Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-09-28 / 39. szám

POLITIISI HETILIP. - ME6IELEIIR MINDEN flSMIlP. XXXVIII. évfolyam, 39. szám Felelős szerkesztő: Dr. BÜDHY FERENC P4;a, ES41 szeptember 28., vasárnap Családvédelem-Honvédelem A közelmúltban a belügyminiszter egy sajtóértekezleten tájékoztatott az Országos Nép- és Család védelmi Alap rendeltetéséről, eddigi tevékenységéről és azokról a magasabb célkitűzésekről, amelyek ezzel az alappal a kormány szociálpolitikájának megfelelően kapcsolatosak. Elmondta a belügyminiszter, hogy elsősorban a sokgyermekes mezőgazdasággal foglalkozó családok megsegítésére törekszik a kormány, illetve az Aliap, amelynek az a szerepe, hogy kir egészitse a sokgyermekes családok anyagi) támogatása révén az állami szociális gondoskodás többi ágait. Az a családvédelem, ami|t a magyar kormány nehéz viszonyok között is tekintélyes anyagi eszközökkel folytat, tuliajdonképen nem más, mipt honvédelem A nemzet erejének bázisa, a hadsereg utánpótlása, a család A család Védelme jelenti a nemzeti erő fokozását, a népsűrűség növelését, az egyén biztosságát, nyugodtabb életét és a jövőbe vetett hi|t izmosodását. Elsőrendű honvédelem a csatádvédelem. Ezért kell az állam szociális munkájába belekapcsolódnia sziyvei-lélekkel az egész társadalomnak. Éppen úgy, mijnt ahogyan a társadalom minden tagja hadköteles és honvédelmi; munkát végez akár a fronton, akár a front mögött, úgy köteles mijndehki résztvenni abban a nemzetet erősitő munkában, amelynek egyijk szakasza a családvédelem. Nem olyan időket élünk, hogy (megelégedhetnénk azzal, vagy megengedhetnénk bárkinek azt, hogy a nemzet élet-halál harcában kijvonja magát a honvédelmi munkából. Tudnia kell a tanítónak, a hivatalnoknak, az iparosnak, a gazdának, de a családban az édesanyának ijs, hogy mindenki a maga helyén, amikor tanit, dolgozik, vagy gyermeket nevel, honvédelmi munkát végez. Miinden igaz magyar embernek számolnia kell azzal, hogyha ebben a küzdelemben, ami(t létünkért folytatunk, alul maradunk, nemcsak a vagyona, de talán az életévei együtt mtijndenei, aími előttünk szent és őseinktől öröklött érték, elvész. Miinden magyar embernek meg kell ezt érteni), mélyen es ki|irthatatlauul a szivébe kell vésni, hogy munkáját és kötelezettségeinek a te'ljesiftését ez a tudat hassa át. Ha hazánk jobb jövője hős katonáinktól vérüket és életüket kéri és azt feltétel ntflküí odaadják, mi| is adjuk oda feltétel nélkül munkánkat és vagyonunkat hazánk jobb jövőjéért, mert ha a küzdelemben elbukunk, úgyis mindenünk elvész. Ezért mondotta a belügymiiniszter. hogy a családvédelem honvédelem és ennél a munkánál nem elég a hatóságok együttműködése, részt kell ebben vennie a magyar társadalom mindenegyes tagjának, elsősorban a közvélemény helyes kialakításával, türelemmel, segítő szándékkal és önkéntes munkavállalásával. Mert csak igy tudjuk megvetni alapjait a jövendő, anyagiakban és erkölcsitekben gazdagabb, számbelileg megnövekedett, egészséges és megerősödött Magyarországnak. A sokgyermekes családok megsegittése Pápán is sok gondot okoz. Az Egészség védelmi Szövetség szociális szakosztálya vállalta a sokgyermekes családok megsegítésének intézményes biztosítását. A város társadalma, az egyházak és a társadalmi egyesületek anyagi támogatással járultak hozzá a szakosztály eredményes munkájához!., A szakosztály tagjain múlik, hogy Pápán ez a fontos honvédelmii munka milyen eredményes lesz. Hinni akarjuk, hogy eredményekben is meghozza gyümöt

L cseijt a jószándék és akarat. vmk. Hogyan rendezzük az Rrok és Major utcák közötti Városrészt? KAPTUK A KÖVETKEZŐ LEVELET : Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Hogyan rendezzük sz írok és a Major utcák közötti városrészt Lapja multhetÍ! számában egy ős pápai igen helyes és megsziVlelendő tanácsokat adott a városrendezéssel kapcsolatosan és ezek során taglalta az OTI székházépítésének és a leendő pápai Aigárút létesítésének a tervét is. A cikkíró éppen úgy, mint lapjuk hasábjain már többen is, nem helyeselte az OTI székházának az Árok- és Major-utcák közötti réten való elhelyezését. Miért erőltetik az OTI székházat az árok és a Major oteák közé? Igen tiisztelt Szerkesztő Űr! Az eddigi hozzászólások mind ellene voltak annak, hogy a székház a tervezett helyen épüljön fel és a hozzászólók alaposan meg ÍÍS indokolták véleményüket. Ügy sejtem, hogy maga az OTI sem nagyon lelkesedik ezért a telekért és szívesen építene egy szebb és jobb helyre, ahol! az épűiet érvényesülhetne is. Én semmiképen nem tudom megérteni azt, hogy miért erőltetik ezt a helyet, amely úgyszólván senkinek sem tetszik. Milyen áldozatot hozna a város az Arok és a Major tfcák közötti rész parkosításával Hallottam arról is, hogy akiként gondolják a tervet megvalósítani, hogy idő vei majd a felépülő székház körül levő házakat a város kisajátítja, elviszi onnét a városmajort is és az igy lebontott épületek helyére, a székház körül a város egy parkot létesít. Hát kedves Szerkesztő úr, i|íyen drágán azt hiszem egyetlen város sem létesít parkot. A város kellős közepén, az építésre legalkalmasabb, egészséges helyen, ahol helyben van a villany, a vízvezeték, a csatornázás, csak azért döntsünk le házakat, hogy ott parkot létesítsünk, nagyon drága mulatság lenne, miikor a város belsejében már lámpával keresik a házhelyeket. A parkokat nem ilyen helyen kell létesíteni, mert evvel az erővel a KoSsuth-utca házainak a heiyén is remek parkot varázsolhatunk elő. Ekkora fényűzést nem hiszem, hogy megengedhetnénk magunknak. Gondolja csak el igen tiszteit Szerkesztő úr, hogyha a Grünwald fatelepet, az utána levő házakat és a városmajort lebontják, mekkora terület áll ott rendelkezésre. Csak könnyedén számítva 40—50 házhelyet kapunk, ami 4—500.000 pengő érieket képvisel. Ilyen drágán nem hiszem, hogy kívánatos 'enne a park létes - íse. duma kii és a Kard-utcán keresztül torkollna bele a Boldogasszony-útjába. Nem tudom, hogy a Kard-utca is sugarositva lenne-e, de ha így kötné össze a majdan nagy forgalmú útakat, amely tényleg a nevéhez méltóan, miint egy kard vágná ketté a két út forgalmát. Igen tisztelt Szerkesztő Ür, ezekben voltam bátor hozzászólni a városrendezés fentit kérdéseihez, amennyiben érdemesnek tartja hozzászólásomat leközölni, kérem, adjon helyet annak lapjában. Maradtam kiváló tisztelettel: Egy Törzsökös pápa^ Hogyan rendezzük az Írok és a Major utcák közötti részt Ne vegye rossz néven Szerkesztő Űr, ha ennek az egész kis városrésznek az én elképzelésem szeriinti eírendezé- I sét bátorkodom leírni. szerezze meg a varos az j Árok- és Major-utcák közötti még út- I ban álló épületeket és területeket. Dobja le az oda nem váló épületeket a városmajorral együtt, parcellázza fel házhelyeknek ezt a területet. Egy gyönyörű városrész épülhet igy itt fel, úgyszólván a város szivében, amely méltón kapcsolódhati|k bele a tervezett sugárútba ts amely bekapcsolná végre a Korona-utcát is a város forgalmába. A házhelyek befolyó Vételárából a város vehetne akár a Jókaih-utcában az OTI-nak házhelyet a székházépítés céljaira. Elkészíttetheti a város az új városmajort, melyet azt hiszem legalkalmasabb lenne a Vasút mellé a városnak a Csirizhegyen levő telkére vinni és akkor nem kellene a vasútról sem mindent nagy köiltség'gel befuvarozni, hanem ott le lehetne mindjárt helyben mindent rakni. De megoldható lenne végre az Árok- és a Major-utcák tarthatatlan útjainak a rendbehozatala is. Kimondhatná a város, hogy ezen a j területen csak emeletes házak épülhetI neki i i j A sugárút Igen tisztelt Szerkesztő Űr. A sugarút, melyről olyan sokat beszélnek, amijnt arról a sok mende-mondából értesültem, az evangelijkus templomtól inM Emericana évnyitó gyűlése Az EMERICANA az 1941/42. akadémiai évét tisztikari megbeszélés után fehér asztallal nyitotta meg szeptember 22-én a Központi Szálló nagytermében. Megj elent a pro lektorral, gr óf Esterházy Károllyal az élén az egész tisztikar és a rég£ meg az új tagok közül igen számosan, úgyhogy a terem most is megtelt. Ott volt a família régi kedves prjjorisszája, Mayer Istvánné is, aki felszólalásában kitartásra és összetartásra buzdította hűséges dominatársait. Munkakörét átmenetileg a két vicaria: Hamuth Jánosné és vitéz Karcsay Bél'áné úrasszonyok vállalták a fideiitás lelkes éljenzése közepette. Bíró Lucián prior felszólalásában megemlékezett a fronton küzdő magyar honvédség gigászi küzdelméről, bölcs Kormányzó Urunk őfőméltósága gondviselésszerű szerepéről és kitért a Széchenyit jubileum jelentőségére is. Amiikor a pápai Emericanának feladatairól! beszélt, többek között ezeket mondotta: — Alakulóban van Európa új arculata. Űj feladatok várnak miinden katolikus magyarra is. Magyarságunk ezer évvel előtte a kereszt jegyében indult a jövendő felé, X. Pijus pápa szavaival mondom: »joga van az élethez, sőt felsőbb rendeltetése, s aki Magyarországot bántja, az a keresztre emeli szentségtörő kezét«. A pápai emericanások egyik legfontosabb szerepe az legyen, (hogy kezdeményezzenek Vagy a jó kezdeményezéseket támogassák. Katolijkumunk ne sopánkodásban és helytelen alázatosságban merüljön kí: hagyván az esőt esni és várni, hogy majd csak valahogyan kialakul helyzetünk Szent Istvánok és Szent Lászlók alázatos keresztények voltak, de meggyőződésükért sijkra szálltak és a jó győzelmének, ha keltett,, erővel is útat törtek! Legyen a pápai emerkanásoknak hitük is: higyjenek a keresztény magyarság erejében, legyen önbizalmuk és ne tartsák magukat gyengéknek, kicsinyeknek, alacsonyabbrendűeknek, de Széchenyi szellemében aztán cselekedjenek is ott, ahol csak Deszélni már szinte bűnszámba megy, mert hiszen a látszat-működés talán