Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-01-08 / 1. szám

1839? Mit hoz az 1939? Ez a kérdés merült fel több oldalról. Hogy az érdeklődőket kielégítessíik, felkeres­tük saját házi jósunkat a pápai Vén Táltost és raj la keresztül igyekezünk a jövő titkait kifürkészni. Vén Táltosunk a megszokott kör­nyezetben fogadott, erősen lesötéutett szoba, asztalán egy elszáradt béka, feje fölött egy tollatlan, kitömött bagoly s előtte egy hatalmas fiaskó telve sejtelmes színű folyadékkal, amiről később a szag után megálla­píthatjuk, hogy jófajta hegymelléki. — Kedves Mesteri nyilatkozzék olvasóinknak az 1939 évről. — Kér­jük kellő tisztelettel. A mester húz egyet az üvegből, majd köhini egyet, de úgy látszik kevés még az ihlet, mert újabb húzás és krákogás kez­dődik és amint az üveg tartalma fogy, akként szemmelláthatólag szel­lemül át a mester arca, majd tekin­tete íRegüvegesedik és alvilági han­gon kezdi felfedni előttünk a jövöi. — Az 1939 év sok mindent rejt magában, — mondja. Egyes pápai nagyságok teljesen tájékozatlanok lesznek a jövö orientációikat illetőleg. Nem tudják merre menjenek, a sok ajtó között eltévednek, benyitnak ide ís oda is de sehol sem találják he­lyüket, pedig a kétkedőknek egyes jelek útmutatóul szolgálnak. Mégis merre, hol hiányzik valami vezér, ezt keresik szüntelen, de olyan vezérsé­get szeretnének, amelyik nem esik messze a mindenkori hatalomtól. De kitudhatja a jövöt, csak én — foly­tatja a táltos — ezt pedig csak az érdeklődőknek vagyok hajlandó el­árulni. — Mindenképen szomorú év elé nézünk, a fiatalság udvarlási láza mindjobban aláhagy, belátják, hogy céltalan a fáradság, a levegőből nem lehet megélni, • inkább a komolyabb munka felé orientálódnak. — A mamák szárnyaló reményei visszaszállnak a szürke földre és bi­zonyos elkeseredéssel a megszokott talajon igyekeznek tovább haladni. A lányok még egy kissé idegenkedni fognak a szürke földtől, de a muszály nagy úr és ők is belenyugosznak a változhatatlanba. — Csalódás éri azokat is, kik már előre ittak a medvebőrére, be fogják látni, hogy kár volt a temetés előtt harangozni. Nem értjük a mester ezen dodonai kijelentését, de érdek­lődésünkre vészesen felmordul és nem hagyja magát zavarni. — Lesz-e valami különös változás Pápán, — kérdezzük. — Elmennek a huszárok és egy­előre nem jön helyette senki, — árulja el sejtelmesen. — A bálok jól sikerülnek, jóllehet lesznek ezidén is elégedetlenkedők. Az anyakönyvi statisztika ismét a női nemre lesz kedvező, de ezt már kezdjük meg­szokni. A bor veszedelmesen kezd fo.yni, a mester mindjobban „transzba" esik majd leesik a székről és onnan nyögi felénk utolsó jövendői sét. — Maguk pedig élnek tovább, bár­mennyire is szeretnék egyesek kimú­lásukat. A mester további szavai a kor­holáshoz hasonlatosak, úgy látszik teljesen átszellemült, az üveg üresen meredezik feíénk, a szoba levegője nehéz gőzökkel lesz teli, úgyhogy mi is szédelegve keressük az ajtót, hogy kijussunk az új é etet adó friss téli levegőre. ~Hatolihus Bál február Nn. Gyümölcséríékesítsi értekezlet lesz Győrött 1939 január U-én. Nem elégséges a termelés, hanem nagyon fon os a termelt árú értéke­si ése is. Ha az árúit a termelő nem túdja éitékesíteni úgy egész évi ne héz fáradságos munkája kárba vész. Akkor nem tudja közterheit rendez­ni, nem tudja feleségét 8 gyermekét cipővel, ruhával el !áini, akkor a csa­ládfő ál'andó gondok között kény­telen vergődni. A gyümö csérfékesí tés módozatainak megbeszélése cél­jából a Gyümölcs ermdők Országos Egyesületének Gyöivárosi és Győr­Moson Pozsony k. e. e. vármegyei tagegyesülete a felsodunántúli me­zőgazdasági kamara közreműködésé­vel egy Gjőrötí lártsndo gyümölcsér­tékesitési értekezletet készít elő. Az előkészítő munkálatok már régen megkezdődtek. Az előkészítő mun­kálatok folyamán megalakították az intézőbizottságot mely egy izben de­cember 12 én értekezletet is tartóit, j Az érdekképviselőktől írásban kérték be azokat a javaslatokat melyeket az exportértékesítés, a belföldi értékesí­tés s a feldolgozás kérdéseiben szük­ségesnek tartanak le'árgyalni. A nagy­szabású értekezlet 1939 január 11­én d. e. 10 órakor kezdődik Győrött a vármegyeháza nagy'ermében. fz értekezletre meghívják az érdekeli várn egyék (Győr, Moson, Pozsony, Veszprém, Fehér, Esztergom és Ko­márom) alispánjai?, polgármestereit, főszolgabíróit, gazdasági, szőlészeti és kertészeti felügyelőségeit, a vár­megyei és járási mezőgazd. bizott­ságokat, a városi és vármegyi tage­gyesületek tagjait. Mi is felh'vjuk o'vasóink figyelmét a győri éitekez­letie. Menjenek el oda hiszen Pápán és a járás terü !eíén is sokan vannak olyanok kiknek megélhetését nagy­részben a gyümölcstermelés adja. A magyar városok egy millió pengő hasznot húznak abból, hogy rcssz adófizetők vagyunk. 1848 eíöit a magyar nemesnek sek privilégiuma volt. Egyike volta fon­tos nemesi kiváltságoknak az adó­mentesség. Talán őseinktől örCköitüK azt a szokást, hogy sehogy se sze­re; ünk p^nfossan adót fizetni. Szin e jcb'oan érezzük magunkai ha adónkat az esedékesség után fizethetjük be. Sokan vannak, kik az esedékesség napján sem fizetnek, hanem megvár­ják az }, hogy a végrehajtó tiszteleg­jen náluk. Ez az egyénekre káros je ensé^ hasznos a városokra és a községekre meit azok az adóvégre­hajiási díjakból jelentékeny jövüde lem e tesznek s.ert. A magyar váró sok statisztikai évkönyvének adatai szerini az 56 magyar városnak ív* bevétele végrehajiási dijakból csak nem 1 millió pengő melyből 450,000P esik Budapestre, 208 000 P esik a 10 törvényhatósági jogú városokra és 291,732 P. a 45 megyei városra. A törvényhatósági városo közül Sop­ronban 16, Székesfehérvárott 29, UyöiöU 35, a megyei városok közül Magyaróvár ott 9, Komáromban 9, Veszprémben 14, Kőszegen 14, Pápán 19, Esztergomban 21, Szombathelyen 28 fiilér esik egy lakósra az évi vég­rehajtási díjakból. Amiként a lázi mutatja a hőmérő, úgy muta ják a fenti számok a felsorolt városok adó­fizetőinek fizetési kész égét. Remél­jük, hogy < z imrédy kormány reform­jai miatt az új évben csőkkenni fog­nak a fenti számok. A jobb anyagi viszonyok közé késült sdófrze Ck nagyobb kedvvel s poniosággal íesz­neit e'egtt adófizetési kötelezettsé­geiknek. feiimár 4-én! Szivén szúrta magát Lóránt Isíván 20 éves magánfisztvise'ő pápai lakos ki a Sági féle vaskereskebés­ben volt alkalmazva január 3-án kedden 12 óra tájban szíven szúrla magát Beszállítotok az Irgalmasok kórházába ahol gyorsan megoperál­ták. Áz ügyesen végrehajtott operá­lás folytán sikerült megmenteni. Teítének oka ismeret-en. Hirdessen o „Pápa és VidéW'-ben! Pápoi farffiiénypiae. íMss 19 50—19-50 Rozs 13 50-13 50 Árpa 16 00-1650 Zab 16 00-16 00 Tengeri 14C0-14 50 Burg. 6 00-700 Széna 650—7'00 Szalma M.- hus B.-hus S,-hus ZsirszaL Zsír Vaj 3-50 - 4 00 1*20—1*10 1'60—2 — 1*60—1 60 1 60—160 1-76-1 76 2 60-3 40 Tűrő Tejfel Ht. Tojás Tej Fokhagynia Vöröáüa v Kelkáposzta F.-káposzía Bab Zöldség Sárgarépa Nulláslíszt Fözőliszt Kenyérliázt 50 - 60 80-90 10-11 14—16 40-4 J 20-20 20-20 15 16 36 - 36 20-20 12 12 38 -38 36 ~3ü 20-30 A pápai Bacongyár angliai exportszállításai újból megindul­tak. A Bacongyár egyik feladata a kese sertéseknek kcnzeiv ál'apotbf-n történő gngfiai expoitálása, amelyet a város közvágóhídján szaksze ü előkészítés előz meg. Minden héten 560 daiab kese sertést 80—90 kg-ost levágnak, majd exportra alkalmas állapotban egy szakképzett mester Irányítása mellett konzerválnak, hogy utána a kényes angol nép számára exportálják. Hogy mily nagy sikere van ezeknek a szállításoknak, ahhoz kii öi kommentárt nem keii fíhni, mert a külföld megrende'éséi eddig 300 drh helyett 500 ra emelte fe!. Horváth Gyula daráló malma Pápa, Török Bálinti. 27. elfogad darálásra min­dennemű gabonanemüt. Ezenkívül elfogad dará­lásra szánt terményt min­den mennyiségben táro­lásra, illetve megőrzésre. Árpa és tengeri dara a legolcsóbb napi árban állandóan kaphstó. Elcsúszott. Farkas József pápai latos utcaseprő január 2 én h tton a sikos járdán olyan szerencsétlenül esett el, hog/ lábain s kezein sú'y s zu«ódásokat szenvedett Beszálií ov ták íz Irgalmasok kórházába, Álla­pota nem súlyos. Baleset — korcsolyázás köz­ben. Hüiber Kálmán 15 éves, p p i lakos, ki Bartl Jenő füszerketeskedő­nél van alkalmazva, folyó hó 1 én, vasárnap vidáman korcsolyázott tár­saival. Korcsolyázás közben az egyik társa teljes erővel neki ütödö.t, ami­től elvágódott a jégen és a bal lábán zúzódásokat szenvedett. Beszálliioí­ták az Irgalmasok kórházába; álla­pota nem súlyos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom