Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-10-27 / 43. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEK VRSIRRIP XXXVII. évfolyam, 43. szám Felelős szerkesztő: Dr. BUDAY FERENC PApa, 1940 október 27., vasárnap Krisztus Király ünnep Vasárnap, 27-én délelőtt 11 órakor kezdődik az Actio Catholica nagy ünnepsége a Jókai Mozgóban. Az ünnepi beszédet dr. Dsida Ottó ny. tankerületi kir. főigazgató mondja. Puszta Sándor, a kiváló papköltő, a Rádió kiváló konferálója költeményeiből ad elő. Énekel Kishonty József operaénekes, a Rádió művésze. Közreműködik továbbá a Bencés gimnázium énekkara Sümegh Lothár vezényletével és a Róm. kat. polgári fiúiskola énekkara Szekeres Lajos vezényletével. Este 6 órai kezdettel a nagytemplomban szentségimádási óra lesz, melyen a szentbeszédet Puszta Sándor mondja. Az Actio Catholica a következő tartalmú falragaszon hívta meg a katolikus híveket a Krisztus Király vasárnapján tartandó ünnepségre: Meghívó. A pápai róm. kat. Egyházközség Actio Catholica Szervezete október nó 27-en, Krisztus Király vasárnapján d. e. 11 órai kezdettel a Jókai mozgószinházban ünnepi jótékonycélú matinét rendez, melyre a város közönségét tisztelettel meghívja az Egyházközség Vezetősége. Műsor: 1. Krisztus Király induló. Előadja a Róm. Kat. Polgári Fiúiskola énekkara. 2. Megnyitó. Mondja: dr. Hegedűs László, kir. járásbírósági elnök, az Egyházközség világi emöke. 3. Bárdos Lajos: Szálljon a dal... Kánon. Gregorián ének. Előaaja a Róm. Kat. Polgári Fiúiskola énekkara. Vezeti: Szekeres Lajos. 4. Puszta Sándor költeményeibőt szaval. 5. a) Erkel: Bánk-bán c. operájából Hazám, hazám... b) Marocha, spanyol dal. Előadja: Kishonty József operaénekes. 6. Ünnepi beszéd. Mondja: dr. Dsida Ottóny. tankerületi kir. főigazgató. 7. Puccini: „Tosca* c. operájából Levél-ária. Bizet: Agnus Dei. Előadja: Kishonty József operaénekes. 8. Puszta Sándor sajat költeményeiből szaval. 9. Halmos—Harsányi: Krisztus Király himnusz. Előadja a Szent Benedekrendi Gimnázium énekkara. Vezeti: Sümegh Lothár 0. S. B. 10. Pápai Himnusz. Közének. — Helyárak: 80, 60 és 40 fillér. Névreszóló meghívókat és jegyeket a rendezőség nem küld ki. Az a reményünk, hogy az Actio Catholica idei első megmozdulásán a katolikus hívek igen nagy számban fognak megjelenni. Intelemül idézzük P. Varga S. J. a „Magyar Kultúrádban megjelent intelmét: „... nincs ország, ahol a harcos istentagadás szervezett hatalmával ne találkoznánk 1 Mi pedig, keresztények és katolikusok olyan egykedvűen vesszük tudomásul e megdöbbentő tényt, mintha legjobb rendjén lenne dolgunk. Mi gondtalanul heverünk a „keresztény" kényelem párnáin. Csak akkor kapkodunk majd fűhözfához, amikor már késő lesz, és veszteglünk, amíg csak lángban álló templomok füstjét nem vágja arcunkba a szél . .. Ezért van szükség külön mozgósításra az Egyházban, és ez a katolikus akció!" Megépül a járásbíróság epülete A legnagyobb örömmel értesültünk arról, hogy a jövő évben megkezdik a pápai járásbíróság új palotájának építését. A Képviselőház most nyomatta ki a közeli napokban tárgyalasra kerülő 1941. évi állami költségvetés egyes füzeteit. Az igazságügyi tárca költségvetése — amint e füzetből olvassuk — egy nagyobb összeget tartalmaz a felépítendő pápai kir. járásbíróság új palotájának előkészítési költségeire. Mint hírlik, az igazságügy minisztérium már 1941. év tavaszán hozzá akar fogni az építés előkészítéséhez, hogy az* új járásbirósági palota 1942. év derekán befejezést is nyerjen. Nagy érdeklődés van az iránt a kérdés iránt, hogy hol lesz az új járásbíróság elhelyezve. Mint értesülünk, ez elhelyezés kérdését az igazságügyminiszter fogja eldönteni: ő fogja kiválasztani azt a helyet, ahol az új járásbíróságot felépíteni kívánja. * Eddig szól az örvendetes hír, amely egy már reménytelennek hitt kívánságunk teljesülését engedi remélni. Pár évvel ezelőtt már közel voltunk ahhoz, hogy megépüljön a járásbíróság épülete, a hely kiválasztása körül kialakult vita azonban oda vezetett, hogy a közbejött események Hogyan készülnek a f

res

kók a ferencesek templomában ? Irta: MOLNÁR ISTVÁN. teljesen háttérbe szorították az építkezést. Bizonyosak vagyunk afelől, hogyha nem dr. Antal István a képviselőnk, ez a kérdés a mostani súlyos időkben még

n csak szóba sem kerülhetett volna. Ő azonban, aki a kerületéért és Pápa városáért eddig is mindent megtett, teljes súlyával az ügy me lé állt és kizárólag az ő városunk iránti szeretetének az eredménye, hogy az építkezés a jövő év elején már meg is indulhat, ami sok munkáskéznek ad kenyeret és az eddigi ütött-kopott és szűk helyiségekkel rendelkező bírósági épület helyett egy új épületet kapunk. Most a város vezetőségén a sor, hogy eldöntse, hogy hol,is épüljön föl a bíróság új épülete. Úgy tudjuk, hogy a pár év előtti vita még nem dőlt el. A két álláspont, hogy a jelenlegi helyén, vagy pedig a Korona helyén épüljön-e föl, a letelt idő alatt még nem jutott közelebb egymáshoz. Pedig meg vagyunk róla győződve, hogyha ez az alkalom is elmúlik, belátható időn belül nem épül meg Pápán a bíróság épülete. Legközelebbi számainkban ismertetni fogjuk az egyes álláspontokat, hogy a közönség is lássa, hogy a megoldási módozatok közül melyik lenne a legmegfelelőbb. Hónapok óta folyik a munka a ferencesek templomában. Hatalmas állványokon fáradhatatlanul dolgoznak a művész kezek. Lent is szorgos munka folyik. A márványozók tevékenykednek. A legérdekesebb munka, mely mindenkit különösen érdekel, a freskózás. Závory Zoltán festőművész kiváló tudása és páratlan hozzáértése végzi és irányítja a freskózás nehéz munkáját. A legaprólékosabb és legkörültekintőbb munkát követel a freskó festés. A mennyezetet beborító vakolatot teljesen leverték. Még a tégla közöket is kampókkal kitisztították, nehogy a régi anyagból valami csekélység visszamaradjon. A régi alapon olajjal festett képek voltak. Ezért a téglákat alaposan le kellett tisztítani, mert az olajos tégla minden festéket levert volna magáról. A freskónak új alap kell. Három réteges, különös anyag a vakolat, melynek legfelsőbb rétege márványdarából, mészből és legfinomabb homokból készült. A homokot meg is kellett rostálni, nehogy véletlenül valami rothadó anyag kerüljön bele, mely a freskó bomlását elősegíthetné. A vakolás vastagsága 3 cm. A festékek a német Schmincke és az angol Windsor gyártmányok, amelyeknek az a tulajdonságuk, hogy a vakolaton pompásan átszivárognak és nem oxidálódnak. így tehát nem kell a kép erősebb fakulásától tartani. A gyenge fakulás elkerülhetetlen még a legkiválóbb festéknél is. A mész anyaga ugyanis bizonyos vegytani munkát fejt ki a festékkel szemben, ezért a művész a festéskor a színeket egy-fél akkorddal feljebb hangolja. A festék anyaga igen drága és ma nehezen beszerezhető. Nem csomósodik és az áttetsző festést lehetővé teszi. Ez adja meg a kép levegősségét. Téves az a felfogás, mely szerint a freskónak kötőanyaga nincs. Minden festőnek meg van a saját kikísérletezett receptje, mely szerint a színek csodálatos szépségét a felületen és a freskó festésekor a rétegben is elhelyezi. Ezt titokként őrzik. A kötőanyag bizonyítéka az a tény, hogy a restauráláskor a régi képeket szappanos vízzel, sőt még Vimmel is meg lehet mosni. A legáltalánosabb kötőanyag a kazein, melyet tehéntúróból vonnak ki. Ez bomlástól mentes. Ezért a freskó állandósága hosszú időre biztosítható. Elkészült, benedvesített alapra jön a karton kopírozás, mely a képnek csak a körvonalait adja. A kartont előre megfelelő mértékben a művész megrajzolja, majd kiszurkálják és szénporos labdával felkopírozzák a nedves falra. Ezután kezdődhetik a munka. A művésznek most gyorsan és pontosan kell dolgoznia. Míg a fal nedves, a képnek el kell készülnie. Igen kell vigyázni, mert a falon sem javítani, sem a színen módosítani nem lehet. Színeket nem egymásra, hanem egymás mellé kell felrakni. A régies freskózásnál az alapot a festés pillanatában kenték a falra. A ferencesek templomában az alapot előre készítették, így a mész munkáját könnyen ellenőrizhették. Régen erre nem volt szükség. Most kikerülhetetlen, mert a mostani festő családoknál nincsen generációról generációra szálló és féltve őrzött finom mész. Régen apáról fiúra szállt. Ezért olyan szépek a fehérek Maulbertsch pápai képein. Az új eljárásnak óriási előnye is van. Nem rétegeződik a felület. Maulbertschnak temperával kellett az egyik napi réteget a másikhoz hozzá dolgozni. Idővel azonban ezek a tempera rétegek leporlanak és ahol a rétegek száradása nem volt tökéletes, a freskó felületén szaggatottság keletkezett. Ezt tapasztalhatjuk Maulbertsch képein is. A freskó lényege, hogy a festék a vakolatba beleivódjék. A kép olyan szilárddá válik, hogy sem vízzel, sem drótkefével lemosni, vagy le-