Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-02-09 / 6. szám

Gyógyszertárakban kapható vagy egy kulturális egyesület, vagy egy érdekközösség ragadta volna magához az idegenforgalom emelésének zászlaját. Volt előadás a gondolatok és témák legtágabb köréből, néha olyan tárggyal, mely ugyancsak távol esett Pápa város közönségének érdeklődésétől vagy érdekkörétől; de senkinek sem jutott eszébe ennek a praktikus eszmének lehetőségét akár pro, akár contra megvitatni. Nem olvastuk, hogy valaki a mi lapunkban megjelent ezirányú cikkekre írásban felelt volna. Talán a cikkekben volt a hiba. Talán nem bírták fölkelteni a közönség érdeklődését. Talán nem kardoskodtak m^O^ hasYxa\\ó. ^fe eléggé pozitív érvekkel. Talán sokat markoltak és keveset fogtak. Mert szívesebben elhinnők, hogy a cikkekben volt a hiba, mint az eszmében magában. Mindebből azonban sajnos azt a következtetést kell levonnunk, hogy Pápán mindezideig semmisem történt az idegenforgalom emelésére. Hiszen nekünk, a sajtónak, így is jó. Hiszen a mi lelkiismeretünk nyugodt, mert mi e téren is megtettük kötelességünket és nem tehetünk róla, ha a jobb belátásnak és az eleven akaratnak Csipkerózsikáját mélységes álmából nem bírjuk fölébreszteni, mert a közönynek és nemtörődésnek áttörhetetlen vadrózsa-erdeje teljesen keresztül-kasul fonta várkastélyát. Nem mi mondtuk, egy jóakaró angol úriember és utazó-szaktekintély mondta ki a filléres vonatok nagy jelentőségét — és Pápa még nem tudott magának egyetlenegyet sem kiszorítani. Boldog város, mely nem szorult rá az idegenforgalomra, meg a haszonra, melyet az jelent. Csak egyet ne mondjon senki: | hogy nem lehet emelni az idegenforgalmat, mert nincs mivel azt idecsalnunk. Csak a nehézségekre ne hivatkozzék senki, vagy ha van is nehézség, ne nagyítsuk azt s ne nevezzük lehetetlenségnek. Channing amerikai bölcselő mondja, hogy minden dolog lehetséges annak, aki lehetségesnek fogja föl. Hozzátehetem Weber német költőnek, a Dreizehnlinden egykoron híres szerzőjének ! szavait is, hogy még a csalán sem csíp, ha bátor kézzel nyulunk bele. Ezt a bátor kezet szeretnők már egyszer látni 1 Arial. Személyszállítással is faglalhozih a MBTE05Z. Az utóbbi időben az egyes vidéki községek — amelyek a vasútvonaltól távolabb esnek — azzal a kívánsággal fordultak a MATEOSz vezetőségéhez, hogy necsak az áruszállítás, hanem a személyszállítás terén is kapcsolódjék bele az ország köz- | lekedési hálózatába. A vállalat vezetősége el is határozta, hogy olyan útvonalakon, ahol állandó teher járat van, összekapcsolt járatokat létesit. Ezt oly módon oldják meg, hogy a vezető fülkéje mögé az autókra kb. 6—8 személy befogadására alkalmas fülkét szerelnek, mig a teherau'ó többi része áruszállításra szolgál. Ily módon legelőnyösebben megoldódik ez a kérdés és a távoli községek is könnyű közlekedéshez jutnak. A terv megvalósítása folyamatban van, amely a falusi lakosságnak jelentene előnyt. A kézzel írt névjegy is „nyomtatvány". A posta eddigi rendelkezései szerint 2 filléres bélyeggel lehetett elkü deni olyan üdvözlő lapokat vagy névjegyeket, amelyekre a szokásos „B. u. é. k.

w jelzés vagy egyéb 5 szónál kevesebb üdvözlet volt irva. Ebből sokan arra következtettek, hogy ha a névjegyet kézzel vagy géppel írják, akkor is elég ha 2 fillér portót rónak le. A posta azonban — elég érthetetlenül — szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy az üzleti szabályzat szerint csak a nyomtatott névjegyre irt üdvözlet tekinthető nyomtatványnak és a géppel, vagy kézzel irt névjegyeket megportózta és könyörtelenül behajtotta a „jókivánatban" részesülteken a 36 fillért. Ennek a viszás állapotnak vetett most véget a kereskedelmi miniszter rendelete. A rendelet szerint a géppel vagy kézzel irt névjegy is nyomtatványnak tekintendő és arra is lehet 2 fillér portó mellett, 5 szóból álló üdvözletet, jókivánatot vagy egyéb udvariassági kifejezést irni. A ! rendelet kiterjed a húsvéti és a név| napi üdvözletekre is. He törje fejet nyomtatványai miatt Elkészítjük: ízlésesen, szépen, kifogástalanul és olcsón. Keresztény Nemzeti Nyomdovállalat Pápa, Csáhp utca 21. szám. IW Heti kritika. Az egész világ közvéleményének szeme most Páris felé fordul. Király, miniszterek tanácskoznak az európai felforgatott helyzet nyugvópontra juttatásán. Franciaországot főként a német veszedelem elleni védekezés érdekli, erre helyezi a fősúlyt. Anglia tevékenysége az Olaszország elleni akció sikerérc concetrálódik. Oroszország befolyást szeretne kapni középEurópa intézésébe. A kisantant saját bőrét féltve az összes érdekeknek szolgál. Ausztria az Anschuss ellen keres Olaszország helyett újabb támasztékot. Mindegyik állam mozog és tesz, csupán mi nem veszünk részt a párisi tanácskozáson, pedig az ott lejátszódó események nem lehetnek nekünk sem közönbösek. A Dunavölgyének egyik legfontosabb állama mi vagyunk; ezen probléma rendezése vagy velünk, vagy ellenünk történhetik meg. Jelenleg nélkülünk folynak a tárgyalások, de reméljük a megállapodások előtt még mi is szóhoz jutunk. * * * Élénk feltűnést keltett, hogy a kormány a németországi sertéskivitel kontingensének nagy részét az állam által subvencionált Hangya szövetkezetre akarja bízni. Minden pártpolitikai elfogultságtól mentesen állapítjuk meg, hogy a kormány ezen eljárása az egész iparosságra mélyen sértő. Magyarország hentesei szakszerűség és megbízhatóság szempotjából minden esetben alkalmasak, hogy egy ilyen külföldi transakciót lebonyolítsanak, hisz a múltban az össz is külföldi husexportot a hentesek látták el. Gazdasági szempontból sem helyes ezen eljárás. A Hangyának megvan a maga célja abban, hogy a falusi kisemberek kiuzsorázását megakadályozza. Ne akarjon azonban most más területre is benyomulni. Többet árt az országnak az ha a hentesek mennek tönkre és ezáltal veszít el több adófizető polgárt, mintha a Hangya esik el valami üzlettől, mert ez utóbbi esetben még megmenthető volna az a subvenció is, amiben ezen üzletből kifolyólag a Hangyát részesíteni kellene. * * * Az angol alsóház legutóbbi ülésén ismét felvetették a háborús szerződések felülvizsgálatát. Európa politikusai már évek óta mást sem csinálnak, mint azon fáradoznak, hogy hogyan lehetne a felkavart európai egyensúlyt helyre állítani, Szerződést szerződésre halmoznak, egymást érik a különféle szövetségi megállapodások, fegyverkezési szerződések és végeredményben egyik sem alkalmas azon cél megvalósítására, amit hivatva volna betölteni. A sok kísérletezés közben nem veszik észre a baj tulajdonképeni okát. Lansbury képviselő rámutatott a baj eredeti okára. Vissza keli menni a békeszerződésekhez, az azokból keletkezett bajokat kell először orvosolni. Nem lehet addig megnyugvás Európában,