Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-09-28 / 39. szám

2 1941. szeptember 28, vasárnap PÁPA ÉS VWÉKEt más munkást tart vissza a cselek v és tő 1!. Pápa Magyarország egy része, Magyar­ország pedig a tűzben és vérben újjá­születő Európa egy része, akii akár eb­ben az országban, akár a bolsevizmus­sal! leszámoló Európában — Széchenyi; szavaival élve — »Istennek napszámosa« akar lenni, az itt Pápán dolgozzék. Egy keleti mondás szerint: ahol én megful­ladok, az nekem a tenger. Én pedig azt mondom: ahol a magyarságot vagy a katolijkumot kisebbiteni akarják, ott van részemre a front, s ahová a Gondvise­lés álljjtott, ott van nekem Magyaror­szág, ott kell nekem országépitőnek és országmentőnek lennem. S ezt nemcsak térbeüjleg értem, hanem időbeiileg is. Azaz: nemcsak i|tt, hanem most kell dol­goznom. Sokáig sehol sem maradha­tunk: ha akár térben, akár i|dőben halo­gatjuk a munkát: elveszitjíük a teret és kifogyunk az időből, s hasonlatosak íe­szünk az üres felhőkhöz, amelyeket a szél ide-oda kerget, de amelyektői sem­lmi| jót sem várhat a gazda. Nejm ma­gunknak, hanem Istennek dolgozunk: Istennek, a dús és bőkezű szőlősgazda­nak Vagyunk napszamosaij. Az emeri­cána helyi és országos szántást végez: aki a helyi és az ez évi feladatát nűen teljesiti, annak munkája országos és örök viszonylatban is becses lesz, hi­szen az ország sok kis helyből áll és a véges idő egyszer az örökkévalóságba torkollik. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Biró Lucián prior a pápai emeri­cána új évét. Szeptember 28-án pedig a bencés templomban 10 órakor Venii Sancte lesz. Csütörtökön az Emeritcana egy kül­döttsége keresi fel gróf Jankovich Bé­sán Elemérnét és tiszteleg az Emericana patrónájánál A küldöttség tagjai): Mayer Istvánné, Hamuth Jánosné, Bi)ró Lucián és Dr ötvös Dániel. T)r. B. F. de fennmaradt drága emlékei! Mennyi­vel máskép látnánk a 'multat, ha az idők vihara és mostoha bánásmód a múlt­ban megőrizte volna a többi irott emlé­ket is... A kistanácsterem már átaflakitva, ragyogó tisztaságban várja a levéltár anyagát. Itt áll két hatalmas új szek­rény. Az egyikben nagy vas szekrény épült. Por- és tűzmentesen őrzi majd a legértékesebb anyagot... A rendezés most folyik A falon a város védőszentje, Szent István első vértanú művészi ér­| tékű hatalmas restaurált képe füg^ Egy [ régi, Fő-teret megörökítő olajfestmény is idekerült. Pompásan érvényesül raj­ta a nagytemplom klasszikus szépsége. A bejárattal szemben pedig a város nagyhirű diákjának, a haz ab ölesének, Deák Ferencnek képe foglal helyet, mintha a rendezést figyelné és helyesel­né. Polgármesterünk lelkes és áldozatos munkájával rövidesen új otthonba ér­keznek szakszerű elrendezésben a Város nagy múltjának néma tanúi Irta: MOLNÁR ISTVÁN. Vasárnapi levél Gyakran a kezembe jut he­gyen-völgyön épült megyésszékíhe­lyünknek, Veszprém városának hol az egyi|k, hol a másik hetilapja. Leg­utóbb, amint böngészek bennüli, olvasom, hogy ott már játszanak! a színészek. De nem ám azok, akik taValy voltak ott, sőt még a tavaly­előttiek sem. hanem most már kél év óta mindig másik társulat keresi fel a várost. De természetesen nem' május és június hónapokban, mi­ikor már beköszönt a k'ániíkulla SS a kutyának sincs kedve színháziba menni, hanem ősszel, vagv telein, amü a színházlátogatás időpontja minden nem fordítva gondolkodói polgár előtt. Evvel szemben Szeretett Szer­kesztőm, itt van nemes városunk Nem akarok ez alkalommal Őrinek egy fél kiló könnyet e szinnadró. elsiirtii, elsírta ön már ez iigvben az összes könnyeit, sőt talán még köl­csön iis kért, csak azt akarom mon­dani. hogvha a Vértes—Károlyi tár­sulat egy keveset gyöngének találta­tott. most kettévágva ugyan mii!Ven lesz Vértes igazgató vezetése alatt. Minden szeretetem e nehéz sorsban levő színészeké, de becses llapiuk a szimi évad 1 végén fi^vel­meztette a város vezetőségét, ho^y csak úgy fogadja el a régi társula­tot, ha megfelélő garanciát k!ar> arra, hogv jó társulatot kapunk. Meg vagyok róla győződve, hogy Pápa város ezt a garanciát me<? is követelte és meg is kapta, amit a színészek jövetelekor meg is fo­gunk látni ) Most csak azután váriunk', mert május vége előtt nem hiszem, hogy jönnek. i Megértem én kedves Szerkesz­tőm, hogy bizonyára vannak körül­mények, melyek miatt csak május­ban jöhetnek a színészek, ezt én sejtem is, de egyelőre nem tudom} biztosan, de egyszer talán már az is Irányadó lehetne, hogy a közönség miikor szeretne színházba menni Vagy talán úgy gondolja Szerkesztő úr, hogy ez nem is fontos? Lehet, hogy igaza van. Vagyok Szerkesztő úrnak tapsoló hijVe: CSOKORKÜLDŐ ELEMER kulisszatologató mester. Ráh nagy, fehér-barna foltos bernát­hegyi kutyám 6 hete eltűnt, Aki hazahozza, vagy hollé­téről értesít, 30 P. jutalomban részesül. Szemétdomb vagy Kisok-pálya? Pápa városa abban a szerencsés helyzetben van, hogy közel 1000 leven­téje számára nincsen külön Levente-pá­lyája. Erre a célra a tókertii játszóteret használják, amely viszont Kisok-pályá­iiaki van kijelölve és hivatalosan az is. Node nem a szavakion akarunk nyargal­ni. A lényeg az, hogy azért van hely, ahol foglalkozhatunk leventéinkkel. Az még a leglkisebb baj, hogy ezt a helyet nem Levente-pályának nevezijk. Ennél sokkal kellemetlenebbről van szó. Még a tavasszal aggódva figyeltük azt a munkát, amely gyakorló-pályánk­ból kavicsbányát fejlesztett. Aggjodal­mainkat már akkoriban kifejeztük ille­tékesek előtt. Megnyugtattak bennünket, hogy májre megkezdődik az új levente­év, nyoma se lesz e munkának. Megnyu­godva bukdácsoltunk tehát a kavicsbuc­kák és gödrök között. Elkezdtük az őszi foglalkozásokat. A kavjjcsdombok vallóban eltűntek, nin­csenek 2 méter mély gödrök, csak más­fél méteresek. A partokon azonban a csirke, kakas és tyúktól!tói kezdve a rothadt zöldségig, a piszkos papírdara­boktól a rossz 'lábasokig, a kellemes il­latú szemétportól a cserépdarabokfrjg minden megtalálható A gödröket ugyan­is szeméttel töltik, helyesebben töltöt­ték, mert mostanában nem nagyon ha­ladt előre a munka. Nehezen tudjuk megértem, hogy miiért kellett éppen a Ki sok-pályát még csak ideiglenesen is kavicsbányának ki­nevezni); azt meg egyláta'lában nem ért­jükl, hogy a kavicsot miért szeméttel pótolják. Talán bizony azért, hogy a jóüiNŐsiea OLCSÓM VESZEL! FERENC TÉUSZA KÜZLETEBGM no A rav U ro-M «. szemét elrothadása után keletkező göd­rök ékesen szóló tanúi legyenek az egy­kori bányatelepnek, vagy talán azért, mert hetenkint városunk 1000 (valami­vel kevesebb, mert egyes csoportok a marhavásártéren!! foglalkoznak) ifja jelenik meg e pályán, akiknek eg*észsé­PÁPA VÁROS LEVÉLTÁRA Új otthonába költözik a szakszerűen elrendezett levéltár gére megkülönböztetett figyelemmel ügyelünk? Tisztelettel felhívjuk e szomorú tényre az illetékesek figyelmét, s na­gyon kérjük, hogy a legsürgősebben szüntessék meg ezt a szégyenfoltot! Ha Levente-pályán nem is foglalkozhatunk, azért még ne kelljen szemétdombra szo­rulnunk! Mielőtt bútort venne, nézze meg raktáramat, hol a legjobb minőségű bútorokat mind készen, mind rendelésre leg­olcsóbban kaphatja. Fizetési kedvezményi PEIDL LAJOS épület- és mübútorüzeme, bútorraktára PÁPA, BÁSTYA-UTCA 24. SZ. Örvendetes fejlődést mutat ország­szerte a magyar mult em! ékelek amegf­becsülése. Esztergom árpádkori) királlyi palotáját, Székesfehérvár Szent István bazilikájának romjait tárta fel. A koro­názó város az emlékiek megőrzésere méltó helyet épitett. Kaposváron a le­véltár helyiségei díszes és történelmi ér­tékű öltözetet kaptak, az anyagot pedig szakszerű rendezéssel a kutatóknak könnyen hozzáférhetővé tették. Az or­szág sok helyén, különösen a visszatért városokban lázas sietséggel, páratlan lendülettel és áldozatkészséggel kutat­ják és védik a magyar mult drága érté­keit. Városunk múltjának irott emlékei az Esterházy kastély gazdag és értékes levéltárában, a plébánia, a bencés, a fe­rences, a főiskolai és a városi levéltá­rakban találhatók. A víáros levéltáráról a nyilvánosság nagyon keveset tud. A Város múltját ismertető munkiák is egy­két sorban emiütik a »titkos 'ládát«. Ez a hatalmas vas láda Szokoly Viktor köz­igazgatási, tanácsos hivatali helyisége­ben állott. Közel két évtized óta féltő gonddal őrizte a benne 'levő anyagjot. A történelmi multat kutató és szerető ta­nácsosnak érdeme, hogy több oklevél megmenekült az elkallódástól. A Vas láda »gazdag oklevél anyagot tartalmazd, az 1500. évekig visszamenő anyaggal*. A város levéltárának többi) anyaga el­veszett ... elpusztult... Történelmi tény, hogy a város el­lenséges megszállások miatt mérhetet­len károkat szenvedett, többször leégett, levéltári anyagából pedig a vármegyei levéltár fts sokat kapott. Más városok is hasonló helyzetben voltak. Sőt még töb­bet i|S szenvedtek és nagyobb pusziulá­sok ijs érték 1. Mégis értékesebb és na­gyobb levéltárakkal rendelkeznék. Mi történt Pápán? Biztos tudásunk szerint az előző polgármester alatt a húszas évek elején a padláson, a pincében és az egyes hiva­talok raktárhelyiségeiben felszaporodott iratokat, könyveket, melyek az akkori vezetőség felfogása szerijnt történelmi értéket nem képviseltek, szabadkézből eladták. Nemcsak az újabb történeti kutatá­sok, de az egyes törvények végrehajtás során már eddig is bőségesen megálJla­pjjtást nyert, hogy ezen iratok között mind a város történetére, mind pedig az egyes polgárok magánadataiira vonat­kozólag becses adatoknak kellett len­niök, amelyek most már mindenkor pó­j tolhatatlanok lesznek. Végig néztem a I város közgyűlési jegyzőkönyveit. Ezek­j ben még nyoma sincs a kiselejtezésnek, ; pedig az eladást szakszerű felülyizsgá­; illatnak kellett volna megelőznie. Pótol­hatatlan veszteség és kimondhatatlan í kára a kutatásnak... A kormány a levéltárakban lévő | páratlan nagy nemzeti értékek meglőrzé­| sét az egész országban kezébe vette, j Ezért az Országos Levéltár tudós szak­I értőit küldte szét a városokba. Június í Végén járt Pápán Dr. Illa Bálint orszá­: gos levéltárnok. Azóta megindult váro­| Sunk irott emlékeinek rendszeres ei­| helyezése és feltárása. A most folyói j munkáról a város múltja iránt érdek­j lődő polgármesterünk igy nyilatkozott: — Városunk levéltári anyagának), 1 közgyűlési jegyzőkönyveknek össze­gyűjtését és egységes kezelését i^endel­! tem el és azzal az irattár főnökiét, a vá­rosi) főjegyzőt bíztam meg. Nyolmbati | előterej sztést ijs kaptam az iratok mi­kénti; kezeléséről és feldolgozásáról. Gondoskodtam azonnal a város törré­! nelrni értékű iratainak elhelyezéséről és > intézkedést tettem a szakszerű feldolgo­| zásról iis. A munka most folyik. Rovide­! sen szakszerű elrendezésben, por- és i tűzmentes hélven lesznek !az értékes fiíra­| tok... A rendezés alatt levő levéltár anya­; gát is megtekintettük. Régi, sárgult Írá­sok. Vasporzó hullik ki a felnyitáskar. Tokban lévő pecsétek függnek az okle­velekiről ... A legrégibbek Ulászló király eredeti, papir oklevelei 1500. és 1509-ből. Ezt követi Zápolya János erdélyi vajda eredeti, hatalmas papir oMeveie 1511­bőt II. Lajostól is látunk itt egy papír eredeti) oklevelet 1518-ból... Város 1528, 1545, 1549. és 1647-ből származó királyi kiváltságos levelei is fennmaradtak... Itt van azon családok névsora, amelyek 1767. és 1848 között polgárjogot nyer­tek. Városi térképvek között a legértéke­sebbet tekintjük meg, amely 1750-ben készült és a város belterületét ábrázol­ja . Van az iratok között sok perirat, városi Összeírás, tagositási iratok és ur­bárium különböző korábbi évekből. Található itt a város és az uradalom, továbbá a város és a plébánia közötti szerződések. Vannak itt országgyűlési naplók, királyi rendeletek és leiratok. Ezek közül külön kiemelhetjük I. Fe­renc József sajátkezűleg aláirt ország u gyűlési meghívóit és még 13 darab őfel­sége sajátkezűleg aláifrt leiratait... Pápa nagy múltjának sok vihart látott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom