Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-02-09 / 6. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal : Csáky-itca 21. Telefonszám: 157. Lap­ulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő : DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. R társadalom és a szegénység. Ma már egészen nyugodtan be­szélhetünk a szegénység szociológiá­járól, hisz ez a tudomány, mint ilyen a társadalom közösségét mindenféle szempontból érdekli és kell is hogy érdekelje. Annak a kínzó falnak, mely a társadalom egyes rétegei között mered és ktilömbségeket sugall, le kell dőlnie a mindenkit érintő sú­lyos problémánál.: a szegénység problémájánál. A társadalompolitikai és társadalomszemléleti kérdések meg vitatásakor nagyon helytelen minden emberi dolgot egyformán boncolni. A szociális tanulmányok és kutatá­sok reális értéke abban rejlik, hogy épen az adatok felboncolása, a szám­szerűségek emlegetése készteti sok­szor az embereket a helyes megis­merés után gyors segítségre. Van ugyan társadalompolitikánk, de ez még csak szemléletben és kutatások­ban merevedik, gyakorlati vállalko­zásoktól idő előtt visszaretten. A társadalom félve nyúl a szociá­lis kérdésekhez és intézkedésekhez. A tapogatódzás, kísérletezés, bizal­matlanság és ellenségéskedés termé­szetesen nem hajt szeretet-virágokat. Pedig az kétségtelen, hogy merőben új, szociálisabb társadalmat kell ki­építeni s ennek az újabb, szociálir sabb társadalomnak fellegvárát a lé­lek szitáján áteresztett tanokból és kemény munkával összekalapált em­beriséggel lehet felépíteni. — Lassú ütemben indul meg ez az építés, pe­dig az „égető" kérdések gyorsabb intézkedéseket kívánnak. — Az egyik ilyen égető kérdés: a szegénység proplémája. Valahogy érezni kellene, hogy ez a kéidés ál­talános és effelet nem lehet hosszú időkre kiható tanácskozásokat foly­tatni, hanem cselekvésre és megér­tésre van szükség. Mindenki véré­ben megkellene lenni a segítő misz­sziós erőnek és a társadalmi teóriák helyett a szeretet egyszerűségével és fennségességével kellene segíteni az elhagyatottakon. Ilyenkor anyagiakra gondolunk ugyan, de ez magában mégsem elégséges. Az élet bázisa a hit szilárdságára és a szeretet teljes­ségére van lerakva. A szeretet az több, mint adakozni: szociális és emerséges motívum. A társadalom­Emelkedett a városok pótadója. A napokban jelent meg a vidéki városok idei költségvetésének össze­foglaló statisztikája A vidéki városok háztartásába élénk bevilágítást nyújt ez a kimutatás és hü tükre a gaz­dasági éleinek. A kimutatás feltűnő része a pótadók nagymérvű emelke­dése. A íörvényhatósági városoknál 6 5 millió, a megyei városoknál pedig 8-8 millió hiányt keli pótadó utján fedezni. A költségvetési hiány mialt tizenegy vidéki város kénytelen száz százaléknál magasabb pótadót kivetni, mig az elmúlt évben csak 8 város­ban volt erre szükség. A kormány által hirdetett gazdasági fellendülés úgylátszik még nem érezteii hatását. Ezzel szemben városunk kedvező helyzetben van, ugyanis Pápán a pótadó fokozatosan csökken. Kötvényesítik a gazdaadósságokat. A gazdaadósságok rendezéséről készült törvényjavaslat — mint isme­retes — külön foglalkozik a 10 hol­don aluli gazdák adósságrendezésé­vel. A kormánynak a rendelet szerint az a terve, hogy ezeket az adóssá­gokat kötvényesíti és a kötvényesí­téssel a Magyar Pénzügyi Szindiká­tust már meg is bízta. Mivel az alaprendelet csak általánosságban foglalkozik ezzel a kérdéssel, a rész­letes kidolgozás most van folyamat­ban a pénzügyminisztériumban. A 10 holdon aluli eladósodott gazdák szanálása rendkívül széles rétegeket érint. Több mint ötvenezer család tartozik ide, amelynek az ösz­szes adósságait 80 millió pengőre teszik. Érthető tehát, hogy a rendelet végrehajtása iránt igen nagy érdek­lődés mulatkozik. Mint fentebb írtuk ezt a 80 millió pengő adósságot kötvényesítik, még­pedig 572%-os amortizációs köl­csönné, amelyből 472%-ot a gazda visel, 1 százalékot pedig az állam. A kötvények egy részét az OTI és a MABI venné át és az erre vonat­kozó lépéseket a PK és a Magyar Pénzügyi Szindikátus már meg is tette, úgy hogy a lebonyolítás gyor­san fog menni. A közgazdasági kö­rök értesülése szerint a teljes rende­let a közeli hetekben már megjelenik. politikai és társadalomszemléleti el­méletek távlatokba merülő ridegsége akadálya a gyors segítésnek. A szo­ciális gondolkodás nincs teóriákba göngyölítve, hanem a lelkek mélyébe van vésve. Nem elméletekre van szük­ség akkor, amikor az éhbérért dol­gozók segítő kezek felé nyúlnak és segítséget keresnek, mint az eltévedt ember keresi az apró mécses-lángot a mindent beburkoló sötétségben. A társadalomszemlélet ereje abban mutatkozna ki, ha odahatna, hogy intézkedni kell, hol és hogyan. Az egyesületek ma már emberbaráti kö­kötelességekre, szociális együttműkö­désre és egymástmegismerésre van­nak alapítva. Szeretnénk, ha ez a nemességre kitüntető pecsét nem csak a szabályok merev soraira lenne ráütve, hanem minden kötelességtudó tag lelkére is. És lehet elszigeteltség két politikai párt között a politikai nézetekben, de a szegénység kérdése mindenütt egy Ítéletre kerüljön, mert a szegénység ügye nem politika, ha­nem humaniztikus kötelesség. Akkor, amikor körülbelül 15.000 ezer em­ber lakott a fővárosban pincelakás­ban, szellőzetlen, dohos pincékben, ételszagos, párás konyhákban, akkor minden elmélet összeomlik és rá kell döbbennünk a sínylődök nyomorú­ságos helyzete megváltoztatásának sürgősségére. Szükség van Karitászra! Szükség van jól kiépített, messze kiható Egye­sülésre, egészséges kiépítettségre, mert nem nézhetjük unott arccal, zord közönnyel tízezrek nyomorát és vergődését. Ilyenkor nemcsak gazdagokhoz szó­lunk. Szólunk mindenkihez, aki a társadalom velejárója, akinek köze van a közösséghez és az egységhez, aki emberi életet akar az ösztönös állati helyett, s aki akar törölni egy­két könnycseppet a sokat szenvedők szeméből. Könyörtelen társadalomra könyörtelen sors vár. Saját fegyvere­ink sokszor visszavágnak. És szinte dogmaszerű az a tétel: az emberi 1 megértés és szeretet világától lom­bosodhatik ki életképes és együtt­dolgozó társadadalom. Losonczy L. István. Nem én mondtam, hanem Mr. Mars, a londoni Dean and Danson idegenforgalmi és uta­zási irodának vezérképviselője, tehát a maga szakmájában európai tekin­tély mondta Budapesten jártában Szviezsényi Zoltán dr. miniszteri ta­nácsosnak, hogy a filléres vonat euró­pai viszonyban is hatalmas propa­gandatényezö. Hiába, úgymond, a gazdasági depresszió mindenütt érez­teti hatását és még az is, kinek ma­rad pénze utazásra, jó néven veszi, ha nem maga az utazás, a vasút emészti föl a költségek legnagyobb részét, hanem jut belőle a külföldi tartózkodásra is. Igen, a filléres vonat mint idegen­tényező ... Ez az, amiért lapunk már két esz­tendő óta hadakozik. Ez az, amiért ismételten fölemeltük szavunkat ab­ban a reményben, hogy illetékes he­lyen majd csak meghallja valaki Ez az, amiért megkongattuk az egyhá­zaknak, az iskoláknak, a hatóságok­nak, a kereskedelemnek és iparnak, a szellemi kulturának és a testedző sportnak harangjait anélkül, hogy valahonnan is a legcsekélyebb vissz­hangot tapasztaltuk volna. Tihany­ban, mondják, egyetlen villa rontotta el a régi híres visszhangot; de „Ti­hanynak riadó leánya" kissé dadogva bár, de mégis kijön szent hegye mögül, ellenben a mi idegenforgalmi propagandánk eszméjét nem pártolja senki. Legalább is nem olvastuk, hogy a városi képviselőtestületi gyűlésen bárki is fölvetette volna ezt az esz­mét, s hogy akár a hatóság részérő], akár a bizottsági tagok részéről va­laki is hozzászólt volna. Még ha va­laki ellene szólalt volna is föl, abból is több haszna volna a gondolatnak, mint az agyonhallgatás és a közöm­bösség valóságos rendszeréből. Nem olvastuk, hogy a Lloydegylet­nek vagy az Ipartestületnek gyűlésein valaki is szóvá tette volna, hogy Pápa városa is mozgalmat indíthatna filléres vonatja érdekében. Mintha a mi kereskedőink és iparosaink csak panaszkodni tudnának és e panaszra pazarolnák mindazt az energiát, me­lyet a város idegenforgalmának eme­lésére lehetne hasznosan fordítani. ^ Nem olvastuk, hogy az iskolán kívüli népművelésnek bármelyik ta­gozata, vagy valamelyik társaskör

Next

/
Oldalképek
Tartalom