Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-02-09 / 6. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal : Csáky-itca 21. Telefonszám: 157. Lapulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő : DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. R társadalom és a szegénység. Ma már egészen nyugodtan beszélhetünk a szegénység szociológiájáról, hisz ez a tudomány, mint ilyen a társadalom közösségét mindenféle szempontból érdekli és kell is hogy érdekelje. Annak a kínzó falnak, mely a társadalom egyes rétegei között mered és ktilömbségeket sugall, le kell dőlnie a mindenkit érintő súlyos problémánál.: a szegénység problémájánál. A társadalompolitikai és társadalomszemléleti kérdések meg vitatásakor nagyon helytelen minden emberi dolgot egyformán boncolni. A szociális tanulmányok és kutatások reális értéke abban rejlik, hogy épen az adatok felboncolása, a számszerűségek emlegetése készteti sokszor az embereket a helyes megismerés után gyors segítségre. Van ugyan társadalompolitikánk, de ez még csak szemléletben és kutatásokban merevedik, gyakorlati vállalkozásoktól idő előtt visszaretten. A társadalom félve nyúl a szociális kérdésekhez és intézkedésekhez. A tapogatódzás, kísérletezés, bizalmatlanság és ellenségéskedés természetesen nem hajt szeretet-virágokat. Pedig az kétségtelen, hogy merőben új, szociálisabb társadalmat kell kiépíteni s ennek az újabb, szociálir sabb társadalomnak fellegvárát a lélek szitáján áteresztett tanokból és kemény munkával összekalapált emberiséggel lehet felépíteni. — Lassú ütemben indul meg ez az építés, pedig az „égető" kérdések gyorsabb intézkedéseket kívánnak. — Az egyik ilyen égető kérdés: a szegénység proplémája. Valahogy érezni kellene, hogy ez a kéidés általános és effelet nem lehet hosszú időkre kiható tanácskozásokat folytatni, hanem cselekvésre és megértésre van szükség. Mindenki vérében megkellene lenni a segítő miszsziós erőnek és a társadalmi teóriák helyett a szeretet egyszerűségével és fennségességével kellene segíteni az elhagyatottakon. Ilyenkor anyagiakra gondolunk ugyan, de ez magában mégsem elégséges. Az élet bázisa a hit szilárdságára és a szeretet teljességére van lerakva. A szeretet az több, mint adakozni: szociális és emerséges motívum. A társadalomEmelkedett a városok pótadója. A napokban jelent meg a vidéki városok idei költségvetésének összefoglaló statisztikája A vidéki városok háztartásába élénk bevilágítást nyújt ez a kimutatás és hü tükre a gazdasági éleinek. A kimutatás feltűnő része a pótadók nagymérvű emelkedése. A íörvényhatósági városoknál 6 5 millió, a megyei városoknál pedig 8-8 millió hiányt keli pótadó utján fedezni. A költségvetési hiány mialt tizenegy vidéki város kénytelen száz százaléknál magasabb pótadót kivetni, mig az elmúlt évben csak 8 városban volt erre szükség. A kormány által hirdetett gazdasági fellendülés úgylátszik még nem érezteii hatását. Ezzel szemben városunk kedvező helyzetben van, ugyanis Pápán a pótadó fokozatosan csökken. Kötvényesítik a gazdaadósságokat. A gazdaadósságok rendezéséről készült törvényjavaslat — mint ismeretes — külön foglalkozik a 10 holdon aluli gazdák adósságrendezésével. A kormánynak a rendelet szerint az a terve, hogy ezeket az adósságokat kötvényesíti és a kötvényesítéssel a Magyar Pénzügyi Szindikátust már meg is bízta. Mivel az alaprendelet csak általánosságban foglalkozik ezzel a kérdéssel, a részletes kidolgozás most van folyamatban a pénzügyminisztériumban. A 10 holdon aluli eladósodott gazdák szanálása rendkívül széles rétegeket érint. Több mint ötvenezer család tartozik ide, amelynek az öszszes adósságait 80 millió pengőre teszik. Érthető tehát, hogy a rendelet végrehajtása iránt igen nagy érdeklődés mulatkozik. Mint fentebb írtuk ezt a 80 millió pengő adósságot kötvényesítik, mégpedig 572%-os amortizációs kölcsönné, amelyből 472%-ot a gazda visel, 1 százalékot pedig az állam. A kötvények egy részét az OTI és a MABI venné át és az erre vonatkozó lépéseket a PK és a Magyar Pénzügyi Szindikátus már meg is tette, úgy hogy a lebonyolítás gyorsan fog menni. A közgazdasági körök értesülése szerint a teljes rendelet a közeli hetekben már megjelenik. politikai és társadalomszemléleti elméletek távlatokba merülő ridegsége akadálya a gyors segítésnek. A szociális gondolkodás nincs teóriákba göngyölítve, hanem a lelkek mélyébe van vésve. Nem elméletekre van szükség akkor, amikor az éhbérért dolgozók segítő kezek felé nyúlnak és segítséget keresnek, mint az eltévedt ember keresi az apró mécses-lángot a mindent beburkoló sötétségben. A társadalomszemlélet ereje abban mutatkozna ki, ha odahatna, hogy intézkedni kell, hol és hogyan. Az egyesületek ma már emberbaráti kökötelességekre, szociális együttműködésre és egymástmegismerésre vannak alapítva. Szeretnénk, ha ez a nemességre kitüntető pecsét nem csak a szabályok merev soraira lenne ráütve, hanem minden kötelességtudó tag lelkére is. És lehet elszigeteltség két politikai párt között a politikai nézetekben, de a szegénység kérdése mindenütt egy Ítéletre kerüljön, mert a szegénység ügye nem politika, hanem humaniztikus kötelesség. Akkor, amikor körülbelül 15.000 ezer ember lakott a fővárosban pincelakásban, szellőzetlen, dohos pincékben, ételszagos, párás konyhákban, akkor minden elmélet összeomlik és rá kell döbbennünk a sínylődök nyomorúságos helyzete megváltoztatásának sürgősségére. Szükség van Karitászra! Szükség van jól kiépített, messze kiható Egyesülésre, egészséges kiépítettségre, mert nem nézhetjük unott arccal, zord közönnyel tízezrek nyomorát és vergődését. Ilyenkor nemcsak gazdagokhoz szólunk. Szólunk mindenkihez, aki a társadalom velejárója, akinek köze van a közösséghez és az egységhez, aki emberi életet akar az ösztönös állati helyett, s aki akar törölni egykét könnycseppet a sokat szenvedők szeméből. Könyörtelen társadalomra könyörtelen sors vár. Saját fegyvereink sokszor visszavágnak. És szinte dogmaszerű az a tétel: az emberi 1 megértés és szeretet világától lombosodhatik ki életképes és együttdolgozó társadadalom. Losonczy L. István. Nem én mondtam, hanem Mr. Mars, a londoni Dean and Danson idegenforgalmi és utazási irodának vezérképviselője, tehát a maga szakmájában európai tekintély mondta Budapesten jártában Szviezsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsosnak, hogy a filléres vonat európai viszonyban is hatalmas propagandatényezö. Hiába, úgymond, a gazdasági depresszió mindenütt érezteti hatását és még az is, kinek marad pénze utazásra, jó néven veszi, ha nem maga az utazás, a vasút emészti föl a költségek legnagyobb részét, hanem jut belőle a külföldi tartózkodásra is. Igen, a filléres vonat mint idegentényező ... Ez az, amiért lapunk már két esztendő óta hadakozik. Ez az, amiért ismételten fölemeltük szavunkat abban a reményben, hogy illetékes helyen majd csak meghallja valaki Ez az, amiért megkongattuk az egyházaknak, az iskoláknak, a hatóságoknak, a kereskedelemnek és iparnak, a szellemi kulturának és a testedző sportnak harangjait anélkül, hogy valahonnan is a legcsekélyebb visszhangot tapasztaltuk volna. Tihanyban, mondják, egyetlen villa rontotta el a régi híres visszhangot; de „Tihanynak riadó leánya" kissé dadogva bár, de mégis kijön szent hegye mögül, ellenben a mi idegenforgalmi propagandánk eszméjét nem pártolja senki. Legalább is nem olvastuk, hogy a városi képviselőtestületi gyűlésen bárki is fölvetette volna ezt az eszmét, s hogy akár a hatóság részérő], akár a bizottsági tagok részéről valaki is hozzászólt volna. Még ha valaki ellene szólalt volna is föl, abból is több haszna volna a gondolatnak, mint az agyonhallgatás és a közömbösség valóságos rendszeréből. Nem olvastuk, hogy a Lloydegyletnek vagy az Ipartestületnek gyűlésein valaki is szóvá tette volna, hogy Pápa városa is mozgalmat indíthatna filléres vonatja érdekében. Mintha a mi kereskedőink és iparosaink csak panaszkodni tudnának és e panaszra pazarolnák mindazt az energiát, melyet a város idegenforgalmának emelésére lehetne hasznosan fordítani. ^ Nem olvastuk, hogy az iskolán kívüli népművelésnek bármelyik tagozata, vagy valamelyik társaskör