Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-01-26 / 4. szám

2. rm ts TiBflE flzt beszélik... hogy a helybeli aranyifjúság fogadó­mat tett, hogy testületileg felvonul­nak a bálokba és végkimerültségig táncolnak. hogy laptársunk nem találta el a Má­tyás-tér elgondolójának a nevét. hogy a Dankó Pistában sok volt a Pista de kevés a nóta. hogy városunk cölöplakói a kedd éj­szakát teljes vízikészüitségben föfftöt­ték. (Náthaszerzésre kiváló alkalom.) mmmmm HA... H-A'M-U-K-U-L-I , . Szabadalmazott füstmentes hamutál. Karitász-napok a Banofderben. A hét elején a zárdában 3 napon át hat elő­adás keretében : pergette le Kovács Zoltán Bazarista atya P. Kőhler »Sze­retet* filmjét. Az Actio Catholica cél­kitűzésének megfelelően az Őrnők Má­ria Kongregációjának rendezésében a közönség és ifjúság a magyar föld kü­lönböző vidékeinek lélekbe markoló szegénygondozását, beszédes szeretet munkáját, és a hazatért Erdélyben fel­vett színes képéket láthatta. A képek kiáltó példák: segíteni, megérten-i, fei­emelni egymást! — Ehhez a nemes munkához kapcsolódott ezekben a na­pokban még ugyancsak a Ranolderben megtartott magas színvonalú, gyakor­latias célkitűzésű élőadás is, amelyet Svahulay Ilona, a Magyar Katolikus Nöegyesületek Országos Szövetségének titkára tartott a pápai nöegyesületek ezetői részére. Á hatalmas beszéd program mot adott az egyesületek irá­nyító munkásainak, a közösségnek, li­turgikus, hontvédő, karitásszal apostol­kodó szellemének ütemes ébrentartá­sához. Minél többet ilyenekből! Kö­zönjük az irgalmas nővérek fáradha­tatlanságát és a pápai Hölgyék szociá­lis buzgóságát! Az Emericana piknikje február 1-én Kaszinóban a farsang legnagyobb eseménye lesz. Cukornagykereskedő. A kereskedelmi es iparügyi minisztériumtól Katula Ká­roly Fő-tér 22. sz. alatti fűszerkeres­eaő Pápa város és a pápai körzetbe kornagykereskedői jogosítványt ka­tt. Pincér-bál febr. 11-én CORSO Január 27—28., hétfő-keddi HANS ALBERS főszereplésével Oz alvilág vendége Január 30-31., Február 1—2., csütörtöktől—vasárnapig. Z A R T TRR0YRLA5 fl leotohéletesebb | A magyar filmremeh. iVédőügyvéd és férj: PÁOER ANTAL Feleség: TASNÁDY FEKETE MÁRIA A harmadik: TÍMÁR JÓZSEF A többiek: VASZARY PIRI, SOMLAY, BIHARI, RÓZSAHEGYI, JUHÁSZ. Előadások kezdete: hétköznap i/ 2 7 és 3/4 9 órakor, ünnep- és vasárnap 4, 1/2 7 és 34 9 órakor. — Elővétel mindennap 11—l-ig és 1 órával az előadások kez­dete előtt. — Telefon: 11—33. A Baross Női Tábor pápai tagozatának alakuló közgyűlése A Baross Szövetség helyiségébőn 1941. január 19-én délután 5 órakor szokatlanul nagy számban gyűltek ösz­sze a női egyesületek vezetői, hogy je­len legyenek a pápai Baross Női Tábor megalakulásán. A Himnusz hangjai mellett ült össze az alakulió közgyűlés. Utána Juricskay Arthurné ügyvezető elnöknő ismertette a Baross Szövetség célkitűzéseit és fel­adatait. Az alakuló közgyűlés határozatilag kimondotta a megalakulásának óhajtá­sát és a jelölő bizottság egyhangúlag elfogadta dr. ebesfalvi ötvös Dánietaé jelölését, akit zajos é&jenzés közben elnőknőnek választottak meg. Felkérte a bizottság Török Józsefné és Tóth Gizella úrhölgyeket, hogy a megvá­lasztott elnöknőért bizottsággal men­jenek ki. Dr. ötvös Dánielné férje kíséretében érkezett meg, akit minden oldalról tapssal köszöntöttek. Németh József apát-plébános emel­kedett szólásra, aki magasan szárnyaló beszédében méltatta a keresztény ösz­szefogás szükségességét, valamint a tiszta családi élet nemzeti jelentősé­gét. A családi élet alapja az anya ke­zébe van letéve és ezen Isten tol ren­delt hivatásának csak jósággal, szere­tettel és szelídséggel tud megfelelni, így tudja csak a férje homlokáról' a mindennapi élet gondjainak barázdáit elsimítani. ólé Sándor református esperes tar­totta meg ezután a beszédét. A vessző­nyalábbal való hasonlattal az összefo­gás erejét és annak minden veszéllyel szemben tanúsított ellenállását emelte ki. Küzdelemre vau szükség, hogy az erőnk kifejlődjön! — mondotta. A Ba­ross Női Tábor megindulásánál figyel­meztette a tisztikart, hogy a nehézsé­gektől, melyek biztosan lesznek, ne riadjon vissza, hanem kéz a kéziben vi­gyék diadalra a Baross szellemet. Giczy Zoltánné a KIosz nevében kö­szöntötte az elnöknőt közvetlen, meCleg, szeretetteljes hangon, amikor az elnök­nő fiatalságában bízva, várja a meg­újbódást, az új élet kibontakozását a Baross Női Táborban. Tímár Lajos a távollevő dr. Szent­imrey Sándor főszolgabíró, a Baross Szövetség elnöke nevében köszöntötte az elnöknőt és annak a reményének adott kifejezést, hogy az alakuftó Ba­ross Női Tábor magyar, keresztény­ségtől izzó hangulata nemcsak szalma­láng, hanem vüágító tűz lesz dunán­túli kul túrközpontunk egén. Dr. ötvös Dánielné válaszában meg­köszönte a bizalmat és a szeretetet, amit neki a közgyűlés előlegezett. Kéri a jelenlevőket, hogy ebben a munkában megértéssel és még több szeretettel támogassák, hogy valóban megvalósuljon a ma még halványan kibontakozó magyar, keresztény egy­ség. Az elnöknő válasza után Pongrácz Józsefné, a Mansz elnöknője tartotta meg mélyen szántó beszédét, a Baross Női Tábor fontosságáról. Mint mon­dotta, 20 évvel ezelőtt tapasztalta ezt az izzó hangulatot és egységre való törekedést, amit a mai napon nagy örömmel lát. Reméli, hogy ez az össze­fogás megint egy új szivárvány a ma­gyar ég horizontján. A haldokló város Irta: Jászai József polg. isk. tanár. A Pápa és Vidéke c. hetilapban vi­téz dr. Mezey Kálmán tisztiorvos tollá­ból két oTyan cikk jelent meg, melyeik fontosságuknál fogva messze túlnőnék a lokális kereteken; igazságokat szó­laltatnak meg, mélyek lényegében a je­len és a jövő magyar sorskérdéseinek alapjait képezik. A lényegük az emlí­tett cikkeknek az, hogy Pápa népsza­porodási arányszáma alatta maradván a minimális 6 ezreléknek, kétségbe­ejtő képet mutat. Pápa, és vele hazánk egy darabja, haldokló városnak számít. Rámutat a cikkíró a bajok okaira te. Sőt — egészen helyesen — gyógyítási módot is ajánl az író. Én azonlban — egyszerű laikus ésszél — máshol 1 talá­lom meg a gyökeres orvoslás módját. Beszéljünk őszintén. Minél' több az élveszületettek száma, és minél keve­sebb az elhaltaké, a természetes sza­porodás száma annál nagyobb. Szüles­sen több gyermek! Ennek megvalósí­tása minden rendű-rangú magyar em­bernek nemzeti kötelessége, mert ezzel sokkal jobban szolgálja hazáját, nem­zetének jövőjét, mint minden mással. Több magyar = nagyobb nemzet; na­gyobb nemzet = hatalmasabb nemzet. Néhányszor hallottam ifjú óriások melldöngető frázisait, mélyben a haza megbecsülésére, önfeláldozó hazasze­retetre buzd'tották hallgatóságukat. Buzdítottak másokat, de ők maguk a tömegtaps szédületében, önelégült mospllyail könyvelték el lendületes kar­mozdulatokkal aláfestett körmondatai­kat, mint olyant, melynél nagyobbat a hazának adni már nem lehet. Pozitív eredménye az ilyen áldozatos munká­nak egyenlő a semmivel. Még annál' is kevesebb, áoorodott nyál, ha a saját élete elDentétet mutat az általa hirde­tett erkölccsel. Tessék megnézni Pápán az u. n. in­telligens középosztály családi statiszti­káját! Hány intelligens család van Pá­pán, ahol a gyermekek száma a kettőt meghaladja? Tessék utánaszámolni! Szomorúan, kétségbeejtően kevés. Két szülő után két gyermek, az éppen csak a későbben bekövetkező hiányt fogja pótolni. Nemzeti szempontból csak a harmadik gyermek a plusz. Az sem mindig, mert van csecsemőhalandóság is. És a pápai, és a magyar tanyák, falvak, városok intelligens középosz­tálybéli csaCádjai az egyse, az egyke, a kettőkével vájjon szolgálj ák-e annak a nemzetnek életérdekeit, hoznak-e ál­dozatot, komoly, nagy, áldozatos áldo­zatot annak a nemzetnek érdekében, amelv nemzet melegebb otthont, na­gyobb darab kenveret, több kemyér­mellévaítót ád nékik, mint azoknak, akiknek vándorbölcsőre is szükségük van, hogy új emberpalántát ágyazhas­sanak a nemzet földjébe? önzés, kényelemszeretet, az áldozat­hozataltól valló visszahúzódás az, ami a középosztályt ezen a téren jéEemzi. Es éppen ez az a társadalmi réteg, amely annyit szónokol az egyke éllem, amely maga is a több magyarban látja jobban megalapozva a nemzet jövőjét. Hirdeti a sok gyermek szükségességét — másoknál de maga nem válffalja nem­zetével szemben a több gyermekkel járó áldozatot, felelősséget. Ennek a betegségnek a gyógyítása: az egysés és egykés családok életszín­vonalának mesterséges korlátozása, a többgyermekesekéjét pedig felfokozni, hogy akiben az egyéni önzés a nemzeti érdeket másodrangú, vagy még annál is alábbvaló érdekké züllesztette, azok­ban éppen az önzés dinamikája legyen az, ami az eddigi értékítéleteiket meg­változtatja. Ebben az esetben nem kell majd sem a közeli, sem a távoli századokban egyetlen bús magyarnak sem keserű nosztalgiával idézni; Széchenyinek mon­dását: »Ha minket is elfú a sors zivatarja, nem lesz az Istennek soha több magyar j a!« Ez az éremnek csak az egyik oldala. Mi azonban magyar voltunk mellett katolikusok is vagyunk. A nemzeti ér­dek, a hazafiúi kötelesség síkján még lehetséges, hogy valaki még tudja ma­gyarázni, hogy a nem igazság az Igaz­ság, de a teremtő Isten alkotó és fenn­tartó trónusáig ívelő vonalon csak az igazság Igazság, a többi egyszerűen csalás becsapás, erkölcstelenség, becs­telenség, bűn, lélektipró, léiekfollytó aberráció. Isteni parancs: »Sokasodja­tok!« Itt fonódik eggyé a katolikus er­KOVÁCS IMRE vizsgázott látszerész és fényképész mester FOTO-OPTIKA szaküzletében vásárolhat megbízható filmet, lemezt, n»ai>v«f«t, tiö- 6* lázmér 6t Pápt, Kossuth Lafss-otea 21 <MWMAMMMWftMWrtAftftrtMWrt* köles a nemzeti érdek parancsolata kö­vetelményekkel. Emez a másik, vér­ereiben gyökerezik, a kettő szétválaszt­hatatlan lesz. Ezt az igazságot sem ái­filozófiávaá. sem hamis magyarázatok­kal megmásítani nem lehet. De nem is szabad. Aki ezt cselekszi, bűnösem vét­kes Istenével szemben, de a nemzeté­vel szemben is. Egy katolikus népgyűlésen retteni részt egy alkalommal. Polgári egyén rohamozott szépen kicirkalmazott be­szédben az egyke elten. Egyszerű em­berekből áth a hallgatóság, akiknéi odahaza nem volt ritkasá-g az 5—6 gyermek. Akadt a hallgatóság között egy. aki a beszéd végén hangosan tette fel a kérdést: »Az úrnak hány családja van?« Másnap hallottam, hogy egy. Szóval egykés volt az az úriember. Vi­zét prédikált, bort ivott. Varjjon össze­egyeztethető-e a katolikus erkölccsé! az ilyen élet? Hát nem arculvágása-e minden igazságnak. Inkább soha egy szó sem essen az egykéről, mintsem egykés polgári egyén igyekezzen meg­győzni embertársait olyan igazságról, melyet maga nem vall cselekedettel, csak — szóval. Sokasodjatok! Több gyermeket a kö­zéposztály családjaiba is! De a leg­felsőbbekébe is! Akkor majd a jobb­módúnak, a dúsnak is verejték ízesíti meg az életét, s ezzel, csakis ezzel tölti be nemzetévél szemben hivatását, és ezen felül az isteni parancsot. Ak­kor Pápa sem, de a többi magyar vá­ros sem lesznek haldokló városok, hanem az életet, boldog túlvilági és boldog nemzeti jövőt mívélő magyar bíztatások. Tüzoltó-bál február 9-én 1ÚHBI M0Z6Ú Január 28—29., kedd—szerda. PAUL HARTMANN, LENY MARENBACH, HANS SÖHNKER remek újszerű filmje ANGEUKn Január 23—24., Február 1-2., csütörtöktől—vasárnapig. NELSON EDDY és HAJMÁSSY ILONA pazar kiállítású, gyönyörű zenéjfi orosz tárgyú drámai filmremeke Rendezte: REINHOLD SCHÜNZEL Előadások kezdete: Hétköznapokon y<u 7 és V* 9, vasár- és ünnepnapo­kon 1/4 4, 6 és i/ 2 9 órakor. — Jegy­elővétel délelőtt 11—l-ig, délután az előadások kezdete élőtt 1 órávaL Jegyrendelő telefonszám: 10—88. — A telefonon rendelt jegyeket kérjük V* órával az előadás kezdete élőtt kiváltani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom