Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-07-28 / 30. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VIStRRIP. XXXVII. évfolyam, 30. szám Felelős szerkesztő: Dr. BUDAY FERENC Pápa, 1940 július 28., vasárnap Hamuth János Ott ült a szerdán délután tartott vá­rosi közgyűlésen az elnöki székben a maga lelkiismeretének igazával. Két órán át tartott pergőtűz zúdult feléje, hogy a nyilvánosan róla mondott Íté­letre feleljen. Magas homlokán redők rajzolódtak, arca falfehér lett néha, majd bíborvörössé változott, fátyolo­zott hangját úgy verte vissza aZ|ütött­kopott városháza nagyterme, mintha nem is az elnöki székből, de a vádlot­tak padjáról szólva vágódtak volna azok a falakhoz. Nem érzelmekkel, esz­mékkel vagy az előadás művészetével dobálózott, de az örök ember annyiszor és oly sokszor megtépázott, eltemetett becsületességének krátere szakadt fel benne. Talán egyetlen szavunk se lenne, ha éppen nem a becsületes emberről volna szó. Tisztában vagyunk azzal, hogy aki magasan áll, arra mindenki felfigyel, tettét leméri. Elhivatott egyénnek kell lenni annak, ha mindjárt kis közület élén áll is valaki, aki nem együtt emel­kedik és sülyed az őt körülvevő tömeg szellemével. Neki magasabban kell állni, vágtató üstökösnek kell lenni, melynek roppant pályáját, izzását, robogását igen sokszor csodálni, de bárkivel utá­noztatni nem lehet. De mégsem szabad az elérhetetlenség- elefántcsonttornyá­ban lakni, hanem ott kell járni,az em­berek között, akik szenvednek, akiket az élet igazságtalánságai megtépáztak, akiket számtalanszor a mélyből kell a tiszta magasságok felé vezetni. A mi hivatásunk ezeknek a lemérése. De sárbatipornánk önmagunkat, ha akár a tömeg, akár az egyén különvilágában érlelődő dudvák gyomlálásában őröl­nénk fel erőnket. Nekünk volt és lesz is alkalmunk Hamuth János és munkatár­sai tettét ismertetni és lemérni, de azt emberiesen tettük eddig és tesszük a jövőben is. A »Pápa és Vidéke* hagyo­mányaihoz hiven szóvá tesz minden olyan kérdést, mely közérdekű, de nem • felejti el soha, hogy azt igazságosan tegye. A szerdai közgyűlésen Hamuth János ellen történt olyan több kitétel, mely őt személyében érintette. Az igazság mér­legének két serpenyője van. Ha mérni akarunk vele, nemcsak a hátrányt, de az előnyt is fel kell rakni rá. Mi ezt tesszük. Unalomig ismételjük, hogy mi őt közéleti tetteiért mérlegeltük a múlt­ban és megtesszük a jövőben is. Éppen ezért állítjuk, hogy a helyzeti és gaz­dasági adottság miatt — és talán első­sorban ezért — nagyvonalúsággal 1 nem áll elő, de, hogy tisztakezü, becsületes, puritán és munkás ember volt eddig, az bizonyos. Körömszakadtig, utolsó le­heletünkig állítjuk ezt. Mert ez az igaz­ság és mi ettől nem térünk el. Nem mentjük Hamuth Jánost, a pol­gármestert a két árvíz következmé­nyeiért. De leszögezzük, hogy annak a képviselőtestületnek, melynek ülésén most ítéletet mondtak felette, éppen olyan felelőssége van, mint a polgár­mesternek. Ennek a képviselőtestület­Dr. Antal István városunkban Dr. Antal István államtitkár, kerüle­tünk közszeretetben álló országgyűlési képviselője szombaton városunkba ér­kezik és délután 6 órakor résztvesz a Magyar Élet Pártja választmányi ülé­sén, ahol az aktuális kül- és belpoliti­kai kérdésekről fogja a választmányt tájékoztatni. Dr. Antal István tájékoztatói minden­kor a legnagyobb érdeklődést váltották ki városunkban, különösen nagy érdek­lődésre tart számot ez a tájékoztató most, a legválságosabb időkben. Képviselőnk röviddel ezelőtt volt az igazságügyminiszterrel Belgrádban, ahol magas jugoszláv kitüntetést is kapott. Képviselőnk látogatásaiból látjuk, hogy mennyire szívén viseli választó kerületének ügyét, mert az őt terhelő mérhetetlen munka közben is tud magá­nak időt szakítani mindig arra, hogy választóival fenntartsa az érintkezést. A választmányi ülés befejeztével 7 órakor panasznapot tart képviselőnk. Lócákon tartott viharos városi küzgjülés Polgármesteri javaslat — Szabályozzák a Bakonyeret — Éles támadás a polgármester ellen — Sürgős megoldások — A közgyűlés elfogadja a javaslatot — Jusson minden képviselőtestületi tagnak egy szék a nagy teremben Július 24-én, szerdán déluitáti 3 óra­kor nyitotta meg Hamuth János pol­gármester a rendkívüli városi közgyű­lést, melynek egyetlen tárgysorozata volt: Polgármesteri javaslat a Bakonyér és a városon keresztül vezető vízleve­zető árkok árvízveszélyének megszün­tetése, az ezen vízfolyások ismételt károsítása okainak felkutatása és az esetleges felelősség megállapítása tár­gyában. A megnyitó után Dr. Hermann László főjegyző felolvasta a mult gyűlés jegy­zőkönyvét. A jegyzőkönyv azon részé­hez, mely Pápay Lajos érdemeit mél­tatja, Hajnóczky Ferenc szólt hozzá. A gyűlés ismertetése Utána Hamuth János polgármester szólalt fel. Bevezetőjében megemlítette, hogy ezt a rendkívüli közgyűlést egyes képviselőtestületi tagok törvényes be­adványára hívták össze. Majd visszapil­lantást vetett a Bakonyere szabályozá­sára. 1914. és 1929. időközre térek vissza — mondotta. A jegyzőkönyvekből meg­állapítható, hogy a város 1914-ben fog- i lalkozott először ezzel a kérdéssel. 1929-ben ismételten felvetődött a kér­dés, de végleges elintézést nem nyert. 1934-ben újabb eljárás indult, hogy a Bakonyér szabályozása megtörténjék. A m. kir. székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal kidolgozott egy tervet, melyet az alispánság jóvá is hagyott és meg­állapította az érdekeltséget. Ez ellen nemcsak egyesek, de több százan felleb­bezéssel éltek. 1937-ben a m. kir. Földi­művelésügyi Minisztériumhoz került az ügy, melynek megállapítása iutá|nl a köz­igazgatási hatósághoz került végső dön­tésre. 1938. október óta itt van az akta. Ezen előzmények előrebocsátásával most három szempontból kell megvizs­gálni ezt az ügyet: 1.) műszaki, 2.) jogi, 3.) pénzügyi szempontból. Műszaki szempontból majd Csaba városi főmérnök úr ismerteti a kérdést. Jogi szempontból az előbb említett helyzet alapján meg kell várni a dön­tést. Pénzügyi szempontból a helyzet a következő: Kb. 20.000—30.000 P-be ke­rül a szabályozás. Tanácsolom, mint ahogyan polgármesteri jelentésemben is megvan, hogy a város ezt az összeget adja 3—4 o/o-os kamatra kölcsön az ér­dekelteknek. Ki hivta össze a közgyűlést? Ezután következett volna a polgár­mesteri javaslat ismertetése. Előbb azonban id. lilék Ferenc szólalt fel. — Nem látom világosan a helyzetet. Ki hivta össze ezt a közgyűlést? >A meghívóban semmi sincs erre nézve feltüntetve. Hamuth János polgármester: Beveze­tőmben ismertettem azt... Közben Dr. Uzonyi Kálmán helyettes polgármester állt fel, hogy a polgár­mesteri javaslatot ismertesse. De nem jutott szóhoz, mert többen egyszerre beszélve taglalták a kérdést. Egy kérdés zavaros tisztázása Dr. Uzonyi Kálmán: Nincs joga egyet­len képviselőtestületi tagnak sem a pol­gármesteri javaslaton kívül... Dr. Csarmasz Ferenc és Dr. Jilek Jó­zsef: (egyszerre közbevágnak) Nem áll, de igenis joga van! Dr. Csarmasz Ferenc szerint — téves a kérdés ilyetén való eldöntése. Itt elvi szempontról van szó. Ha a törvénybea meghatározott számú képviselőtestületi tag beadvánnyal él és az egyezik a pol­gármesteri javaslattal, akkor annak ke­retében lehet tárgyalni, ha nem fedik egymást, akkor mind a két javaslatot a közgyűlés elé kell terjeszteni... Dr. Jilek József: Nem fedik egymást Dr. Uzonyi Kálmán felolvassa a pol­gármesteri javaslatot. Mikor ahhoz a ; a részhez ér, hogy a sváro|s a közigazga­nek jogában lett volna már az árvizek előtt szólni, akkor most sokkal jogo­sabb lenne bírálata. Itt a jövőt tekintő méltányosságról ne beszéljünk. Baj után ítélkezni nemcsak könnyű, de szép­séghiba is. Felelősségre vonni annak, aki szintén felelősséggel tartozik, nem kényes kérdés-e? Ezt a gondolatot vá­zolta a közgyűlésen Dr. Csarmasz Fe­renc szavaival élve: »A két egyház képviselőj e« Németh József apátplébá­nos és ólé Sándor lelkész. Mi tisztában vagyunk a Hamuth Já­nossal fennálló követelményekkel, de érdemeit is ismerjük. Az ő polgármes­tersége alatt történt meg, hogy az egy.­millióhatszázezer pengős tartozás, foly­togató kamataival együtt-háromnegyed részére csökkent. Az ő eszméje és ér­deme a kislakások építése. Polgármes­terségéhez fűződik a repülőtér építése, mely egymillió pengő anyagi forgalmat jelent a városnak. Nevéhez fűződik a két iskola, napközi otthon és víznyo­másfokozó építése. Elfelejtjük, hogy mennyi utat építettek és a'többi mun­kával együtt mennyi keresethez jutot­tak az emberek? Mi ellentétben álltunk az O. T. I. palota elhelyezésének kérdé­sében, de a kórház bővítésével együtt ennek építendő terve is az x ő polgár­mestersége alatt került szőnyegre. Mi ezeknek bírálatát a múltban is meg­tettük és a jövőben is tárgyilagosan, a .köz szempontjából és hivatásunk adta kötelességből megtesszük. Vannak Hamuth Jánosnak fogyatékos­ságai, de vannak érdemei is. Erről pe­dig megfeledkezni nem szabad. Távol áll tőlünk, hogy egy pillanatra is kétségbe vonjuk a bírálók városuítík jólétéért aggódó becsületességét és jó­hiszeműségét. Méginkább elvetjük azt a durva ízléstelenséggel szárnyrakelt suttogást, mely itt elvi ellentétet vagy más- törekvést vélne felfedezni. De ne feledkezzünk el róla, hogy akármilven vezetőnek és akármilyen bírálónak éles­látásúnak kell lenni, égni kel bennük a felelősségtudatnak, lángolni a tettek­nek, életet kell áldozni az eszményért ' és a célért és felfokozni az egyéni ál­dozatot. Ez a kezdete és vége a közéleti szereplésnek. E nélkül lehet valaki'szel-.: lemi titán, ragyogó előadó, zseniális eszmei meglátó, díe elhivatott és alkal­mas vezér soha nem lehet. - : 1 ARA 16 FILLÉR Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom