Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-10-04 / 40. szám

fel akarjuk építeni az új iparos-szék­házat, a pápai iparosság újjászületé­sének hatalmás dokumentumát. Kö­szönettel adózunk a város ország­gyűlési Képviselőjének, aki minden kérdésben, melyhez a fővárosi ható­ságok, vagy intézmények felkérése vált szükségessé, készséggel állt Tes­tületünk rendelkezésére. De meleg köszönettel kell elismer­nünk a testvérrendezőnek: mező­gazdasági és ipari érdekképviselet 9 odaadó munkásságát is. Felsődunán­tuli Mezőgazd. Kamara, Veszprém vármegyei Gazdasági Egyesület, az Ipartestületek Orsz. Központja, a Győri Kereskedelmi és Iparkamara, a győri m. kir. Erdőigazgatóság és veszprémi m. kir. Erdőfelügyelőség, a győri Háziipari Felügyelőség, a Veszprém vármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőségek és a járási m. kir. Gazdasági Felügyelők, a Felsődunán­tuli Szarvasmarhatenyésztő Egyesüle­tek Szövetsége, a Veszprémvár megyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület, a Gyümölcstermelők Orsz. Egyesületé­nek Veszprémvármegyei és Pápai Fiókja, a vesz prém vármegyei, a pápai járási és a Pápa m. város Mező­gazdasági Bizotiságok, ezeknek ve­zetői és tisztikara olyan baráti sze­retettel kezelték ügyünket, amelynél többet saját ügyükben sem adhattak volna. A pápai m. kir. rendőrkapitányság vezetője, tisztikara, valamint legény­sége a rendfeníartás nehéz munká­jának példás ellátásával kimutatták rokonszenvüket, amelyért fogadják köszönetünket és elismerésünket. De hálás köszönetet érdemel a pápai sajtó is és annak minden munkása és azok, akik a várost is­mertető kiadványok ismertetésével, azoknak csinos és tetszetős kiállítá­sával nagymértékben hozzájárultak az elért nagy erkölcsi és anyagi si­kerhez. Az a siker pedig, amely a kiállítás rendezését követte, intő példa és biztató utmutatás legyen a pápai iparosság szemében, mely megtanít arra, mit tudunk elérni ak­kor, ha kéz a kézbe összefogunk és egy akarattal, egy uton haladunk boldogulásunk felé, mely egyúttal a város minden lakósának boldogulá­sával is egyenlő. A jubileum ehhez csak az első lépés volt, melyet az új 50 év szá­mos hasonló nagyarányú akciójának kell követni. Hajnóczky Ferenc ipartestületi elnök. Ajd keret emeli a képet: ke­reteztessen a Keresztény Nem­zeti Nyomdában Pápa, Csáky-u. 31., ahol olcsón és pontosan ké­szülnek a legszebb képkeretek. Divatlap szerint készítek: bőröveket, bőr gombokat és kész ruhadiszt. Kész övekben nagy választék. Olcsó árak a győri bőröndösnél Pápa, Kossuth Lajos u. 22. Fényes eredménnyel zárult a Pápai Ünnepi Hét A pápai Ipartestület a szeptember 6-án zárult Ünnepi Hét után e hét szerdáján tartotta első elöljárósági ülését. Ezen elöljárósági ülés tárgy­sorozatát képezte leszámolás az Ün­nepi Hétről és ennek keretében ren­dezett ipari és mezőgazdasági kiál­lításról. Hajnóczky Ferenc ipartes­tületi elnök részletesen ismertette az egész Ünnepi Hét lefolyását és annak számadásait. A számadások szerint a pápai Ipartestület székházalapját az Ünnepi Hét több mint 5000 pen­gővel növelte, ugyanis előrelátható­lag ezen összeg fog mutatkozni a számadások végleges lezárása után. A végleges elszámolás még nem történhetett meg, mert még vannak bizonyos kintlevőségek és kifizetések, amelyek a számadásokban csekély eltolódást idézhetnek elő. Az elöljárósági ülés keretében mon­dott köszönetet dr. Nagy György ipartestületi ügyész az elöljáróság nevében Hajnóczky Ferenc ipartes­tületi elnöknek az Ünnepi Hét meg­rendezése körül tanúsított fáradha­tatlan és önzetlen munkásságáért, majd egy emléktárgyat adott át az elöljáróság nevében. Böröczky Lajos alelnök indítványozta, hogy az elöl­járóság mondjon köszönetet mind­azoknak, kik az Ünnepi Hét meg­rendezésében tevékeny részt vettek ; és ezzel is hozzájárultak annak fé­| nyes sikeréhez. Sok férges gyümölcs a pápai piacon Egy unalmas heti vásári napon időt szakítva magamnak, végigjártam a pápai gyümölcspiacot, hol öröm­mel tapasztaltam, hogy az idén a gyümölcstermelők jó nyarat fogtak ki, mert a piac telve volt gyümölcs­csel. A Csáky-utcai részen két sor­ban egymás hegyén hátán állanak kocsik, telve egyszer almával, kör­tével, majd a szilvaszezon beköszön­tésével minden feketélik a behozott szilvától. Ugyanez a helyzet a piac többi részén is, rengeteg a gyümölcs. A háziasszonyok igyekeznek is ki­használni a gyümölcsbőséget és ko­sarakkal megrakva igyekeznek haza üres éléstáraikat a tél idejére meg­tölteni. A győmölcsös szekerek és kosarak között