Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-09-03 / 36. szám

Sze> r .ciu utca . ciemn: 151. Laptulajdo­nos a pápai belvárosi Kath. Kör. Hi POLITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő : Németh István dr. Előfizetési ár: negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdeté­sek milliméteres díjszabás szerint. JUM- 'i'i wnrnnp n i bi i i —innmnn—ti Pápa, 1933. szeptember 3., vasárnap. XXX. évfolyam, 36. szám. Mi történt a héten. Idehaza. Szmrecsányi Lajos egri érsek gyé­mántmiséjét Rómában, Szent Péter apostol sirja felett mutatta be. Szegeden szombaton nyitották meg az ünnepi hetet. Este a Dóm téren nyilt színpadon adták elő „Az em­ber tragédiájáét. AzOisz Ref Lelkészegye' ület idei gyűlését Nagykőrösön tartotta. Elő­adást tartott Török István dr. pápai teol. tanár is a predesztináció, sza­badság és felelősség kérdéséről nagy érdeklődés mellett. Figyelemreméltó előadások voltak még a magyar fa­luról, a lelkipásztor önképzéséről, a reformátusság önálló politikai szer vezkedéséről. Az IBUSz-vizsgálatről kiadott hi­vatalos jelentés megállapítja, hogy 20.000 P-t fizettek ki a „Független Kisgazda" című lap nyugtájára, az igazgatók vallomása szerint azért, hogy Trettina kieszközölje a támadá­sok megszüntetését. A vizsgálatot ma­ga a miniszterelnök folytatja, a ve­zetőket szabadságolta. A kereskedelmi minisztériumban vizsgálatot indítottak a behozatali en­gedélyek körül történt visszaélések miatt.. A keresztény párt értekezletet tar­tott, melyen kifogásokat emeltek a bankok, s cégek gabonamonopóliuma ellen. Racz György építészmérnök 1932. óta budapesti iskolák diákjait össze­gyűjtötte és kirándulásokon kommu­nista elvekre oktatta és agitációra ké­pezte ki őket. A mérnököt, az egyik leányt és egy diákot fogházra Ítélték. A badacsonyi borhét megnyitása nagy közönség jelenlétében történt. Nádfonatú sátrakban állították ki és adták el kis tételekben a balatoni borokat. Az európai evezős bajnokságban a kormányos nélküli kétevezősben, a magyar színek győztek. Elsők lettünk a nyolc evezősben is az olaszokkal szemben, akik pedig a világbajnok­ságban a második helyen végeztek. Külföldön. Angiidban új hadihajókat építenek, felemelik a tengerészet létszámát. In­dító ok: Amerika és Japán nagy­mérvű flottafegyverkezése. A nápolyi olasz magyar úszóver­senyen magyarok nyerték meg a 100 méteres gyorsúszást és a hátúszást. A szociálista munkásinternacienálé kongresszusán Párisban a német és francia kiküldöttek élesen állástfog­laltak a nemzetköziséggel szemben és nemzeti irányulást követeltek a munkásmozgalmakban. Berlinben szigorú intézkedéseket tettek a munkanélküliek beözönlése ellen. A kivándorolt német irókat és marxista vezéreket megfosztották ál­lampolgári joguktól és vagyonukat elkobozták. Ausztriában behozták az általános védkötelezettséget. Szovjetoroszországban a földmű­vesek betörnek az állami gazdasá­gokba és elhurcolják a készleteket. A finn munkások pedig menekülnek, mert a munkásokat kényszermunkára szorítják — csupán ellátásért. A ke­nyérárakat 100%-kai felemelték. Csehország még a szerb és román búzát sem engedi be. Románia ennek hirére megtiltotta a cseh textiláruk bevitelét. A csehek letartóztatták Brazovsz­kyt, á tót mozgalom vezető emberét, házkutatásokat tartottak és bezárták a tót nemzeti párt helyiségeit. Japán azt kívánja Amerikától, hogy változtasson eddigi hajóépítési és kereskedelmi politikáján, különben kénytelen flottáját kiépíteni. Orkán vonult végig Amerikán és Európán. Amerikában eltépte a ve­zetékeket, megállította a vonatokat, a fákat tövestől tépte ki. Európában Bécs körül okozott nagy károkat, Olaszországban jégeső és hó volt, Szerbiában árvizek támadtak. 2 Városi képviselők nyilatkozatai az 1934. évi költségvetési előirányzatról. Megdöbben a szemlélő az egymásután felbukkanó botrányok láttára. Az elmúlt hétnek nem volt talán olyan napja, hogy ki ne pattant volna valamilyen kevésbbé tisztességes anyagi ügy. Annyira hét­köznapinak tűnnek azonban már fel, hogy az újságok nem is veszik szen­zációnak. Ami ezekben a botrányok­ban fájó az, hogy köztisztviselők sze­repelnek bennük és mindig a közös­ség : az állam, a város, a község szenved miattuk. Ki téríti majd meg az elveszett ezreket ? Vagy talán a közületekkel szemben nincs kártérí­tési kötelezettség ? Azért csak fogad juk el erkölcsi elégtételül a nyugdíja­zást vagy elbocsájtást, melyet magas protektorok eszközöltek ki ? A kár­tevő azután megint szabadon jár-kel szeplőtelenül. Hát a hivatali tekintélyt és a köz­hivatalnak járó bizalmat ki állítja helyre? Talán a közhivatal olyan ab­szolút tekintély, hogy nélkülözni tudja a társadalom bizalmát? A törvény védi a közhivatalnokot, szinte meg­támadhatatlan a helyzete. Szükség van rá! De csapjon le könyörtelenül a legkisebb botlásra is, ha megfeled­kezik magáról. Ne engedje elmene­külni holmi fegyelmi határozat puha köpenyében, hanem rántsa le róla a leplet és szolgáltassa ki az igazság­nak. Ezzel nem romlik le a hivatali tekintély, mint azt ilyenkor szokták mondani. Sőt meglesz az elégtétel, amit az emberi természet megkíván. Humánus törvényekkel, humánus gondolkodással hizelgünk magunk­nak és engedjük a rablókat, a lélek­kufárokat, hűtlen sáfárokat elszapo­rodni ! Büszkék vagyunk az úri be­csületre és megtürjük magunk között a becstelen urakat, mert ugyanazon bűnért másképen ítéljük meg a pol­gárt, a munkást, mint az urat. Uri közvélemény kell, amelyik nem az alsóbb néposztálytól zárja el magát kasztjának hűvös termeiben, hogy piszkos ne legyen a keze és verej­ték szaga ne üsse meg orrát, hanem ridegen utasítja el magától az er­kölcsileg szennyes tenyereket és el­zárja ajtaját a hivatali botrányhősök elől. _ á e. Olvassa a Pápa ÉS flidÉhÉt! Szombaton délután kezdődik Pápa megyei város 1934. évi költségvetési előirányzatának közgyűlési tárgya­lása. Ez a tárgyalás rendkívül fon­tossággal bír egy város életében. Ezt nem is kell külön hangsúlyozni a pápaiak előtt, hiszen ennek ered­ménye elég érzékenyen érinti őket anyagilag. A tárgyalás máskülön­ben is hatalmas érdeklődésre tart számot. Az új polgármesternek inten­cióit, szanálási terveit fedi majd fel a költségvetési tárgyalás és a város jövő emberi életének szinte előzetes fényképét adja. A jövőre pedig min­denki kíváncsi, akár fiatal, akár agg. A városi képviselők már alaposan átvágták magukat a vaskos terve­zeten, szólaltassunk meg tehát néhá­nyat közülük, hogy mi a véleménye a költségvetés előirányzatról: Hajnóczky Ferenc, az Ipartestület fiatal, rendkívül agilis elnöke, a kép­viselőtestület juniora így nyilatkozott : — Én a költségvetési előirányzat­tal nagyon meg vagyok elégedve. A jelenlegi viszonyok között kedvezőbb anyagi feltételű és az adózókat ki­sebb mértékben igénybevevőbb költ­ségvetést összeállítani lehetetlen lett volna. Magas ugyan a pótadó, de ez a régi, előrelátást nélkülöző vá­rosi politikának a következménye. Amikor az emberek teherbírása 75%­kal nagyobb volt, csupa büszkeság­bői nem hozták be a pótadót és ez­zel most kell operálni, amikor a kereseti lehetőségek a legalacso­nyabbra estek le. Általában reális a költségvetés és a beállított fedezetek is megfelelőek. A szükségleteknél néhol kissé szűkmarkú a polgármester, jegyzi meg mosolyogva. Pl. nagyon ala­csony az előirányzat a városi házak javításánál, ez az iparosainknak nem fog tetszeni. Kevés az iparostanonc­iskolánál is az előirányzott összeg, ezt fel kellene emelni, mert így még könyvvel sem tudják ellátni tanoncai­kat, pedig azok sem tudnak venni, mert nagy a szegénység. Dr. Györké Sándor ügyvéd, pénz­ügyi bizottsági tag kérdéseimre így taglalta a költségvetést: — A költségvetésben a legmesz­szebbmenő takarékosság elve vitetik keresztül. Nagy eredménye a költség­Kimérjük saját termésű borainkat. I 1 bor házhoz víve, vagy söntésben fogyasztva 60 f II csopaki nehéz 1 P, 1 1 csopaki édes furmint 1 "20 P Legjobb tízórai és ozsonna. 1 pohár Kőbányai Szent István sör ^ pár tormás virstli, kenyér csak 50fi!l. 2 SIFIGZ HY-vendéglű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom