Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-09-22 / 39. szám

POLITIKII HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség : Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 99. Kiadóhivatal: Csáky-jtca 21. Telefonszám: 157. Lapiajdonos: 3 Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: SR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Kékkőviyv. A kormány 1932—35. évi működéséről kiadott színes beszámolót olvasva önkénytelenül is egy elsötétített nézöterü mozi jut eszünkbe, hol a közönség elé színpompás tájakat, fényes palotákat, pompát és boldogságot szemléltetnek, hol a szereplők törekvései mind megvalósulnak és nincsen cél, ami elérhető nem volna. Azonban ha a vetítés megszűnik, kigyullad a mindent felderítő fény és a könyv végére érünk, akkor látjuk a szomorú és kérlelhetetlen valóságot. Eltűnnek a szép tájak, felváltja őket a puszta sivársága, a paloták helyett düledező kunyhók lesznek láthatók, a boldogságban fürdő emberek átváltoznak a mindennapi kenyeret is nélkülöző éhező tömeggé. Reménytelenség és kétségbeesés mindenhol. A színes ábrándképet, amit a beszámoló nyújt, a napi életre átvonatkoztatva azt kell látnunk, hogy bizony azok a kedvezőnek látszó számszerű kimutatások, amiket a könyv tartalmaz, nem fedik teljesen a valóságos helyzetet. Eredményről beszélni s azokat számszerűleg kimutatni nem könnyű dolog, de ezek a számok csak úgy meggyőzők, ha azokat a való élet megerősíti. A beszámoló számszerű adatokkal igyekszik kimutatni gazdasági helyzetünk javulását. Sajnos azonban ezt a javulást a lakosság egyáltalában nem érzi. Javulásnak nevezhető-e az, hogy az ország lakosságának nagyobb százaléka nyomorog, a napi szükségletét sem tudja kielégíteni ? Eredmény számba mehet-e az, mikor az adófizető egyedek egymásután mennek tönkre ? Nem a javulás jele az sem, hogy az állástalanság és munkátlanság sötét réme mindjobban elhatalmasodik felettünk. A belpolitikai eredmények közül eredménynek látszik, amint hogy tényleg az is, hogy az országban rend, nyugalom és közbiztonság van. Ezen eredményt elvitatni nem lehet, ezt senki nem is akarja, azonban ez az eredmény kizárólag a mai kormány érdedéül tudható-e be ? Rend, nyugalom és közbiztonság volt hazánkban a Gömbös kormányt megelőző kormányok alatt is, itt tehát az érdem csak annyi, hogy a talált nyugalmi helyzetet sikerült mindeddig fentartani. Ez is eredmény! főispánunk. Lapunk mult heti számában hírt adíunk arról, hogy a kormányzó dr. Kenessey pongrác vármegyei főispánt állásától felmentette és utódjává dr. vitéz butyi és jékei Jékey Ferencet ny. belügyminiszteri titkár, földbirtokost nevezte ki. A hirtelen történt főispán változás miatt nem volt módunk az újonnan kinevezett főispánról bővebbet közölnünk, miért is ezen mulasztásunk pótlására az új főispán életrajrzát ezúttal ismertetjük: A vitéz butyi és jékei Jékey Ferenc 1895-ben született Fehérgyarmaton, tehát alig 40 éves. Édesatyja Jékey Sándor Szatmárvármepye és Szatmárnémeti szab. kir. város utolsó magyar főispánja volt. Gimnáziumi tanulmányait Kassán a premontrei és Szatmáron a katolikus gimnáziumban végezte, jogot pedig Budapesten és Berlinben hallgatott, majd államvizsgát tett és államtudományi doktorátust szerzett. A világháború alatt a 14. huszárezredhez vonult be. Az 1915 évben súlyos tüdőlövést kapott, amiből felgyógyulva, még huszonhét hónapot töltött a fronton. Számos harctéri kitüntetésével, mint szolgálatonkivüii főhadnagy szerelt le és a harctéren tanúsított hősies magatartásáért a kormányzó 1924-ben vitézzé avatta. A háború után a belügyminisztériumban segédfogalmazóvá nevezték ki. itt nem sokáig teljesített szolgálatot, mert a kommunizmus kitörése után állásából elbocsájtották. A kommunizmus alatt Szegedre menekült, hol a miniszterelnök oldalán élénk részt vett az ellenforradalom megszervezésében. A terroruralom leverés után visszatér a belügyminisztériumba s ott Beniczky Ödön, Dömötör Mihály, gróf Ráday Gedeon, grof Klebersberg Kunó és Rakovszky Iván belügyminiszterek mellett, mint személyi titkár teljesített szolgálatot. Mint miniszteri titkár az 1924 évben megnősült s elvette Szaák Elemér cs. és kir. kamarás, szatmármegyei nagybirtokos leányát Mariannát, s a következő évben a miniszteri szolgálattól visszavonult és azóta szatmármegyei birtokán gazdálkodott. Az új főispán a mult hét csütörtökjén bemutatkozó látogatást tett a megye székhelyén Ver zprémben. Meglátogatta a távozó főispánt s az alispánt, hogy velük a függő ügyeket letárgyalja, ezután tisztelgett dr. Rott Nándor megyésfőpásztornál, aki ebéden látta vendégül. A bemutatkozó látogatással kapcsolatbau a főispán röviden nyilatkozott is és nyilatkozatában kiemelte azon nézetét, hogy legfőbb törekvése a vármegye közönsége szeretetének megnyerése. A vármegye első szolgájának kívánja magát tekinteni, aki mindenkinek rendelkezésére áll. Nem pártpolitikus, mondja, a Nemzeti Egységet nem tekinti pártnák, hanem egy nagy namzeti összefogásnak azoknak a kérdéseknek megoldására, amelyek elénk merednek. Bízik az egész vármegye támogatásában. Előreláthatólag a főispáni beiktatás csak e hó vége felé történik meg, valószínűleg szeptember 25-én. Szept. 18-án az alispán elnökölt. Pénzügyi vonatkozásban nem sok biztatót mutat a beszámoló, mert államháztartásunk költségvetése még mindig súlyos deficitet mutat, sőt a legutolsó év deficitje az ezt megelőzővel szemben bizonyos emelkedést mutat. A pengő vásárló erejének fentartásával szemben áll az, hogy az árak különösen az utóbbi időben ugrásszerűen emelkedtek. Ez sem volna még baj, ha volna pengő, azonban sajnos az élet azt mutatja, hogy a kisemberek kezéből teljesen kicsúszik a pengő. A színes beszámolót így taglalva bizony egész más képet nyerünk, mint amit annak szerzője elénk kíván ! mesteri tollal vetíteni. A múltról való beszámoló nem sok reményt nyújt a jövő programmját illetőleg. Ha az alkotások ilyen tempóba mennek, amint az elmúlt három év alatt mentek, akkor a jövőben kibocsájtandó beszámoló még ennyit sem fog tudni felmutatni. Várakozással tekintünk a jövő elé, örömmel üdvözlünk minden olyan törekvést, amely az ország helyzetének jobbrafordulását célozza, de csak akkor, ha a terv ezen cél elérésére alkalmas is lesz. Addig is sötétítsük el ismét a nézőteret és várakozással nézzünk a beígért szép események elé. Fenyőföl, Egy megszívlelendő gondolat. Városunk és lakosságának érdekeit mindig féltő gonddal őriztük. Azonnal felemeltük szavunkat, ha valami városunk érdekeit veszélyezteti. Kellő időben hangoztattuk annak szükségességét, hogy a budapest— gráci vasútvonalnak Pápán való keresztülvezetésére szükségünk van, sajnos azonban ezt mégis elvitték tőlünk, úgy látszik a szomszédos Veszprémnek jobb összeköttetései voltak, mint nekünk. Ugyanígy kellő időben felhívtuk a város figyelmét arra a veszélyre, amely a felmérési felügyelőség elvitelét célozta. Ez a veszély úgy látszik egyelőre elmúlt fejünk felől. Lapunk hasábjain állandóan.^ idegenforgalom növelésének szükségességét hangoztattuk, sajnos eddig még kevés sikerrel. Mindezen tevékenységünk arra irányult, hogy városunk fejlődjön, közintézményei ne csak megmaradjanak, hanem gyarapodjanak is, a város és környék lakossága az idegenforgalom emelkedésével jobb gazdasági helyzetbe kerüljön. A legutóbbi hetekben ismét olyan jelenségek merültek fel, amiknek kellő kihasználása a városnak is nagy anyagi és erkölcsi előnyt jelenthetne. Értesüléseink szerint Celldömölk és Sümeg nagyközségek a közeljövőben katonaságot kapnak, sőt ügy tudjuk, hogy a kormány még több helyen, ahol eddig nem is volt, katonaságot kiván elhelyezni. Ezen terveket kellene Pápa városának is kellően kihasználni és mindent elkövetni, hogy Pápa is kapjon akár gyalogságot, akár tüzéreket. Az lehetne erre az ellenvetés, hisz Pápának van katonasága. Ez igaz is. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy egy más fegyvernem ne nyerhessen elhelyezést Pápán. Hisz itt van Veszprém 17 ezer lakosú város, mégis tele van katonasággal. Ezzel szemben Pápa egy 23 ezer lakosú város és csupán egy huszárosztály állomásozik nálunk. Ha kivihető, hogy községek kapnak katonaságot, inkább fenn áll annak lehetősége, hogy a vármegye legnagyobb városa egy a helyzetének megfelelő nagyobb létszámú helyőrséget kaphasson. Pápa városát földrajzi fekvése is alkalmassá teszi, hogy katonaváros,