Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)
1940-07-28 / 30. szám
tási bíróság döntése után a 20-000 P-t kölcsön adja az érdekélteknek, Dr. Sulyok Dezső, ki főhadnagyi Mi okozta az árvizet? — vezették Csaba Ándnís műszaki tanácsos térképről magyarázta az árviz lefolyását, ismertette annak okát és megszüntetésére tervbevett eljárást. — Tagadhatatlan, — folytatta — hogy az árvíz nagy károkat okozott. Magam láttam, hogy egy méteres víz állt a szobákban. De az is igaz, hogy most azok kiabálnak a legjobban, különösen a tókerti részen, akik hibákat követtek el. A hatóságot félrevezették az építkezésnél. Pince, szénkamra stb. volt tervükben feltüntetve és az engedély is erre szólt és lakást építettek, illetve annak használják. — Miért nem vizsgálták felül — szóltak többen. — Itt csak felületesen (valószínűleg hézagosan, röviden. Szerk.) vázoltam az egészet— fejezte be beszédét Csaba András. Készítsenek jó tervet A polgármesteri javaslathoz először Németh József apátplébános szólt hozzá: — Köszönetet mondok a szaikszerű előadásért. Kérem a polgármester urat, hogy mindent tegyen meg a jövőben, hogy a város lakossága ilyen helyzet elé ne álljon. Legyen meggyőződve, hogy az egész város támogatja és ott leszünk mögötte. Kérem, a terveiket úgy készítsék el, hogy az ilyen nagyméretű csapásokat is kiálljon. Hamuth János: A mi részünkről mi mindent megtettünk, törvényeink hiányossága az oka, hogy eddig késett. .A formák megölik a lényeget. Ölé Sándor volt a következő szónok. — A főtisztelendő apát úr indítványához csatlakozom. Én azt javasolom, hogy a zárógát építése helyett szélesítsük a medret. Tudom, hogy meglepetés lesz a következő indítványom 1, de a keresztény felekezetek evangéliumának alapján állok. Tudom azt is, hogy a polgármester úr most idézni fog velem szemben törvényparagrafusokat, de én nem fogadom el eit a törvényt, mert az evangélium minden törvény felett áll. Már pedig abban az van, »hogy viseljétek egymás terhét közösen«. Tehát ezen az alapon én azt tanácsolom, hogy az egész város viselje a költségeket. (Helyeslés több oldalról.) Ruip Jenő nemzetgazdasági szempontból tárgyalta a kérdést Beszélt a Tapolca, Séd és Darza patakok szabályozásáról. Hamuth János: Ez irányban már megtettem az intézkedést, erről Ruip képviselőtestületi tag tud a legjobban éppen az ő kérelmével kapcsolatosan. Böröczky Lajos kéri a polgármestert, hogy az árvízkárosultak országos gyűjtéséből kérjen a város. Hamuth János: Meg van már. Böröczky Lajos ismételt polgármesteri nyilatkozatra is folytatta mondókáját. Éles támadás a polgármester ellen Dr. Jilek József emelkedett ezután' szólásra, — A főtisztelendő Apátúr é® a. Nagytiszteletű úr azt mondták, hogy ne riadjunk vissza az áldozattól. Én úgy érzem a polgármester úr arcáról és viselkedéséről, (Hamuth János arca megnyúlik e kijelentésre), hogy ő ezt úgy érti, hogy a -károsultak ne riadjanak vissza az áldozattól. Hamuth János (Dr. Jilek felé legyintve) — Nem úgy értem. Dr. Jilek József: Ne integessen. Hamuth János: En -elnök vagyok, ön nem, jogom van hozzá. ... ., ... L egyenruhában volt jelen az ülésen, közbevág: — Minek akkor megvárni a bírói döntést? - Az építkezéseknél félrea várost Dr. Csarmasz Ferenc: Nincs benn a szabályban. Dr. Jilek József ezután azt indítványozza, hogy a kamat töröltessék a kölcsön után. Többen helyeselnek. Dr. Csarrrnasz Ferenc állt fel. Páratlan logikai elmével, idegfeszítő szónoki fordulatokKal taglalta a kérdést. — A polgármester úr 1914- és 1929ből indult ki. Engedtessék meg, hogy én is visszatérjek erre az időre. — Ezután bőven fejtegette, hogy a háború utáni házhely akcióval a város nagy része ellenezte a Tókert parcellázását, ahová — folytatatta — gyermekkorunknak az az emléke tapad, hogy hogyan játsszuk ki a csőszt, hogy ott kukoricát és krumplit süthessünk. De az akkori tekintélyt képviselők kis csoportja más véleményen volt. Ugy magyarázták, hogy ott nagyszerű konyhakert lesz és terményét lehet értékesíteni. Akik akkor ott házhelyet kaptak, egy se volt katona, tehát az elsődleges igényjogosultak nem ők voltak. Ezek egy kivételéveli oda nem építettek házat, hanem eladták. Ezek közé tartozik a polgármester űr is. — Most tovább megyek — folytatta — nem említem az 1929. .évet, hanem az 1938-at. Ha ekkor megállapították a szükségesség kérdését, miért késik a végrehajtás? Jogász ember vagyok. Tudom, hogy a közigazgatási bíróságot, ha egy ilyen kis ember, mint én megsürgeti, elintézi a kérdést. Mennyivel inkább megteszi ezt, ha egy város vezetősége a maga tekintélyével lép közbe. — A vízjogi törvény 40. §-ának 2. bekezdése megállapítja a partvidéki kötelezettséget, de nem tiltja azt, hogy a város ezt ne vállalja magára. Ha én a keleti pályaudvaron vonatra akarok ülni, a törvény előírja, hogy jegyemet megváltsam, de nem tiltja azt, hogy ezt Jilek barátom nékem megvegye. (Nagy derültség.) — Vannak íratlan törvények is, amelyek a szívbe vannak elhelyezve. Ezeknek is szabad teret lehet engedni. Hajnóczky Ferenc először a lakásépítések problémájával foglalkozott. Majd rátért, hogy szakemberrel tárgyalva ő más megoldást ajánl a szabályozásra, mint ami a polgármesteri javaslatban bent van. Higgadt védelem Dr. Pongrácz József spirituális világának 'visszfényeképen, mély emberi átéléssel azzal kezdte beszédét, hogy — furcsának találja, hogy egyes szónok urak elmondják beszédjüket, aztán kimennek a teremből. Ugylátszik, hogy ők csak ennyit akarnak. Erre valaki integetve, hangos invitálással behívta az érintett képviselőtestületi tagokat. — Elfeledkeznek egyesek, hogy a polgármesternek nemcsak hibái, hanem erényei is vannak. Jártam különböző városokban, sok helyen hallottam, hogy könnyű nektek pápaiaknak, mert olyan jó polgármesteretek van ... Dr. Jilek József: Kik mondták ezt? Melyik városban? Dr. Pongrácz József: Nem nevezem meg, de mondták. Mennyi út épült... Dr. Jilek József : A tulajdonosok pénzén. Hamuth János: A város pénzén. Dr. Pongrácz József végül elfogadta a polgármesteri javaslatot. Hamuth János tekintve, hogy több szónok nem volt, lezárta a vitát. Polgármesteri nyilatkozat — Felélek röviden mindenkinek. Én a kötelességteljesítés embere vagyok. Hajnóczky úr azt mondta, hogy nem történt Pápán' építkezés. Hát a kislakás építkezés mi volt? Az eszme az enyém volt. Azt mondta, nem fejlődik a város. Amikor én átvettem a >város vezetését, 1,600.000 P adóssága volt. Ebből 600.000 P-t törlesztettünk. Kifizettünk 400.000 P kamatot. Ugy, hogy ma 1,000.000 P a tartozás. Ezelőtt a második emeleten nem lehetett vizet kapni, én építtettem a víznyomás fokozót. Én alattam épült a repülőtér, mely 1,000.000 P forgalmat jelent. Itt vannak a szociális intézkedések: 2 iskolát építettürfk, 2 napközi otthont, ahol 120 gyárba járó férj és feleség gyermeke napi 10 fillérért kap teljes ellátást és gondozást. — Keresetük is van az embereknek. Az útügyi kérdések is befejezés előtt állnak. A járásbíróságot emlegették. Hogy annak \ háza nem épült fel, nem én vagyok a felelős. Dr. Jilek József: De igenis maga. Hamuth János: A közraktár építéséhez a pénzt én szereztem meg. Dr. Jilek József: Én szereztem. Hamuth János: Én igazat mondtam mindig és mondok. De ha nem én szereztem volna is meg, akkor se rajtam múlik annak meg nem építése. Jilek érte a felelős. Dr. Jilek József: Nem rendezik a piacteret. Hamuth János: Említették a mizeriek kórházának kibővítését. Én vagyok az, aki pártolom. Azt mondták, hogy eladtam a háztelkemet. Én jogosan kaptam, abban nem volt semmi elítélni való. Engem más okok vezettek eladásában. Dr. Csarmasz Ferenc: Mennyiért vette és adta el? Hamuth János: 410 pengőért vettem és 2000 pengőért adtam el. A Darza patakot említették. Azt tavasszal kitisztítottuk. A Séd szabályozását sürgettem az alispánságon és eljártam a földművelésügyi minisztériumban. — 35 év óta teljesítek közéleti munkásságot, senki azt nem mondhatja rólam, hogy kötelességmulasztó lettem volna. Szavazás Ezután a polgármesteri javaslat elfogadása következett. A képviselőtestület majdnem egyhangúlag elfogadta a javaslatot, amelynek értelmében a BaMindennemű festék-, lakk- és kence-áruk, háztartási cikkek állandóan raktáron•••estékszakOzlat VESZELI Horthy Miklós FŐ-U. 6. szám. Lakás: Jékai Mór-u. 56. szám. 17-05 10-01 Tekintse meg kirakatomban az árvízről készült legújabb felvételeket. Kifogástalan előhívás, másolás, nagyítás KOVÁCS IMRE vizsgázott látszerész- és fényképészmester FOTO-OPTIKA és szaküzlete amatőrfotó- laboratóriumában készül Pápa, Kossuth Lajos-utca 21» konyeret Adászteveltől Borsosgyőrig úgy szabályozzák, hogy a Bocsor malom mögötti réten zsilippel ellátott hatalmas duzzasztógátat építenek és így akadályozzák meg a veszedelmet. A partbirtokosoknak pedig 20.000 P 3—4 o/ 0. 0s kamattal kölcsönt ad a város a munkákra. , ' A gyűlés végén Németh József apátplébános és Hajnóczky Ferenc személyes kérdésben kért és kapott szólásra jogot. Ezzel az ülés véget ért. A házhely tisztázása A gyűlés után kérdést intéztünk a polgármesterhez, hogy mi a helyzet háztelke ügyében? — Én gyermekeimet taníttattam, — mondotta — szegény ember voltam és ezért adtam el. Ha valaki ezért elítél, és megvet, ahhoz egy szavam sincs. Székeket a közgyűlési terembe! Az egész gyűlésre vonatkozólag csak annyi a megjegyzésünk, hogy azon kevesen vettek részt a képviselőtestüleíi tagok közül. Nem volna érdektelen, ha több érdeklődés mutatkozna ilyen és más ülések iránt is. A másik még az, hogy igazi lényeget a polgármesteri javaslattal szemben nem igen emeltek. Volt egy-két konkrétum, (különösen Hajnóczky terve) de a lényeg mintha elsikkadt volna. Durva ez a kitétel, de mégis kénytelenek vagyunk így szólni: Sok volt a tárgytól való eltérés, a mek- . lébeszélés. A várostól pedig el lehet várni, hogy talán mégse lócákat állítson egy közgyűlési terembe. Olyan ez, mintha a szalon közepére mosóteknőt állítana valaki. Annyi áldozatot, hogy legalább egyszerű székeket vegyenek és rendibehozzák a termet, egy város mégis megtehet. Hirdessen a Pápa és Vidékében H rusiin tanítók 19-én, pénteken délután a zárdát látogatták meg és résztvettek a zárda Szent Vince ünnepélyén, majd megtekintették a zárda épületét. Az ünnepélyen az elemisták és a polgári iskolai növendékek tornajátékokkal és értekszámokkal tették kedvessé és felejthetetlenné a megjelenteknek a délutánt. Szombaton este a Katolikus Kör kerthelyiségében tartott társas összejövetelt a ruszin tanítók tiszteletére. A kerthelyiséget még eddig nem látott nagyszámú közönség töltötte meg. A mezőgazdasági iskolában mezőgazdasági tanfolyamon résztvevő magyar tanítók magyar dalokkal szórakoztatták a közönséget, majd viszonzásul a ruszin 'tanítók énekszámokkal és népi táncok bemutatásával kedveskedtek a közönségnek, majd táncra perdült úgy a magyar, mint a ruszin fiatalság és igaz magyar érzéssel ropták a táncot a késő éjszakai órákig. A két ünnepségen a magyar lányok kiváló nyelvmestereknek bizonyultak és a ruszin tanítók nagy eíőhaladast tettek a magyar nyelv szépségeinek megisme résében. ; ;v ^. „, /., .<;•.
