Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-12-22 / 51. szám

mindig tudtunk önállóan alkotni és gondolkodni s hisszük, hogy a ma­gyarság a jövőben is meg tudja szervezni életerőit és kialakítja a maga egyéniségének, lelkivilágának legmegfelelőbb, korszerű életformát. Keresztje továbbra is a golgotás ke­reszt, a szeretet fája lesz. Nemze­tünk jövője nem a külsőségektől, az értéknélküli, zavaros elgondolások­tói függ, hanem az ősi magyar ál­lamalkotó erők összefogásától és munkábaállításától. A nagy újjáalakulás hajnalán olyan vihar zúg körülöttünk, amelynek nem volt még párja a történelem­ben. Országok, társadalmak építmé­nyeinek minden eresztéke recseg ebben az orkánban s évszázadok nem hoztak annyi átalakulást, mint most a hónapok vagy hetek. Nincs idő se tréfára se a — hátramenésre. Ha be akarjuk tölteni a Kárpátok medencéjében történeti hivatásunkat és vezetők akarunk itt lenni, ha mindenkinek jobb és megelégedet­tebb jövőt akarunk biztosítani, át kel alakulnunk, úgy az egyénnek, mint a társadalomnak. Áldozatot kel hoznunk a nagy magyar sors­közösség megvalósításáért, tudnunk és éreznünk kell, hogy egy nagy történelmi nép alkotásra hivatott gyermekei vagyunk, amelyben* az evangéliumi szeretet és a krisztusi béke legyen az uralkodó és ennek a nagy erkölcsi tőkének birtokában akarjuk kimunkálni a második ezer év szentistváni birodalmának fun­damentumát. Meddig fart a háború? Nostradamus megdöbbentö jövendölései Csodálatosak a szellem, a lélek útjai. Egyeseknek néha megnyílik a jövő s a messze jövendőnek esemé­nyeit tudják kiolvasni a homályból az Úrnak, a Teremtőnek beleegye­zésével. Nostradamus, aki a történelem eseményeit messze évszázadokra megdöbbentő pontos­sággal megjövendölte, 1503. dec. 14-én szüléiéit Provenceban. Már fiatal korában két rejtélyes világ von­zotta: a csillagos ég titka és az ember csodálatos belső világa. Ez az érdeklődése tette csillagásszá és orvossá. Mint fiatalember bekalan­dozta egész Franciaországot. Leg­biztosabban mindig ott lehetett meg­találni, ahol legjobban dühöngött a pestis. Ezeket a mindenkitől elha­gyott betegeket ápolta s ő csodála­tosképen sohasem kapta meg a bajt. Sajátságos orvosi csuhát szerkesztett magának. Ez a ruha lábig ért és keleti szattyánbőrből készült, amely­nek szaga akkori elképzelés szerint ellenáll a pestis mérgének. Inge ned­vekbe, olajba és hétféle por keveré­kébe volt áztatva. Fejét csuklya bo­rította, csak a szeménél volt két kis üveggel védett lyuk. Orrára egy bal­zsamokkal és parfőmökkel megtöltött csőszerű szerkezetet erősített, szájá­ban pedig fokhagyma leveleket tar­tott. Ebben az öltözetben, amelynek Karácsonyra! JL Harisnya kesztyű jjjlfjfL mg JliiplL nyakkendő ---ll--- legolcsóbban Pala divatházban Kossuth L. u. 18. állandó viselése felér a legszigorúbb penitenciával, vándorolt évekig a forró délvidéken. Harmincéves korában házasodott meg először, de felesége és két gyer­meke három éven belül meghaltak. Újra megkezdte bolyongását. Még jobban belemerült a csillagok rejté­lyes világába. 1547-ben véglegesen megcsömörlötte a kóborlást, meghá­zasodott és Salonban telepedett le. Már volt háza, laboratóriuma, csillag­vizsgáló távcsöve. Nappal mint orvos az élettani folyamatokat figyelhette meg, éjtszaka az égi testek titokzatos járását vizsgálhatta. 1566-ban halt meg: magányos vándorútra indulha­tott és nyugalmat is nyert. A Jóslások Könyve. Azt a könyvet, amely jóslásait tartalmazza, 1555. március 1-én adta ki. Az előszóban így ír: „A száraz asztronómiai prófétai négysorost ma­gába foglaló jövendölések könyvét éjtszakai tanulmányaimat friss lehe­lettel felüdítő, hosszú számításaim alapján írtam. Kissé homályosra fo­galmaztam őket és jóslásokat tartal­maznak, mostantól 3797. évig." Alig jelent meg Nostradamus műve, egyik jóslata végzetes gyorsasággal beteljesedett. „A fiatal oroszlán felül­múlja az öreget, harci tusában, kü­lönös párviadalban. Aranykaliíkában repeszti szét szemét. Két seb közül ez lesz az első, majd kegyetlen halál következik." — II. Henrik, francia király, 1559-ben nagy lovagi tornát rendezett, amelyen ő maga is részt­vett. A második összecsapásnál félre­csúszott a király aranyos sisakros­télya és a fiatal testőrkapitány dárdája kiszúrta egyik szemét. Kiiencnapi súlyos szenvedés után halt meg. Napoleont egész világosan meg­jósolja : „Olaszország kötelében egy császár fog születni, aki a biroda­lomnak sok pénzébe kerül. Akárkihez is szegődik, azt fogják róla mondani, hogy inkább mészárosra hasonlít, mint fejedelemre." — Napoleon Korzika szigetén született és kicsi, tömzsi alakjával valóban nem volt császári jelenség. H világháborúra 30—40 versszak vonatkoztatható. A háború kitörésére: „Villámtól sújtva elesik a nagy, fényes nappai; a követelés hordozójától megjósolt rossz jel. A jóslás értelmében sötét órában kitör a viszály, Reims London és Etruria dögvésztől viselősek." — — A „nagy", Ferenc Ferdinánd, akit fényes nappal gyilkoltak meg. A követelés hordozója a Monarchia ultimátuma. Reims, London és Etruria Franciaországot, Angliát és Olasz­országot jelenti. Angliának 1914—18-ban Német­országot sújtó blokádjáról igy jósol : „A szigetlakók hosszú ostrom után nagy erőt fognak ellenségeik ellen kifejteni. Akik kívülről éhhalálnak vannak kiszolgáltatva, még nagyobb nyomorba fognak zuhanni." — „Észak erőfeszítései hatalmasok lesz­nek. Az Óceánon meg fog nyílni a kapu. A szigetbirodalom újra sértetlen marad, de a vitorlától felfedezett London remegni fog. " — Ez utóbbi jóslatban „észak" Németországot, a szigetbirodalom Angliát jelenti. A vitorlák a léghajók; a Londont meg­remegtető Zeppelinek. Magyarországról többek között a következőket jósolja: „Amikor az élet és halál folytán Magyarországban az uralom meg változik, a törvény durvasága túl fogja szárnyalni a kegyetlenséget, fővárosa jajgatástól és kiáltozástól lesz hangos, Castorés Pollux ellen­ségekként állnak egymással szemben a küzdelemben." — Az utalás félre­érthetetlenül az októberi forradalomra és kommunizmusra vonatkozik. Cas­tor és Pollux a barátság, az össze­tartás jelképe; az ő szembefordulásuk egymással testvérháború! jelent. A Nép szövetségről a következő találó megjegyzéseket teszi: „A genfi tónál bosszúságot fognak kelteni a fecsegések. A napok heteaké válnak, majd hónapokká, majd évekké. Azután az egész Cssze fog omlani. A kormányok a hiú törvényeket átkozni fogják." — „A képmulaíószövetség rövid életű lesz. Egyesek átalakuinak, a többség visz­szanyeri régi alakját. A hajókban egy nyakas nép fog ülni. Azután Rómának új leopárdja lesz." — Az átalakulás Oroszországra, Németor­szágra és Olaszországra vonatkozik. A visszanyert alak: a békeszerződé sekben elvesztett területek vissza­szerzése. A hajókban ülő nyakas nép az angol. A leopárd, az oroszlánhoz hasonló: Mussolini. A spanyol vonatkozó jóslásai közül csak ezt az egyei idézem: „Spanyolország polgárai templomba rejsik a kincset. Mindenki visszavonul a titkos búvó­helyre. Éhes bandák fogják a templo­mot megostromolni. Ott helyben el­ragadják, elrabolják a rettenetes zsák­mányi." — Spanyolország egyik leg­hatalmasabbika menekülni fog. Ettől egy hosszú ideig sajgó seb. Azután Tókert elején gyönyörű saroktelek eladó. Érdeklődni lehet Selinkó Manónál egy hatalmas fog jönni, aki a sere­geket a hegyeken átvezeti, mindent szétrombol, azután béke fog ural­kodni." — hatalmas, aki „a serege­ket a hegyeken átvezeti", Franco. A nyugati villámháborút megelőző német-szovjet szövetségről a következőket mondja: „A nagy uralkodó, két másik baráti, szövet­séges uralkodóval egy nagy társa­ságot fog alapítani. Ó milyen zoko­gást fog okozni ez a művészi mes­termunka." Belgium elfoglalásáról így jósol: „Amikor a legnagyobb győzedelmeskedett s Agrippina, a vezér visszafoglalja Frankfurtot, a nürnbergiek, augsburgiak és a báze­liek keresztülmennek Belgiumon Franciaországig." — A „legnagyobb" és Agrippina Hitlert jelenti. Hitler hajtotta végre 1936. márciusában a versaillesi békeszerződés tilalma el­lenére Frankfurt és a Rajnavidék megszállását. Fianciaország megszállását így rajzolja: „Németek fognak jönni és az országot majdnem Spanyolorszá­gig elnéptelenítik" . . . Önkéntelenül vetődik fel az em­ber előtt ezekután, vájjon megjelen­tek-e Nostradamus élőit éjtszakai látomásaiban a mai háború borzal­mas fegyverei? Egyik versszakának elemzése közben arra döbbenünk, hogy még a fegyvert is megnevezi: „Amikor a szokatlan madár hangját a szellőztetőkészülék felett hallani, a búza vékája olyan drága lesz, hogy az ember emberevővé válik." — A „szokatlan madarat", a repülőgépet, a zuhanóbombázót a németek félel­metesen üvöltő, idegbajt okozó szi­rénákkal szerelték fel, amelyeknek megszólalása már pánikba döntötte a francia katonákat. Meddig fog tartani a mostani háború? Erre vonatkozólag Nostradamus a következőket jósolja: „Tűz hull az égből a királyi házra. Amikor a márciusi fény elsápad, még hét hó­napig háború. Őrült embergyilkolás." — A királyi házra hulló tűz a Lon­don felett megjelenő német repülő­gépek bombazápora. Az erre követ­kező március után még hét hónapig tart a háború. Nostradamus szerint tehát 1941. októberében fejeződik be ez a háború. * * * / Nostradamus jövendöléseit olvasva, különösen a már beteljesedettekre gondolva, szinte parancsolólag kel­lene elfogadnunk jóslatait. Az isteni akarat azonban kifürkészhetetlen. Lehet, hogy igaza van Nostradamus­nak ebben a dologban is, lehet, hogy nincs. Hisszük azonban, hogy a ka^ rácsonyi kis Jézus, a Béke fejedelme hamarosan elhozza az igaz, őszinte békét, a nemzetik diadalmas békéjét. Kerényi Olaf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom