Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-11-12 / 46. szám

1933. november 12 PÁPA ÉS VIDÉKE 5 lúM Hangos Mozgászinház BEMUTATÁSRA KERÜLŐ MŰSORAI: ELŐADÁS A VXL.ÁGM1RÜ ZEISS-IKOJÍ HASTGOSFILM VETÍTŐ KÉSZÜLÉKKEL. November 11—12. Szombat—vasárnap. A „Columbia Pictures" világsláger! Az idény kimagasló eseménye ! Asszony a hálóban. (Yen tábornok teája.) Magyar Világhiradó. Paramount Világhiradó. November 13. Hétfő. Rendkívüli előadás! Fox világfilmek! Fox világsikerek! A budapesti Nemzeti Színház műsordarabjai Mary Ann. Zangwill világhírű színművének filmváltozata 12 fejezetben.. Henry King rendezésében. Főszereplék: Janet Gaynor és Charles Farrel, a „Nagy szüret" világhírű főszereplői. Itália. „Fox" riportfilm a legszebb, legrégibb országról Velencétől Szicíliáig 6 L nyűgöző fej.-zetben November 14—15. Kedd—szerda. Az amerikai „Paramount" világattrakciója! „

Paramount" világsláger l EIANE MAID első idei filmsikere: Madonna, hol vagy? Operett 12 pazar fejezetben Főszereplők : Liane Haid, Fritz Schultz, Oily Gebauer és Oltó Wallburg. Vincent Lopez, a világ leghíresebb jazz-zenekara, az amerikai rádió kedvencei Hetedhétországon át. Látványos utazási film November 16. Csütörtök. „Metró-Goldwyn" exsuperattrakció l Kizárólag 16 éven felülieknek 1 WALLACE BEERY legkitűnőbb fiimújdonsága: Embervés ár, Az idény egyik legkiválóbb, legizgalmasabb bűnügyi története 12 fejezetben. Főszereplők Wallace Beery, Karen Morley, Ricardo Coriez es John Miljan. Tevekaravánnal a mongol fennsíkon. Utazási filmújdonság. Hetedhétországon át. Látványosságok a világ minden tájáról. November 17-18-19, Péutek—szombat—vasárnap. A „ Vén gazember" testvérfilmje I A magyar filmgyártás új világfilmje l A BOR. Gárdonyi Géza örökbecsű színművének filmváltozata 12Jfejezetben Rendezte : György István Zene: P. Horváth Dezső, Virány László zenekarával. Rózsahegyi Kálmán, Jávor Pál, Kéry Panny, Markovics Endre, Balogh Klári, Pataki Ferenc, Z Molnár László, Gazdy Aranka, Rónai Géza, Eöry Kató Vargha Imre, Berky József és Szerdahelyi Lujza. Alpesi utazások. Látványos utazási film. Hangos Magyar Világhiradó. Előadások kezdete-. Hétköznapokon V*7 és Vz9 órakor, vasár- és üanépnapokon Vs4, « és l/a9 órakor. — Jegyelővétel-. Délelőtt 11 —12-ig, délután az előadások kezdete előtt 1 órával — Jegyrendelő telefonszám : 194. _ A telefonon rendelt jegyeket kérjük egy negyedórával az előadás kezdet«! előtt kiváltani. 497 A gazdavédő rendelet kiegészítését sürgeti a mezőgazdasági kamara. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara az elmúlt vasárnap rendkívüli gyűlést tartott és azon elhatározta, hogy az illetékes kormányhatóságokat megkeresi, hogy a nemrég kibocsátott gazdavédő rendeletet tizenhat kérdésben módosítsák. Lépéseket tett azután a Kamara olyirányban is, hogy a rendeletet és végrehajtási utasítását világos, népies nyelven is ismertessék. — Itt közöljük, hogy nov. 19-én Székesfehérvárott kerületi gazdagyűlés lesz. Jó ebéd koronája, egy csésze fekete kávé. 6 — 8 dg. finomra őrölt Meinl kávét 1 I. friss vízben tűzre teszünk. Amint forrni kezd, kétszer röviden felforraljuk és 5 percig födve állni hagyjuk, majd leszűrjük. Meinl Gyula R.-T. Pápa, Fő-utca 19. Pápa város és környéke. Irta: Dr. Tóth Ferenc. (11-ik közlemény.) Pápa megyei város lakossága. Pápa régi magyar város, a Kisalföldnek ősi magyarsággal települt táján. Területe belül fekszik azon a sávon, ahol a kisalföldi magyarság szorosabban érintkezik a Dunántúli Középhegységnek német telepekkel teleszórt vidékével; vagyis Pápa Veszprém megyének északnyugati magyarlakta csücskében foglal helyet. Távolabbi vidékén már sűrűn halljuk a német szót. A Bakonyérhez simult Nagytevel, Pápanyőgér, a gerencevölgyi Béb, Szűcs etc. (1: Tóth F.: A dunántúli németség és településformák. 29. 1. Pécsi Geograp'nia Pannonica kiadása.) Egyébként kevés német lakos található Pápán is. A város területén élő népesség nemzetisági megoszlása az 1930. évi statisztikai közlemények szerint a következő: magyar 21.010 német 275 horvát, tót, egyéb . . 71 21.356 Úgy, hogy jelentős számú nemzetiség nem fordul elő városunkban. (A német csekély 1*3 %>). Jóllehet Veszprém vármegye az előbbi évtizedben megközelítette a dunántúli németségnek %-beli átlagát (13%-ot), mert 1920-ban 11% német lakost számlált, de már magyarosodik erősen. (Ma 9-4% !) A lakosság megoszlása nemek szerint az 1930. évben : férfi 10185, nő: 11171. Még tíz évvel ezelőtt Veszprém vármegyében ezer férfira tényleges szap. 2101 (10-9 %) 1869:14.223 j 1920 1880:14.654 Ú930 1890 : 14.261 1900 : 17.426 1910 : 20.150 1920 : 19.255 1930 : 21.356 Pápával szemben Veszprém nem mutatja ezt a létszámbeli hullámzást, sokkal csendesebb város is, ahol a forgalom, kereskedelem, ipari élet nem idéznek elő feltűnőbb emelkeadek praktikus tanácsot: vegyen nálam próbára 5633 hőfokú, úgyszólván kéntnentes, ezáltal szagtalan szobatütőszén ! Kátrány mentes, nem kormozódik, nem tapad a kályha falához. Alkalmas b á r m e 8 v tüzelőberendezéshez! Pápa és vidéke íőeüryiitéja: szdrog Pétimé tüzelőanyag hmsMtet t Viasz-utca 1. Telefon: 143. sz. 340 1012 nő jutott, ma ezer férfira csak 983 nő jut, nem így azonban Pápa városában. A lakosság számbeli gyarapodása az utóbbi évtizedekben nem egyenletes haladást tüntet föl. Amíg 1869ben 14.223 lelket számláltak Pápán, s a következő népszámlálás (1880) a fejlődés rendje szerinti- létszámemelkedést jelzett, már az 1890. évi apadást mutat. Azután egyrészt az 1890—1900. és az 1900—10. közötti évtizedek rohamosan, ugrásos emelkedést, de már az 1910—20-as évtized meg egyenesen visszaesést mutat föl. Mindkettőnek megvan a maga rugója. Üzemek, gyárak keletkeznek és szűnnek meg Pápán, s ezek munkásainak el- és visszavándorlásában rejlik a főok. így megszűnt a porcellán- és papírgyár! Sokan Budapestre és Bécsbe költöztek. Dr. Antal Géza szerint Budapest fejlődése a vidéki városok rovására történik ; s itt az ok! (L. a szerzőtől: A vidéki városok helyzete c. müvet. A dohánygyár, a szövőgyárak váltottak ki elsősorban ilyen hatást. Vándorlási különbözet állhatott elő Pá pa lakosságának létszámában a két helyiérdekű vasút megindulásával is kap csolatosan, bár ez a hatás kisebb mérvű lehetett, mint a gyáraké. Utóbbi évtizedben a menekült tisztviselők is hatottak. Továbbá a gazdasági cselédek létszámváltozásai. Egyébként az 1920—30-as utolsó évtizedünkben már megint egyenletesebbnek mutatkozik a fejlődés s csak nyilvántartásunk 576 munkanélkülit ne volna kénytelen kimutatni. Pápa megyei városban a népességi létszám hullámzása tehát így fest: vándorlási különb. 1013 (5-3 %) természetes szap. 1088 (5-6 %) A %-os szaporodás szempontjából különösen hátrányban volt Pápa a felsődunántúli nagyobb városokkal szemben az 1910—20. évtized végén. így Győr kb. 13% szaporodást tüntet föl ekkor, Szombathely 12 %-ot, Veszprém 5'4-et, Sopron pedig meglepő módon 3-9% szaporodást ugyanakkor, midőn Pápa épen 3-9%-os fogyást képvisel! Ma (1930) újra a rendes úton hajadunk, mert a létszámbeli lényleges gyarapodás közel 11 %. Megoszlás felekezet szerint. Az 1930. évi népszámlálás adatai: róm. kat. . . 13.927 65*2% ref 2680 12 5 „ . . . 2129 9-9 „ . . . 2567 12-0 „ ev. izr. egyéb 53 0-4 21.356 100% 1921—1930. dést és esést a népesség számának változásánál. Itt áll a kép : 1869 : 12.002, 1900: 14.114, 1910: 14.792, 1920:15586, 1930: 17.792. Kovács Alajos statisztikussal — (h. államtitkár), az előző évek adatait vizsgálva, — visszaesést látunk főkép az izr. lakosság létszámánál. Pápán 1825-ben 13.232 lakosból 2672, azaz 20% izr. élt. 1869-ben 14.200-ból 3490, vagyis 24-6 %-ra szaporodott. 1910-e — holott az összlakosság folyton gyarapodik létszámban — mégis 20.150-ből 3076, azaz 15 %-ra apadt, sőt jelenleg már 12%-ra fogyott le az izraeliták arányszáma. Mi lehet ennek az oka ? Pápa egyetemes leírása szerint az 1890-es. és 1900-as években kevés a születések száma az izraelitáknál, míg ezelőtti évtizedekben kétszer annyi is volt. Mindenesetre e jelenlegi %-beli létszám-apadás mellett még mindig nagyobb % arányban élnek Pápán a zsidók, mint pl. Veszprémben, ahol 1825-ben is csak 7%, majd 1910ben 8-6% találtatott. A vármegyében pedig 1787-ben csak P9%, 1869ben 5-7%, 1910-ben csak 3*6% volt jelen. A dunántúli városokban ugyanekkor 10%-ban, az összes magyarhoni városokat tekintve 13%-ban vannak képviselve. Azonban az országos átlag csak 5% ! (1930-ban ; 8% millió lakosból közel 72 milliói izraelita.