Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-09-22 / 39. szám

lehessen. Sík vidéke kiválóan alkal mas a gyalogságnak, másrészről szomszédságában lévén a Bakony, hegyi gyakorlatok tartására is megfelelő terep van. Tüzérségnek is megfelelő helye volna Pápán, mert hisz itt van a közelben a teveli tüzérségi lőtér. A földrajzi adottságon felül gazdasági jelentősége is megvolna a katonaságnak városunkban való elhelyezésének, ugyanis a szükséges élelmezési cikkek nagyobb városoktól távolabb lévén sokkal előnyösebben beszerezhetők, mint más városokban. Ezek mellett lényeges előnyi jelentene magának a városnak és vidékének, mert egy pár száz ember élelmezése és fogyasztása hozzájárulna az anyagi fellendüléshez. Mindezen előnyökért a városnak csak keveset kellene áldoznia, telket adni kaszárnya részére és az építkezéshez szükséges anyagokat* Ennyi áldozatot Pápa is hozhat. Fel tehát munkára, ne hagyjuk ezen kinálkozó alkalmat elszaladni. öt. Zászlószentelés. A Pápai Iparos Dalkör szeptember 22-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a Dalkör-alapja javára, a Jókai-Mozgóban és az Erzsébet Ligeti sportpályán zászlószentelési ünnepélyt rendez. Az ünnepély sorrendje: Délelőtt 10 órakor Szentmise a Nagytemplomban. A szentbeszédet mondja és a Dalkör zászlójának egyházi megáldását végzi SoJymos Vendel kőszegi bencés gimn. igazgató. Szentmise alatt a Győri Iparos Dalkör, a Devecseri Róm. Kat. Dalkör, a Pápai Iparos Dalkör énekelnek. Fél 12 órakor a Pápai Iparos Dalkör közgyűlése a Jókai-Mozgóban, a) Hiszekegy. Énekli a Pápai Iparos Dalkör. b) Elnöki megnyitó. A zászló átadása és átvétele, c) Üdvözlő beszédet mondja Hamuth János polgármester. d) Jelentés a Dalkör 10 évéről. Felolvassa Jamnitzky Nándor főtitkár, e) Ünnepi beszéd. Tartja dr. Sulyok Dezső országgyűlési képviselő. f) Válaszüdvözlések, g) Himnusz, énekli a Pápai Iparos Dalkör, h) Zászlószögek beverése Délután 4 órakor hangverseny a Ligeti sportpályán. — Üdvözlő beszédek. Mondják vitéz Karcsay Béla ny. ezredes, a Dalkör díszelnöke és Frühwirth Mátyás, áz OMDSz elnöke. — Összkar hangverseny. — Vendégdalárdák bemutató éneke. — Emlékzászlók átadása a koszorúslányok által. Este 9 órától reggel 5 óráig táncmulatság a Griff-szálló nagytermében. Rossz idő esetén a délutáni hangversenyt a Griff-szálló nagytermében tartják meg, Vadász hátizsákok, cs e rk é sz ö ve;k olcsó árban beszerezhető a győri bőrönd ősn él 223 Pá^a, Kossuth Lajos-utca 22. í) fodpaszoh vasárnapi zárórája. Ha valaki az elmúlt vasárnap gyönyörű napsugaras délelőttjén sétálgatott a város utcáin szinte bántotta a szemét az a pár nyitott üzlethelyiség, mely éktelenítette a város ünnepi nyugalmát. Egészen értelmetlenül áll az ember a kérdés előtt, vájjon miért vannak nyitva Pápán a borbélyüzletek. Avagy oly kevesen vannak, hogy nem bírják kielégíteni az igényeket hétközben? Az ország nagyobbszámú városaiban is zárva vannak. Hát ak kor miért ne lehetnének Pápán is becsukva ? Üdvös lenne ezen a téren radikális intézkedés. Végig szemlélve az említett üzletek ünnepi forgalmát, az úgyis oly csekély, hogy kár miatía az ünneprontás. Mikor a vasárnap munkaszünet keresztülvitele megtörtént, hallottuk, hogy minden téren bár kisebb nehézségekkel, de keresztülvihető volt, csupán a borbélyok között fellépő egyenetlenség, sőt mondhatni kenyérirígység tette lehetetlenné az egyöntetűséget. A város ezen tekintélyes iparos része nem tudott megegyezni, valószínűleg a vasárnap előforduló esetleges zúgmunka miatt. Minden bajra van orvosság, tehát erre is keresni kell, de Pápán is, mint sok annyi más városban lássunk csukott üzleteket. Ne rontsa a város hírnevét ez a pár különcködő ember és a város vezető férfiai járJ lanak közbe, hogy rövid időn belül megszűnjön ez a tűrhetetlen állapot és a vasárnap legyen már egyszer vasárnap mindenkinek. Vármegyei közgyűlés. H főjegyzői, másodjeiyzüi és árvaszéki elnöki áilás betaitése, Szeptember 18-án tartotta a vármegye törvényhatósága tisztújító közgyűlését. Tekintettel a választásra a közgyűlés nagyon látogatott volt, a pápai törvényhatósági bizottsági tagok is majdnem kivétel néikül megjelentek. A közgyűlést dr. Berky Miklós alispán vehette, tekintettel arra, hogy az új fői pán beiktatása még nem történt meg. Az elnöki megnyitó után dr. Rott Nándor megyéspüspök emelkedett szólásra, szívig hatoló szavak kai búcsúztatta dr. Kenessey Pongrác távozó főispánt. Beszédében kiemelte a lelépő főispán érdemeit, melyeket mint a vármegye első tisztviselője, mint ember magának négy és fél éves főispáni működése alatt szerzett. Az egész vármegye köszönetét és háláját tolmácsolja azon munkáért, amit a főispán a vármegye érdekében kifejlett. A közgyűlés a szép beszédet lelkesen megéljenezte. A megyéspüspök búcsú szavait dr. Kenessey Pongrác távozó főispán meghatódott hangon köszönte meg és köszönetet mondott a vármegye tisztvislőinek, kik munkáját mindig nagyban elősegítették. A szavazatszedő küldöttségek kijelölése után kezdetét vette a választás. A főjegyző állásra egyedül dr. Kenessey Zoltán, a másodfőjegyzőire pedig csak Vadnay László pályázata érkezett be, így az elnökiő alispán őket egyhangúan megválasztottaknak jelentette ki. Az új főjegyzők a közgyűlés lel es éljenzése közben vonultak a közgyűlési terembe, hol az esküt azonnal le is tették. Az árvaszéki elnöki állásra öt pályázat futott be, így erre az alispán eirendelie a szavazást. Miként már előre is látható volt a választás három jelölt között dölt el Botár Béla, dr. Szentirmay Jenő és dr. Papp Sándor árvaszáki elnök között. A szavazatok lezárása és összeszámolása után a.z alispán kihirdette az eredményi, mely szerint Botár Béla 28, dr. Szentirmay Jenő 97, dr. Papp Sándor 135 szavazatot kapott, így árvaszéki elnök lett dr. Papp Sándor 38 szavazattöbbséggel. Az eredmény kihirdetése után a megválasztott árvaszéki elnök, kit ugyancsak lelkes ovációval fogadtak, letette az esküt. Dr. Berky Miklós alispán üdvözölte az újonan megválasztottakat és kérte további munkásságukat. A közgyűlés I bizalmát dr. Kenessey Zoltán főjegyző köszönte meg a megválasztottak nevében. A közgyűlés 12 órakor ért véget. ®® .jL Jk ottesse önyvelt Keresztén? Nemzeti Nyomdában -utca 21. sz. Tel. 157. Hefl kritika. Megjelent a beígért Kék könyv a Gömbös kormány háromévi működéséről. Több ez mint kritikai nyersanyag, több mint egyszerű beszámoló és beszédes adat halmaz. Ebben különbözik a Kék könyv azoktól a színes könyvektől, melyeket egyes kormányok külpolitikai ügyekben szoktak kiadni. Ez ugyan belpolitikai ténykedéseket taglal, helyzetet fest múltról és jelenről, kormány beszámolónak látszik, mégis úgy hat mintha nem maga a kormány adta volna ki. Legalább is szokatlan, hogy a kormány maga állítana ki önmagáról olyan nemcsak elismerő, hanem dicsérő iratot, mint amilyen ez a könyv. Szerzője ismeretlen. A névtelen jegyző elébe akar vágni a kritikának s ezzel is kihívja a kritikát. Mi szüksége van a kormánynak olyan beállításra, hogy ami Gömbös előtt rossz volt, abban az akkori kormány a hibás, ami javulás beállott az mind a jelen kormány érdeme. Senki érdemeit nem nagyobbítja mások lekicsinylése, de a józan szemléletet sem homályosíthatja el a feldícséret. Nem kérünk többet senkitől azok közül, akik a magyar viszonyok tanulmányozására közibénk jönnek, mint amennyit itt időző francia politikus vendégeink nevében Xavier Vallat képviselő igért. Nem kérünk és nem kívánunk többet, minthogy „gondos és objektív megfigyelők" legyenek. Nekünk ez elég. Külön propagandára, rábeszélésre, kapacitálásra nincs szüksége a mi ügyünknek. Itt a tények beszélnek. És ezek a tények olyan meggyőzők, hogy eddig még mindenkit meggyőztek, aki elfogulatlanul fogott a tanulmányozásukba. Túl a hagyományos magyar vendégszereteten, mely az angol trón várományosát is annyira megkapta, hogy rövid idő alatt másodszor is eljött közénk, francia vendégeink — tanulmányuk során — betekintést nyerhetnek nemcsak a magyar néplélekbe, kulturánkba, multunk és jelenünk nagy erőfeszítéseibe, hanem abba a nagy igazságtalanságba is, melynek súlya alatt szenvedünk. Francia vendégeink alapos munkát akarnak végezni, bizonyára el is végzik. Hálás szívvel köszönjük, nekünk ez elég. * * * Olyan legitimista törekvés, amely a királykérdést az ország veszélyeztetésével s a nemzeti akarat ellenére akarná megoldani, — nincs, aminthogy a dolgok természeténél fogva nem is lehet. Következésképen senki sem állítja, hogy a királykérdás azonnal megoldható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a probléma nem időszerű s a rá való felkészülés irrealitás. Miért szerepel akkor állandóan a nagyhatalmak tanácskozásainak tárgysorozatán és okoz gondot ellenségeinknek. Kétségtelen, hogy a megoldás nemcsak tőlünk függ, de az