Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-01-31 / 5. szám

Pápa, 1938 január 30., vasárnap. ÁBA b 16 FfiLLÉR. XXXV. évfolyam, 5. szám. POLITIKAI HETILIP. - MEGJELENIK fii 1NDE H VFISARNBP zerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 89. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­utaj donos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: OR. NSGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fili Néhány szó a segédhivatali tisztviselők képesítéséről Mostanában sokat hallani ország­szerte a kistisztviselőproblémákról, melyek között egyik igen fontos az iskolai végzettség kérdése. A köz­tisztviselők iskolai képesítését az 1883. évi I. tőrvénycikk szabályozza, amely azonban ma már feltétlenül módosításra szorulna, minthogy az azóta eltelt félszázad alatt úgy a hi­vatali, mint a társadalmi élei lénye­gesen átalakult. Régen a nyugalmas bébe éveiben a közhivatal különö sen a kistisztviselőtől nem kívánt olyan ismereteket és látókört, mint a mai rohanó élet. Több id5 állt rendelkezésre a fiatalon kinevezett tisztviselőnek a teljes gyakorlati ki­képzésre, míg ma ez a sokoldalúbb és hajszoltabb munkateljesítés mel­lett már nem lehetséges. A hiányt tehát csak a kvalifikáció felemelésé­vel lehetne pótolni, ami a segéd­hivatali tisztviselőknek, a hivatali életnek és az ügyes-bajos dolgait intéző közönségnek is elsőrendű ér­deke. Rendkívül kívánatos lenne, ha a segédhivatali tisztviselők (kezelők, díjnokok) végzettségét négy közép­iskoláról — a szerzett jogok épség­ben tartása mellett — érettségire emelnék fel. Igaz ugyan, hogy olyan gyakorlat van kialakulóban, amely már lehe­tőleg az érettségizetteket helyezi előnybe, s ezzel igyekeznek az em­lített hiányt pótolni, de a statiszti­kai adatokból mégis azt kell tapasz­falnunk, hogy a közhivatalok külön­böző ágazatainál alkalmazott segéd­hivatali tisztviselők háromnegyed része, még mindig csak négy kö­zépiskolai végzettséggel bír. Ennek oka kettős: a többszörösen megnyirbált kisfizetésű tisztviselő­apa nem képes a magas tandíj- és tankönyvszámlákat fizetni és gyer­mekeit magasabb iskolákba járatni, örül, hogy elvégeztetheti velük a négy középiskolát, minthogy azon­ban a kereskedelmi és ipari pályán való elhelyezkedés sem biztosít kielégítő alapot, mindenki — a négy középiskolások is — a nyugdíjas közhivatali pályákra törekszenek. Ezen az egészségtelen állapoton segíteni csak úgy lehet, ha a segéd­hivatali kar képzettségét érettségire emelik. Nyilván ez az elgondolás vezette városunk szülöttét, Lázár Andor igazságügyminisztert is, amikor az eddig sorainkból kikerült telekkönyv­vezetők és fogházfeiügyelők iskolai végzettségének felemeléséről törvény­javaslatot terjesztett a képviselőház elé. A töivényjavaslaiot szó szerint nem ismerjük, annyit azonban máris megáilapíihamnk, hogy ilyen orszá­gos horderejű és széles köröket ér­deklő kérdést talán még se volna szabad egyetlen tárcára korlátozva a megoldás felé vinni. Ebből súlyos félreértések és zavarok származhat­nak, sőt biztos, hogy a más tárcák­hoz tartozó és erre a rnegkülönböz­| teiett elbánásra szintén érdemes többi segédhivataii tisztviselő köré­ben — az említett egyoldalú meg­oldás — jogos keserűséget fog okozni. A helyzet ugyanis az, hogy vala­mennyi közhivatali ágazatban a se­gédhivatali vezetők gazdasági, szám­viteli és pénzkezelési ügyeket intéz­nek, ha tehát a fogházfelügyelők kvalifikációját épen erre való hivat­kozással akarják felemelni, akkor az összes segédhivatali tisztviselők is­kolai végzettségét fel kell emelni, mert hiszen a dljnokokból lesznek a segédhivatalok vezetői. A telekkönyv­vezetők esetében pedig az a hely­zet, hogy a kisebb járásbíróságoknál csak egyetlen telekkönyvvezető mű­ködik, helyettese pedig rendszerint kezelő vagy díjnok. Furcsa volna tehát az, hogy amikor a telekkönyv­vezetőtől érettségit kívánnak, helyet­tese azonban ugyanazt a munkakört — négy középiskolai végzettséggel is — elláthatná. Ezen csak úgy le­hetne segíteni, ha az összes igaz­ságügyi segédhivatali tisztviselő vég­zettségét érettségire emelnék. Viszont ez a más tárcáknál működő segéd­hivatali tisztviselő érdekeit sértené és a többi közhivatalok színvonalát és értékfokát is kedvezőtlen megvi­lágításba helyezné. Ilyen körülmények között meg­nyugtató és mindenkit kielégítő in­tézkedésnek csak az számítana, na a négy középiskolai végzettséghez kötött állásokban lévő összes segédhivatali tisztviselők kvalifikációját — egyön­tetűen — érettségire emelnék fel, a szerzett jogok épségben tartásával. Psullk Gytfxö. Uj épületek rendkívüli házadómentessége A pénzügyminisztérium sz 1938. | év január l-e után, de legkésőbb 1 1940. év december 31-ig lakható I állapotba helyezett új épületekre Pápa város területén a következő ideigle­nes házadómentességet engedé­lyezte. 25 évi rendkívüli házadómentes­ség illeti meg azon újonnan épült 2 emeletes épületeket, amelyek a Győri-úton a Török Bá int utcáig terjedő részen, a Szent Imre Herceg Főtéren, a Horthy Miklós Fő utcán, a Jókai Mór-utcában a páros szá­mozású oldalon a 68 házszámig, illetve a páratlan számozású oldalon a 35 házszámig bezárólag, a Kossuth Lajos-utcában és a Széchenyi-téren épülnek. 20 évi rendkívüli házadómentesség illeti meg azon egyemeletes épüle­ket, amelyek a Korvin-utcában, a Kard-utcáig, illetve a Kőz-ig terjedő részen, a Márton István-utcában a páratlan számozású oldalon egész­ben, a páros számozású oldalon a Közép-utcá'ól a Kossuth utcáig ter­jedő részen, a Rákóczi-utca páros számozású oldalán a Köz ig, a pá­ratlan számozású oldalon & 15. ház­számig terjedő részen, a Deák Fe­renc-utca és a Széchenyi-utcában épülnek. Az ideiglenes házadómentességet csak az kaphatja meg, aki az épít­kezésnál a városrendezés követelmé­nyeit betartja, az épületet villany­világítással és vízvezetékkel látja el, az egyes helyiségeket az előírt nagy­ságnak megfelelően építi és az előírt építési szabáiyt betartja. A házadómentesség kezdetét ve­szi attól a hónap elsejétől, mikor az építkezés megindul. A 25 évi házadómentességben ré­szesített épületeket 10 évi, a 20 évi rendkívüli házadómentességben ré­szesített épületeket 5 évi községi pótadómentesség illeti meg, annak az emelettöbbletnek bérjövedelmére, haszonérdekére nézve, amely az új építkezés következtében állott elő. Pápa város Egészségháza Legkevésbé ismert szociális intéz­ménye a városnak az Egészségház, pedig egyik legfontosabb intéimény, amely hivatva van a íertőző beteg­ségek elterjedését megakadályozni és a város egészségügyére felügyelni. Ezen intézmény évrői-évre jobban átmegy a köztudatba és mindig töb­ben belátják annak hasznos és szük­séges voltát. Az elmúlt 1937-es év­ben is eleget tett ezen intézmény emberbaráti hivatásának, amennyi­ben a fertőző betegségben (tbc., lues stb.) szenvedőket gyógykezelte, az ilyenre gyanús egyéneket orvosi vizsgálatnak vetette alá és felkutatta azon forrásokat, ahonnan az ilyen betegségek kiindultak. A betegségek megelőzése szem­pontjából rendkívül fontosságú az intézetnek azon tevékenysége, bogy í az elmúlt esztendőben az ovodás és elsőosztályos tanulókon kivül át­vizsgálták a gyermekmenhely által kihelyezett gyermekeket s ezeken kí­sérleti oltásokat és vérvizsgálatot, sok esetben röntgen vizsgálatot is végeztek. Folyamatban van a leven­ték vizsgálata is Kultúrmissziőt teljesít az Egészség­ház fürdője is, amit napról-napra többen látogatnak. Az elmúlt évben 687 tanuló és 1124 polgári egyén vette igénybe. Legtisztább képet nyerhetünk az intézet működéséről a statisztikai adatokból, mikeí a következőkben közlünk: A nemibeteggondozó intézet kezelt 242 venereás és 33 bőrbeteget. Ke­zelés és rendelés volt összesen 3875, laboratóriumi vizsgálat 2563, gon­dozásban volt 1013 beteg. Házas­sági tanácsadás 7 esetben fordult elő. A tüdőbeteggondozó intézet phisi­kális vizsgálatot 4052 esetben vég­zett. Uj jelentkező volt 1535, ebből tbc.-snek bizonyult 289. Ez az inté­zet végzett 406 röntgen, 258 labo­ratóriumi vizsgálatot, a tubernikólis reakciók száma pedig 1480 volt. Tüdőtöltésben 93-an, injekciós keze­lésben 46, quarz kezelésben 140-en részesültek, gyógyintézetben elhelyez­tek 54-et, fertőtlenítés 39 esetben vé­geztetett. Kiterjedt működést fejtett ki az intézet a szociális gondozás terén is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom