszélyeztetve látja, ilyen ördögi szándékkal van telít­ve, biztosan lehet következtetni ar­ra, hogy olyan kis nemzetre, mint például a magyar, milyen sors Vár. Az Áhásvér ivadékok, alkalmazkod­va a maii totalitás elvéhez, totális bosszút akarnak állni a keresztény európai kultúrnemzeteken, akik szembe mertek velük állni. Mostanában ünnepelte és rótta le háláját az egész ország a legna­gyobb magyar emlékének, Széche­nyi Istvánnak Széchenyi István munkásságának méltatása közben többen megemlékeztek arról a be­szédről' is, amelyet Széchenyi Ist­ván az 1844. évi országgyűlés felső­házában mondott. Ebben a beszé­dében állást foglalt a zsidóság egyenjogúsitásával szemben és lát­nokii módon, egyszerű és érthető hasonlatokkal bizonyítgatta a zsi­dók egyenjogúsiitásából támadható veszélyeket. Sajnos, intelmeit nem fogadták meg és a zsidók elérték a céljukat, egyen jogúsijtották őket. Egy évszázad sem kellett ahhoz, hogy a zsiidóság a maga mohóságá­val és türelmetlenségével megmu­tassa, hogy a vendéglátó nemzettel szemben mire képes. Eddig a zsidóság soha sem vad­ított szint, ahogyan mondják, i/oha sem jött elő nyültan a »farbáváí«. Eddig az egyenjogúsított zsidó, bár­hova vetette őt az »Áhásvéri« sors, a vendéglátó nemzet tagjai közé behízelegve, befurakodva, minden igyekezete oda irányult, hogy jog és létalapot teremtsen arra, hogyan tudja a maga gazdaságii és politikai hatalmát megalapozni. Természe­tesen a maga által kitervelt módok­kal és eszközökkél, a vendéglátó nemzet erkölcsi és gazdasági lét­alapjának a teljes lerombolásával, hogy eszközként a maga céljainak a szolgálatába állíthassa. A zsidó­ság eddig mindig háttérben műkö­dött. Az élen haladó vezéreijt min­dig a vendéglátó nemzet nagyjai­nak a fényében igyekezett feltün­tetni és a köztudatba beállítani. Azt hiszem, kedves Szerkesz­tőm, hogy Th. Náthán Kaufmannak hálásak lehetünk, hogy a könyvét megjelentette, mert ezzel nyiiltan és minden gátlástól menten a keresz^ tény viilág szeme elé tárta a világ zsildóságának eddig titkolt és lep­lezett szándékait- Azt hiszem, ezek ntán semmi jogcíme sincs a zsidó­ságnak appellálni méltányosságra, keresztényi türelemre és humani­tásra akkor, amikor a keresztény nemzetek szabadulni akarnak a zsi­dóságtól és fel akarják számolni a zsidó szellem alkotásait. Ma már tisztán látjuk, hogy a zsidó szellem alkotásai 1 nem mások, mint a krisz­tusi tanítások elárulása, amelyek végeredményben a német, magyar, orosz és spanyol kommunista for­radalmaiban csúcsosodtak ki. Vagyok Szerkesztő Úrnak igaz tisztelője: KERESZTÉNY MIHÁLY. 1941. október 5, vasárnap Felhívás a pápai magyar asszonyokhoz Átmeneti kabátok, felöltők, divat­öltönyök, magyaros formaruhák a legutolsó divat szerint készülnek H E K L E St úriszabónál Rákóczi-utca 6. JÓiáINOStcn OLCSÓN Kedves Szerkesztőm! A keresztény napilapokban Ol­vastam arról a világszenzációról, amit Th. Náthán Kaufmann jelen­leg amerikai zsidónak a könyve vál­tott ki, amelynek a cime: »Német­országnak el 1 kell pusztulni|a«. A könyv a maga megállapításaival és módozataival, amiket ajánl az Áhás­vér ivadék az angolszász fajnak a németség totális kiirtására, több okból! számithat minden keresztény és kultúmemzet különös érdeklő­Háromhónapos ruhavarró tanfolyamra jelentkezni lehet: a várovi nő­Ipariskolában az igazgatói irodában okt. 8-án, szerdán 8-9-lg Tandíj: 30 P. Az 1941. évi augusztus 20-án hatály­balépett 5960/1941. M. E. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése a bevett és elás­ható lesz.« — Igy szólt a rádiónyilatko zatában Győrffy-Bengyel Sándor közel látásügyi miniszter. Ezért a város lakiós sága legyen meggyőződve, hogy a ható ságok a körülményeknek megfelelően gondoskodni fognak a nehézségek meg szűnéséről 1. A korlátozásokat pedig az zal! az áldozatos lelkülettel kell 1 fogadni amelyet a mai nehéz történelmi idők m egkö ve telnek. Egy kérésünk is volna. Minden le­hetőt el kell követni, hogy az árdrá^itc hiénák, a rémhirterjesztő hazaárulók és közszükségleti áruk és anyagok felre­tevőit, eldugóit és felhalmozóit a tör­vény kérlelhetetlen szigorával üldözzék és sújtsák Ma, amikor a nemzet vérével áldozva, fegyverrel a kezében a boldo­gabb idők eljöveteléért hozza meg pá­ratlan nagy áldozatát, nem tűrhetjük az uzsorások, spekulánsok, árdrágiftók és aranyborjú imádók bűnös üzelmeit. Kérlelhetetlen szigorúságot és könyör­telen büntetést kérünk minden vissza­élés megszüntetésére. MOLNÁR ISTVÁN. zavarok nem lesznek és mindenki meg fogja kapni a szükséges lisztmennyi­séget. I legnehezebb kérdésre tereljük érdeklődésünket. A sok panasz és nehézséget okozó cipő, bőr és talp kérdésében mii a helyzet? Polgármester úr arcáról már a nyi latkozat megtétele előtt pillanatok ahtl látható volt, hogy a legnehezebb kér­déshez érkeztünk. Ahhoz a ponthoz, mely a legtöbb gondot, panaszt okozza... — Cipő ellátása terén vannak a !'ijg­ihagyobb bajok Havonkiint 540 pár ci­pőre lehet kiiadni, utalványt. E szerint egy évben 23 000 lakosnak 6480 pár cipő­re lehet csak utalványt adni Hogy mit jelent ez, ahhoz kommentárt fűznöm nem kell. Természetesen, ha a hatóság a legnagyobb igazságosságra törekszik is az utalványok kiadása terén, akkor sem tud méltányos lennij, mert ilyen kíLs mennyiséget az igénylők nagy tömegei­nek feltétlenül helyesen kiiosztani nem lehet. Talpbőrt havonkint 286 kg-t utal­nak kii a városnak. Ebből azonban 90— 100 kg. a talpnak való anyag, a többi szél, stb. Úgyhogy 90—100 kg. talpra le­het csak utalványt adni havonta. Ezek a számok beszédes bizonyi­tékaii a cipőellátás terén mutatkozó nagy bajoknak. Ezeknek az ál!apotok­inak sem a kormányzat, sem a Városi hatóság nem oka. Egyedüli oka a há­ború, mely miiatt behozni bőrt és talp­bőrt a tengeren túlról nem lehet. Érthetően elsősorban a katonasá­got kell ellátni lábbelivel. Azokat illeti az elsőség, aki|k vérüket és életüket ál­dozzák a haza védelmében. A tüzelőanyag A közelgő télre vaiő tekintettel a tüzelőanyag ellátásáról és helyzetéről is érdeklődtünk. — A tüzelőanyag ellátásában eddiig nem vettem észre nagyobb zavart. Fát elég nagy mennyiségben hoztak be a városba. A szénellátás terén mutatkozó kisebb zaVar pedig onnan ered, hogy a katonai és egyéb szállítások miatt ja vasúti kocsik annyira igénybe vannak véve, hogy bizony szénszállításra néha nem jut vagon. — Tűzifa- és szénellátás tekinteté­ben hozzám panaszok nem érkeztek. — Az egész vármegyének és város­nak annyi tüzelőanyagot utaltak kí ;, különösen fát, hogy ha azt fbé is fogják hoznii a Városba, tüzelőellátás tekinte­tében zavar a télen nem lehet. Az idő gyorsan rohant. Még egy kérdésre kértünk választ. Az 1941. évii augusztus hó 20. nap­ján hatálybalépett 5960/1941. M. E. szá­mú rendelet 1 §-ának (2) bekezdése a háztartás (a család) körében foglalkoz­tatott alkalmazottak társadalombiztosí­tási kötelezettsége tekintetében Változá­sokat léptetett érvénybe. " Az idézett rendelet hatálybaléptéig (1941. évii augusztus hó 19-ig) a munka­adó háztartása (a család) körében fog­lalkoztatott magángépjárművezető és a legalább négy középiskolát vagy azzai egyenlő tanértékű iskolát végzett értel­miségi, munkavállaló (magántitkár, ta­nár, taniitó, oktató, nevelő, felolvasó, stb ) is a többi háztartási alkalmazottal egyenlő elbírálásban részesült és mint illyen csak betegség és baleset esetér<e volt biiztositásra kötelezett. Az 1941. évi augusztus hó 20. napjától azonban a fel­sorolt és ennek megfelelően az Intézet­nél korábban háztartási alkalmazott­ként bejelentett munkavállaló társada­lombiztosítási jogi szempontból már nem háztartási) alkalmazottakkal, ha­nem egyéb (munkavállalókkal esiik egyenlő elbijrálás alá és igy nemcsak be­tegség és baleset, hanem öregség, rok­kantság, hozzátartozóit illetően özvegy­ség és árvaság esetére is biztosításra kö­telezett. A legelői emiitett rendelet végre­hajtása tárgyában kiadott 300.500/1941. B. M. számú rendelet a szóbanlevő mun­kavállalók újbóli bejelentését rendelte el. A bejelentéseket az Országos Tár­sadalombiztosító Intézet területileg ille­tékes kerületi pénztáránál (kirendeltsé­génél) kell teljesíteni. •míert vallásfelekezetek bármely foko­zatú önkormányzati testületeit, illetőleg és az öregség', rokkantság, hozzátarto­zóik tekintetében özvegység és árvaság esetére biztositottak körébe vonta. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy mig az em­iliitett rendelet hatálybaléptéig (1941. évi augusztus hó 19. napjáig) csak a bevett, valamiint elismert vallásfelekezetek ál­tal fenntartott és kezelt intézmények, in­tézetek, vállalatok és üzemek, illetőleg az azokban alkalmazott munkaVállalóK estek biztosítási kötelezettség alá, addig az 1941. évi augusztus hó 20. napjától! nemcsak ezek, hanem a bevett és elis­mert vallásfelekezetek bármely foko­zatú önkormányzati testületei, illetőleg az általuk alkalmazott összes munka­vállalók (igy pl. az egyházfi, a lelkészi hivatalokban alkalmazott pénztárosok, iirnokok, stb.) is biztosításra kötelezet­tek mind betegség, mind baleset, vala­mint öregség, rokkantság, hozzátarto­zóikat illetően pedig özvegység és árva­ság esetére. A Kormányzóné őfőméltósága fel­hívását, hogy az orosz harctéren küzdő katonáink számára a magyar asszonyok érmeTegiitőket kössenek, az országos MANSz magáévá tette. Felkérem a pá­pai magyar asszonyokat, hogy aki te­heti, vállalja egy-két pár érmelegitő kötését. Akiinek van régi, használatból kivont, valódi gyapjú sapkája, sálja, pullóverje, fejtse fel és abból ikössön. Akii tud áldozni, erre, vegye;meg a fona­lat, Vag}- fiizesse be pénztárunkhoz az árát, 180 P-t, s mii gondoskodunk a beszerzéséről és megkötéséről. Ha va­laki anyagot nem tud adni, de szívesen vállalkozik a megkötésére, az erre je­lentkezzen. Az érmelegiitők kötésénél közép vastag gyapjúfonálból a kezdő szem 60. Hossza 16—20 cm. Mintája 2 szem sima, 2 szem fordított. 1 .i Szeretettel kérem asszony tár saiimat, hogy ebből a csekély szolgálatból mii­nél többen vegyük ki a részünket. Úgy­is oly keveset tehetünk hős fiainkért, akíik fiatal életüket teszik napról-napra kockára, hogy hazánkat az emberit élet legborzasztóbb eltévelyedésétől, a bol­sevijzmus kegyetlen uralmától meg L mentsék. Pénz befizetésre Dr. Adorján Gyu­láné pénztárosnál, anyag beszolgálta­tásra Vagy munkára Dr. Pongrácz Jó­zsefné elnöknél (JókaihU. 60) lehet je­lentkezni. Dr. PONGRÁCZ JÓZSEFNÉ. OTI Tájékoztató

Next

/
Oldalképek
Tartalom