Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)
1940-10-27 / 43. szám
Mindennemű festék-, lakk- és kence-áruk, háztartási cikkek állandóan raktáron. estékszakQzlet VESZELI FERENC Horthy Miklés F6-u. 6. szám. fplpfnn* 17-05 Lakás: Jókai Mór-u. 56. szám. —-—- 10-01 NÉHÁNY SZÓ a Főtér rendezéséhez kefélni nem lehet. Erről alkalmam volt meggyőződni. A freskó csak a vakolattal együtt pusztulhat el. Závory freskó készítő eljárása átmenet a freskó és a secco között, mely mindkét eljárás előnyét egyesíti magában. Lényege a freskó, mert képei nemcsak a felületen vannak, hanem a vakolatba is beleivódnak. Ezzel az eljárással dolgozik hűséges munkatársa, a Bíró család is. Nagy hozzáértéssel és kiváló tehetséggel valósítják meg a tervező művész elgondolásait. A dekorációs munkát végzik. Munkájuk legnagyobb része mégis freskózás. A diadalív, a fülkék és a kórus feletti munkák valódi freskók. Lassan befejeződik a munka. A Szeplőtelen Szűz hatalmas kompozíciója rövidesen elkészül. A művészi munka végéhez közeledik. Az ősi templom nemsokára Isten dicsőségéhez méltó pompába öltözködik, egyúttal pedig hirdetni fogja a pápai barokk legújabb, évszázadokra szóló kiváló alkotásait. 11 pipái járási ÉS Pápa megyei uárosi mezőgazdasági bizottságok együttes közgyűlése A pápai járási-és Pápa m. városi mezőgazdasági bizottságok együttes őszi rendes közgyűlésüket tartották Pápán a városháza tanácstermében október 18-án, melyen mindkét bizottság tagjai közül sokan megjelentek. Szabadhegy Elemér m. kir. gazd. főtanácsos, a járási biz. elnöke megnyitó beszédében a súlyos mezőgazdasági helyzetet vázolta, amit nemcsak az elemi csapások idéztek elő, hanem a nem megfelelő ármegállapítások is, melyek nem biztosítják a közellátást, de legkevésbé segítenek a gazdaközönségen. Töpler Ernő előadó ismertette a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület küldöttsége által a Főldmívelésügyi Minisztériumban átadott memorandumban foglalt gazdabajokat és a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara közgazdasági szakosztályának székesfehérvári gyűlésén tárgyaltakat. Bejelentette, hogy az érdekképviseletek munkájának mégis volt annyi eredménye, hogy felemelték a sertésárakat, a kormány rendeletet adott ki a haszonbérek mérséklésére és kilátásba helyezték a tej árának újabb megállapítását. Borsos Elek a mezőgazdaság megsegítésére, — amely már a teherbírás végső pontjához érkezett el — sürgős intézkedéseket kért. Dr. Mohácsy Lajos a gazdaközönség köszönetét fejezte ki. Szabadhegy Elemér elnök, aki személyes utánjárással elérte azt, hogy a Dunántúli Hússertéskiviteli R-t. megállapodást kötött egy budapesti nagyvágó céggel hússüldők átvételére, ezáltal biztosította a nem exportképes sertések megfelelő áron való értékesítését, ami főleg a kisemberek érdekeit szolgálja. Dr. Szentimrey Sándor főszolgabíró Pápán és a járásban több magtár létesítését sürgette. Dr. Jókai-Ihász Miklós az ármegállapítások tárgyában terjesztett elő indítványt, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Fentemlítetteken kívül Mihály Sándor, Böröczky Dezső, dr. Jilek Ferenc, dr. Magyarász Ferenc, Zsegraics Dániel szólaltak fel. Kaptuk az alábbi levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! A Pápa és Vidéke legutóbbi számában egy cikk jelent meg a Fő-tér rendezésével kapcsolatban. — Mindjárt elöljáróban kijelentem, hogy a cikk valóban nagyvonalú elgondolásokat hoz, de a nagyvonalúságon kívül egyéb reális értéke nincs is. Nem olyan egyszerű ennek a kérdéskomplexumnak a megoldása, mint ahogyan azt a cikkíró elképzeli 1 Sokféle és sok-ágú érdek fűződik a mai helyzet fenntartásához, amelyek felérnek a városszépítészet fiktiv elgon-r dolásaival s amelyek nélkül ehhez a kérdéshez hozzányúlni nem szabad. Nézzük a javaslat anyagi oldalát! A Tapolca beboltozása, a városi új Forduljon bizalommal a mesterhez, ha szakszerűen Készített amatőr-fényképeket, vagy rossz szemének gyógyitó és jó szemüveget akar. KOVÁCS IMRE vizsgázott látszerész- és fényképészmester FOTO-OPTIKA szaküzlete Pápa, Kossuth Lajos-utca 21 színház megépítése, a mozinak fedett vásárcsarnokká való átalakítása, a javasolt piactérre vezető útvonal kiképzése, tetejében a Fenyvesi- villa lebontásával, sőt: a Fő-térre befutó utcák teljes átrendezése olyan anyagi áldozatokat követelne a várostól, amiről belátható időn belül beszélni sem lehet! Fontos érvként hozza fel a cikkíró a piacok mai széttagolts gát és ezt az állapotot tarthatatlannak minősíti. — Én éppen az ellenkező véleményen vagyok! — A piacnak széttagolása egyes városrészek fejlődését mozdítja elő. Nem beszélek itt a piacok közvetlen szomszédságában lévő kereskedők eminens érdekeiről, — ez magától értetődik, — de a mai piacok útvonalán lévő kereskedők sem szívesen mondanának le a piacnapi nagyobb forgalomról. Életet, fejlődést, mozgást, forgalmat, városiasodást jelentenek az egyes városrészeknek juttatott piacok. E téren az okos decentralizálás sokkal többet ér a kétesértékű központosításnál! Kétlem a terv kivitelének lehetőségét! — Az egyhelyre zsúfolt piac forgalmának 1 vezetésére nem lenne elegendő a Fő térről kivezetendő út, mégha a Fenyvesi-villa felett megkondítanák is a lélekharangot! Sőt: a javasolt hely sem lenne elegendő valamennyi piac befogadására! Azonkívül : érzékenyen érintené a Tókert villajelegét. Ha már egyszer városszépítésről van szó: erre is gondolnunk kell! De ezek együttvéve nem jelentenek olyan súlyt, mint az a körülmény, amelyre a cikkíró — helyes érzékkel — rámutatott. A Fő-tér környékén élő kereskedők, iparosok létérdekéről van itt szó s nem nyugtat meg az a feltevés sem, hogy az új piacon üzletet senki sem nyithatna! A piac eltávolítása olyan sérelmes lenne az ott lakó kereskedőkre, amelyet semmiféle szépségflastrommal meggyógyítani nem lehet! — A piac lehelyezése által a vidékről bejövök közelebbi útvonalakat fognak keresni s nem fognak a Fő-utcán elvonulni — cikkíró elgondolásai szerint. A falusi ember nem tesz fölösleges kerülőket. Ennél sokkal jobban becsüli idejét és lovát egyaránt! Végső megállapításom tehát: a Fő-tér képeztessék ki piaccá, mert központos fekvésénél, nagy térségénél fogva erre kiválóan alkalmas. A többi piacok maradjanak mai helyükön, mert elhozataluk megbénítja egyes városrészek egészséges vérkeringését ! A gyönyörű nagytemplom közvetlen környezetét tessék parkírozni és bekeríteni, de mindenesetre a mai templom-előtti teret leaszfaltozni. — A piac terjeszkedése a templom mögötti részen is megvalósítható. Vagyok Szerkesztő Úrnak tisztelő híve: B. I. A KALOT országos közgyűlése november 28-án lesz. A nagyielentőségü közgyűlésre 50 %-os utazási kedvezményt biztosított a Mozgalom vezetősége. Tekintettel arra, hogy a jelentkezések már javában folynak, kéri a Központ: november 5-ig minden helyi szervezet közölj •, hogy hány személlyel óhajtja magát a közgyűlésen képviseltetni és a 17 397 sz. biancó csekken küldje be a (KALOT, Budapest, IV., Cukor-u. 3) kedvezményes utazásra jogosító igazolvány (1.60 P) és az 50 %-os utazási kedvezménnyel kapcsolatos baromfikiállításra szóló jegy (1 P) árát. Tehát személyenkénti 2.60 P-t küldjenek be a Központba. Mindenki idejében megkapja majd az igazolványt és a kiállítási j gyet. A közgyűlés résztvevői megtekintik a főváros nevezetességeit, és meglátogatják a kiállítást is. Vasárnapi levél Kedves Szerkesztőm! Figyelő-mivoltom stilizálja bennem ezeket a sorokat. Olvastam a Főtérrendezéssel kapcsolatos multheti cikket s fejbevágott az a konklúziója, hogy a pápai piacok áttekinthetetlenek, szétszórtak s differenciáltságuk nehézkessé teszi azok műtankofaibejárását. Nem értek egyet evvel a konkluzióvall Visszavonhatatlan álláspontom, hogy a dolgok leegyszerűsítését csak a további szélesalapú széttagolás adhatja meg. Tehát: a piacokat nem összevonni, hanem merészen széjjelbontani kell! A baromfipiacot a magam részéről három részre bontanám. A tyúkpiacot mai helyén hagynám, de a kacsapiacot vegetatív természeténél fogva kitelepíteném Borsosgyőrbe, viszont a lúdpiacot a tapolcafői források közelébe tenném. — A szénapiac sem felel meg a mai lélektani követelményeknek. A széna maradjon a Vásár-utca elején, a szalma kerüljön az adóhivatal elé, ahol esetleg mindjárt le is préselik ... — Az edényesek nagyobb életteret érdemelnek az Anna-térnél! Az asszociáció kívánatossá teszi hogy a köcsögösök a tejfölösök mellé, a bögrések a fölözötlen-tejesek oldalára kerüljenek, mig a sajtárosok, rocskások és pitlisek a Bakonyér mentén helyeztessenek el. Egy esetleges árvíz esetén edényeikkel segítenének a viz eltüntetésében... A Bástya-utca ószereseit messze telepíteném. Esetleg Madagaszkárba. A gabonapiac differenciáltságért ordít! Tessék külön utcában árusítani a búzát és ocsút, a borsót és zsizsiket, a krumplit és gesztenyét, a kukoricát és tökmagot... És vigyázat a játékpiaccal! Tessék ezt is — a kor igényeinek megfelelően — széjjeltagolni városnegyedekre! A játéktrombita piac szorítsa ki az ószereseket a tűzoltó-laktanya elöl, a dudlis-piacnak szorítsanak helyet a tókerti telektulajdonosok, a fölfujható állatok piacát pedig helyezze oda kedves Szerkesztőm, ahová éppen kívánja... A zöldségespiac stílszerű helye mai helyén van: a mozi körül! Az állatvásárt is meg kell osztanunk a szuper ioritás elve alapján. Külön utcába a nagy-marhákkal, a borjúkkal, az ökrökkel, s az ökrök között is külön utcába a betanítottakkal és azokkal, amelyekkel az emberi kultúra semmire sem ment... Általában: minden utca és minden tér kapjon piacrészleget vagy részlegpiacot, amely fellendíti környékét és megkeveri a jó vidékieket... Állitom, hogy ez a természetes evolúció és nem az összpontosítási Ez adhatja meg városunknak azt az eleven körforgást, amelynek következtében a centrifugális erő kirepíti a falusi atyafi farzsebéből utolsó piculáját és betereli a pápai kereskedelem mellényzsebébe ... A söprü-piac szétválasztásánál vigyázzunk, mert vannak söprűk, amelyek jól söpörnek és ismét mások, amelyek nem jól söpörnek... A jól seprő söprűk ideje még nem érkezett el, úgy érzi atavisztikusan decentralizáló hive FIGYELŐ. IWmWWWWWWAWAAWVWWW Az Emericana dominusait ezúton értesítem, hogy az okt. 19 én elmaradt konventülést okt. 25-én (pénteken) este 727-kor tartjuk meg a gimnázium dísztermében. Biró L. prior.