végig ballagva beletekintettem egy-két gyümölcshalomba és sajná­lattal kellett tapasztalnom, hogy bi­zony nagyon sok férges és félig romlott gyümölcs kerül a piacra. Érdeklődve ennek oka felől, mikor is egyes árusítók azt felelték, hogy mit csináljanak a romlott gyümölcs­csel, ezt nem etethetik meg az álla­tokkal, hanem el kell adniok. Tudomásom szerint a férges és romlott gyümölcs az egészségre is ártalmas, miért is nem ártana a piacra kerülő gyümölcsöt ezen szem­pontból is alaposan megvizsgálni és a vásárló közönséget megkímélni ! attól, hogy férges gyümölcsöt sóz­| zanak a nyakába. őr. Halálra tiporta a megvadult bika Szőllősi József, 47 éves gazda­sági cseléd vadkertpusztai lakost szept. 27-én halálos szerennsétlen­ség érte. Reggel 7 óra tájban kihaj­totta az istállóból a bikát, hogy a szokásos reggeli itatást elvégezze. A bika azonban valamitől megvadul­va neki ment a szerencsétlen béres­nek és szarvával felöklelte majd lábá­összetaposta az egész testét. A sze­rencsétlen áldozat mellkasán, fején, kezén, lábán súlyos sérüléseket szen­vedett. A megvadult állatott alig tud­ták megfékezni. A súlyos sebesültet azonnal az Irg. kórházba szállították, I ahol azonnal műtétet végeztek rajta. Azonban segíteni már nem lehetett és a súlyos belső és külső sé­rülést szenvedett ember még az nap este kiszenvedett. Űricipők, szakorvosi rendelésre gipszminta után orthopéd és gyógycipők, győgybetétek SZALAY FERENC cipésznél, Deák-utca 1. Bécs—Budapest legnevesebb cipőszalonjaiban és a főváros legkeresettebb orthopéd sebészorvosánál szerzett bőséges tapasztalataival áll a város társadalmának rendelkezésére. Aranyéremmel kitűntetve! 27 Heti kritika Ernszt Sándor a Keresztény Párt ősz vezére egyik nyilatkozatában a tekintélyek kormányát kívánja és et­| tői várja az ország politikai és gaz­dasági helyzetének jobrafordulását. Ernsz Sándor mögött hosszú politi­kai élet bőséges tapasztalata áll, ki még a boldog Magyarország idejé­ban tanulta meg a politika nehéz mesterségét. Ha egy ilyen közéleti tényező hangsúlyozza egy tekintély­kormány szükségességét, akkor an­nak bizonyára meg is van a maga komoly oka. Az elmúlt egypár év be­igazolta azt, hogy a mai kormány­zati rendszer a nép széles rétegeiben magát megkedveltetni nem tudja, az egyes ellenzéki pártok és a kormány­párt között az ellentétek kiéleződtek. Ilyen viszonyok között a mai felfor­dult európai helyzetben ennek csak az ország vallja kárát. Ma nem ve­szélyeztethetünk semmit, mindenki­nek össze kell fogni, hogy országunk szekerét ebből a helyzetből kihuzzuk, ezt azonban csak egy olyan kormány teheti, amely bírja az egész nemzet bizalmát és ezenfelül súlya is van a világ közvéleménye előtt. * * * Alcazar egy fényes lapja lesz a világtörténelemnek. Fiatal kadettek 72 napon át szálltak szembe a vörös áradattal. Maguktól minden hátsó gondolat nélkül, tisztán hazájuk iránti szeretetből állottak ki ezek a fiatal tisztjelöltek a sáncokra és áldozták fel fiatal életüket. A hazaszeretet leg­nagyobb bizonyítékát adták Alcazar hős védői. Nem vakította meg őket hazájukat elöntő fertőző vörös beteg­ségből fakadó bőséges igéret, meg­látták azt, hogy a vörös uralom győ­zelmével Istenük, hazájuk veszik el. Ezért vállaltak 72 napon át éhséget, nélkülözést, fáradságot. Az áldozatnak meg lett a maga jutalma, a vörös rém mindjobban háttérbe szorul, a nemzeti gondolat Alcasar hős védői­nek példáján felbuzdulva napról-napra aratja győzelmeit. Még nincsen oka kétségbeesési e, míg egy hazának ilyen fiai vannak a vörös uralom nem győzedelmeskedhetik. * * * Franciaország gazdasági nehézsé­gein a frank devalválásával kíván segíteni. Ezen pénzügyi tranzakció kihatásait még senki sem ismeri, sőt arra vonatkozólag jóslásokba sem lehet bocsájtkozni. Egy azonban két­ségtelen, hogy a gazdasági élet meg­rendülése és a belső politikai hely­zet felfordulásának következménye. Mikor a népfront kormányra került, az ehhez tartozó szocialista és kommu­nista munkásság egymásután rendezte a sztrájkokat. Ezek a sztrájkok nem abban nyilvánultak, hogy a munkás­ság beszüntette a munkát, hanem egyszerre megszállotta a gyárakat, onnan a vezetőket kiparancsolta és maga ült bele. Ez a cselekedet már a magántulajdont érintette, így ért­hető a tőke menekülés, mert a tőke nem szereti azt a helyet, hol nem respektálják. Ebben rejlik tehát a francia gazdasági válság, ismét a kommunizmus érezteti hatását és rom­bol itt is, mint mindenhol, hol ta­lajra talál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom