Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-01-31 / 5. szám

2 PAPA ÍS VIDÉKE 1838 január 30 Jubileumra! Külsőségekben szerény, de lélek­ben annál gazdagabb ünnepségnek lesz színhelye február 2-án, Gyertya­szentelő ünnepén Ranolder Intéze­tünk zárdája, amikor is nagyon­tisztelendő Tolonits Alfréda főnöknő ünnepli szerzetbe lépésének ötvene­dik évfordulóját. Tudjuk, hogy ezen a ritka szép évfordulón Alfréda főnöknő minden­kitől távol szeretne, — szívének egész melegével és lelkének minden áhítatával hálát adni a jóságos Is­tennek az ötven év minden kegyel­méért és bőséges áldásáért. Azonban ezen az arany Te Deu­mon részt óhajt venni Pápa kato­likus társadalma is, mert hisz a ju­biláló Alfréda főnöknő majdnem egészen a mienk volt. Azelőtt ötven esztendővel itt kezdte meg tanítói működését, majd polgári iskolai ta­nárnő lett s amikor 1902 évben a képzőt is életbe hívta, mint annak fáradhatatlan tanárnője és lelkes munkása mindenkinek mindene lett. Az elmúlt ötven évből csak hat évet töltött távol, amikor is elöljáróinak bizalma a bonyhádi ház rendezésé­vel és vezetésével bízta meg, de a hat év leteltével ismét közénk érke­zett s most már mint ennek a régi és kedves intézetnek a főnökasszo­nya folytatja áldásos tevékenységét. Az ötven év alatt városunknak al­kalma volt megismerni a szép és nemeslelkű Alfréda nővért, aki mint köztünk élő Isten leánya, köztünk dolgozó Isten méhecskéje és köztünk daloló Isten madárkája mindnyájunk háláját és nagyrabecsülését érde­melte ki. Hisz Alfréda nővér szívé­ben már ötven éve lobog a jóság lángja s minden tevékenysége abban állott, hogy álmodó, tiszta lelke aranyporát tékozlóan szórja közénk. Kőfalú zárdája tutajdonképen egy virágház, amelyben immáron a lég­ritkábbá vált délszaki növényt ter­mesztik : a szeretetet. Neki és nővér­társainak köszönhetjük, hogy ennek a nemes virágnak magja nem vész el. Ők a szeretet leányai. Kezük mun­kája és lelkük imája nyomán ezer és ezer erkölcsileg veszélyeztetett Isten-képmás válik a nyolc boldog­ság virágos magaslatává. E sorok sokkal gyarlóbbak, sem­hogy méltóképpen megfesthetnék Alfréda főnöknő és lelkes munka­társai portréját. E sorok nem is akarnak mást, minthogy rámutassa­nak arra, hogy szeressük a zárdán­kat, az Isten várát és annak galamb­szívü lakóit, mert minden zárda a jóság főiskolája. Ott tanítanak azok a lelkek, akik úgy tudnak megbo­csátani, mintha maguk szüntelen hi­bákat követnének el és úgy kerülik a hibát, mintha mások sohasem bo­csátanának meg nekik. Mert van-e még a föld hátán, aki jobban az önzetlenségre és jóságra építi az életét, mint egy névtelen kis Isten madara? Van-e még valaki a föld hátán, aki többet ad, mint egy alá­zatos apáca, aki viszont az élettől Legszebb öltöny, felöltö és télikbát újdonságok llŐRINCNÉL Dús választékú szövet raktáron ! i. Deák-u. 1. Aranyéremmel kitüntetve. semmit sem kap ? Nincsen l Hisz úgy élnek közöttünk, mint a jóság bujdosó tündérei, hogy megríkassa­nak bennünket ebben a szeretetlen és önző világban. Amikor most leróttuk a hála, a szeretet és a tisztelet apró adógara­sát, akkor még csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy gyermekeink édes í mostohája aranyünnepén köszöne­tünk egyben kérés is, még pedig azért imádkozunk, hogy a jubiláló Alfréda főnöknővel együtt énekel­hessük a gyémánt Te DeumotI * * * (—njfl.) Február 2-án, gyertyaszentelő ün­nepén reggel fél 9 órakor az intézet kápolnájában Németh József apát­plébános hálaadó szentmisét mond, mely után hivatatosan köszöntik az ünnepeltet. Délután 5 órakor pedig az intézet növendékei díszelőadás keretében emlékeznek meg a jubi­láló főnőknőről. Megoldódott az ugodi tüzesetek rejtéje Évek óta tartják izgalomba Ugod község lakosságát a községben egy­más után előforduló tüzesetek. Az első tüz, ami gyanúra adott okot, 1934. évben volt Ugodon s azóta sem múlott el év, hogy egy párszor ne látogatta volna meg a vöröskakas. Legutóbb a műit év folyamán volt tüz, mikor a községi biró paj ája és több szalmakazai égett le. Az egyes tüzesetekkel kapcsolaiban lefo ytátott nyomozás mindig a*t engedte sej­telni, hogy a tüzeket gyújtogatás idézte elő, azonban egy esetben sem sikerült a gyujtogatóknak nyomára jönni. A legutóbbi napokban Becsei Ist­ván községi bikaetető összeveszett feleségével, az urára haragvó asszony első felindulásában egy he­lyen elmondotta, hogy férje a gyújtogató. A csendőrség ezen elszólás alap­ján újból felvette a nyomozást, ki­hallgatta a felesége által megvádolt bikaetetőt, ki csakhamar bevallotta, hogy a gyujtogatásokat ö és Hor­váth Ferenc ugodi napszá­mos követték el. Horváth ugyancsak bevallotta a gyuj ogatásokat, azonban minoketten arra hivatkoztak, hogy a gyujioga­tásra Tötök Endre községi biró bé­relte tel őket, ki az egyiK biztosító társaságnak helyi ügynöke is és tőle egy-egy gyujiogatásért fe­jenként 50—50 pengőt kap ­lak. Török a terhére rótt cselekmény elkövetését tagadja, annak ellenére a csendőrség mindhárom gyanúsí­tottat leiar-óztatta és átszállította a veszprémi ügyészséghez. A nyomozás van hivatva megálla­pítani, hogy Török Endre ártatlan-e azon vádban, amivel a két letartóz­tatott társa illeti. Az előjelek szerint még mások közreműködése is meg lesz állapítható. Tudja-e On y hogyan lehet könnyen vagyont szerezni? Váltson törzsbetétet a Pápai Keresztény Önse­gélyző és Hitelszövetkezetnél Korvin-utca 3. amely 1938. év január hó 1-vel megalakítja a XXVIII. évtársulatát. (Három- és öt éves időtartammal.) Már heti 50 filléres befizetéssel is 130 P-t gyűjthet magának. Tetszésszerinti törzsbetét jegyezhető- A törzsbetétek havi részletben is törleszthetők. A jegyzett törzsbetétek ará­nyába kölcsön igényelhető. BSvebb falvIUgeal ás nyerhető az iiz<e«6rá < aiat d. e. 9 12 6ralg Legszebb, legolcsóbb névje­gyet, 1 evélpaplrt, ttasletl é» egyéb nyomtatványt szállít a Keresz­tény Nemzeti Nyomda, Pápa Csáky-n. 21. 9 Közművelődési Egyesiét hangversenye Ezidei hangverseny-sorozat méltó befejezéssel zárult folyó hó 26 án, amikor Horváth László gordonka ­és dr. Herz Ottó zongoraművész gyönyörködtette gyönyörű játékával közönségünkéi. Horváth László kiválóan tehetsé­ges művész, a fiatalabb muzsikus­nemzedék egyik legizmosabb re­ménysége. Keresetlen muzikalitása, kifejező instrumentális érzéke, az előadás szép zenei folyamatosságát eredményezte. Könnyed, fesztelen kifejezés mestere, aki azonban egy­aránt otthon van, úgy a „milanói Sammartini" klasszikus fényű, ne­mes egyszerűségében is mélyen szántó G-dur cellosonátájának, mint Ravel franciás könnyedségű és szi­porkázó szelleme mögött mitsem tartalmazó Habanera tolmácsolá­sában. Saint-Saens klasszikus szépségét tükröző gordonkaversenye mozarti reminscenciákkal van tele. Vi !ágos, választékos, remek lyrájú remekmű. Alkalmas volt arra, hogy művészünk egyéniségét egy másik oldaláról is feltüntesse. A mestermfi dallamos kantilénái, színeffektusainak inter­pretációja azt igazolta, hogy Horváth ízléses, muzsikus szelleme a lágy, fület-lelket melengető zenei hangu­lat körében érzi legjobban magát. Kodály egyik korai (1910) gor­donka-zongora sonátája a maga ma­gas kul úrájú igényeivel leginkább próbára tette és egyben bebizonyí­totta Horváth művészi kvalitásait. Az első tétel komor, sötét víziói, majd az allegro szenvedélyes lyrai­sága, az egész mű formai zártsága jellemzi általánosságban a müvet. Horváih ruganyos érzékeny vonó­kezelése, finoman árnyalt, telten zengő, meleg tónusú hangokat csalt ki hangszeréből. Játéka mentes min­den idegességtől és keménység ől. Popper: Magyar Rapsodiájának, a lisztferenci rapsodiák levegőjében termett csodálatos szép magyar me­lód.ái aratták a legnagyobb sikert, ami nem is csoda, hiszen erre va­gyunk legjobban behangolva. Dr. Herz Ottóról kell még meg­emlékeznünk, aki hála Isten már egészen otthon érzi magát nálunk. Az ő kiváló művészetét, kimagasló zenekul úráját már többször méltat­tuk, most csak annyit, hogy önálló hangvers ny keretében is szívesen látnánk. Közönségünk — tisztelet a kivé­telnek — a maga „neobarokk" szel­lemiségével ismé elten bebizonyí­totta, hogy nem is annyira a zene­kultúra vonzza, hanem az attrakció. Inkább a nagy nevet keresi, mint vágyik a komoly zenei élvezet után. (Most csak a sok üres helyre gon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom