Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-07-03 / 27. szám

Pápá, 1832 október 16., vasárnap. Ara 16 fillér. XXIX. évfolyam, 42. szánt. Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések mlli­méteres díjszabás szeriHt: hasábmiliméter a hir­detések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: IFJ. SÁGHI TAMÁS. Előfizetéseket éshirdeíéseket felvesz : A kiadó­hivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttit­kárság, Szent Ilonái-utca 12. Telefon: 121, A Pax könyv­kereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdaváiíaiaf, Török Báünt utca 1. Telefon : 157. Brobdingnagról, az óriások királyáról jegyzi fel a krónika, hogy az országába tévedt «Gullivert a markába fogta. Megtapo­gatta fejét, törzsét és végtagjait, csak­hogy kielégíthesse spekulatív ösz­töneit. Szóval kísérletezett! Csakúgy, mint a tízesztendős Beth­len, valamint az ezt követő Károlyi kormány. Próbáinak ezt, próbálnak az', csak éppen azt nem cselekszik, amit éppen cselekedni „kéne". Köz­ben természetesen, arról is meg­feledkeznek, hogy arra a laborató­riumra, amelyben ők kísérleteznek, ez a cimtábla van feltéve: Nemzeti élet! s amely laboratóriumnak a tagjai élőlények, csakúgy, mint a kis Gulliver, ki hiába sikoltozott Brobdingnag „tapintatos" nyomorga­tásával szemben. Amint nem értette meg Gullivert az óriás király, éppen úgy nem érti meg a nemzetet sem a tízéves re z8iro. Hogy miért? Erre nehéz vá­laszolni. Lévén ugyanis a válasz fakultatív, mely azonban ezen fakul­tativitása mellett is közös nevezőre hozható, mégpedig a sikétség, a kormányzáshoz s2üksége3 képesség hiányára és a rosszakarásra. Vagy másnak tudható e be az a sorozatos baklövés, mely kezdődött a tízéves éra kezdetén, s amely újat produkálni ma már képtelen lévén, nem egyszer a már saját maga által is elismert és hatályon kívül helyezett értéktelen, többet ártó mint használó rendeleteket újra életre kelti ? Hogy mást ne ís említsünk, a közóhajjal eltemetett, de most újra felébresztett bolettát, amelyről kíván­csian kérdezem, vájjon kinek a hasz­nára szolgál? Szolgálja-e a nemzet nagy többségét alkotó mezőgazdák érdekeit, vagy a nemzet másik részét alkotó iparral és kereskedelemmel foglalkozók közületeit. Nem. Egyáltalán nem szolgálja a nemzeti társadalom érdekeit, sőt az­zal éppen ellentétben van. Mert mint nagyon jól láttuk, a boietta behoza­tala a buza árának az esésére veze­tett. Mégpedig annyit esett a buza ára, amennyit „kóstált" a boietta. A mezőgazdák tehát ezáltal mi előny­höz sem jutottak, sőt a gabonaszel­vény árával, mely a kincstárt illeti meg, egyenesen károsultak. De még ez nem minden. Hisz a boietta, csak adófizetésre levén alkalmas, azt kény­szerfizetési eszközül, vagyis pénzként a magánforgalomban felhasználni nem is lehet. Ezáltal tehát elértük azt, hogy a töke forgatásán felépülő kereskedelemből kivontunk egy él e ő elemet, mely ha nem is legnagyobb okként, de hozzájárult a jelen gaz­dasági helyzet kialakulásához. Hozzá számítva még ezt, hogy mezőgaz­dáink legnagyobb része az ősz ele­jén értékesítve terményeit, kamatot bolettája ulán nem kapva, szintén tisztességes mennyiséget kitevő akti­vátói esik el — jól látjuk a boietta minden „előnyét". Azt, hogy bizonyos és helyes nemzetszociális célt is szolgá', el nem tagadjuk. De vájjon nem Iehetetí-e volna ezen nemzetszociális célt más képpen is megvalósítani? Nem lehe­tett-e volna a kisbirtokosok földadó­jának a törlése folytán előállott költ ségvetési differenciát másutt behozni? A bankoknál és a nagytőkénél ? Fe­lesleges és elhibázott éppen ezért a lisztforgalmi adó is, hisz azzal éppen azokon ütünk, akiken segíteni kellene. Persze, akik hivatva lennének ezen segíteni Brobdingnaggä! együtt nem hallanak, s ha hallanak, újra és újra lehetetlen kísérletezésbe fognak. Nem tudják, hogy „nincs nagyobb vesze­delem, mint kitenni a polgárságot egyes politikai rendszerek igazolásá­nak". De rettentő sajátsága még e siketségnek az is, hogy csak akkor veszik észre a pezsgős najádok koc­cintásánál a disszonanciái, mikor már nem lehet a szétfolyó nektárt meg­menteni. M. Dc A hét eseményei. Idehaza. Uj termésrendeletet adott ki a kor­mány június 27 én, mely ismét életre kellette a bolettát s vele kapcsolat­ban újításként a Mezőgazdasági Ala­pot. Intézkedései a következők: A buza, rozs és kétszeres tulajdonát csakis gabonajegy kíséretében lehet átruházni. Ára 1932. július l tői kez­dődően az átruházott gabona minden métermázsája után 10 P, melyből a boietta ára 4, a gabonalevél ára pe­dig 6 P. Lisztforgalmi adóváliság csak a kereskedelmi őrlésre kerülő buza és kétszeres után fizetendő; mégpedig métermázsánként 2 P 50 fillér, vámőrlésre kerülő gabona te­hát lisztforgalmi adóváltság mentes­séget élvez. A fenti címeken befolyt jövedelmeket a mezőgazdaság segé­lyezésére fordítják, mégpedig akként, hogy azok a földbirtokosok, akiknek egy község területén lévő összes föld­birtokának kataszteri tiszta jövödelme 100 aranykoronát meg nem halad, valamint az összes szőllőbirtokosok az 1932/33. gazdasági évre földadót nem fizetnek. De a Mezőgazdasági Alapból kell fedezni a közmunka­szolgáltatásnál előálló hiányt is, mely a rendelet folytán állt elő. A rende­let értelmében a közmunkaszolgál­tatási kötelezettség ugyanis a követ­kezőkben módosult: Az, aki csupán két lovat tart, vagy aki két tehenet tart igavonásra, csak évi egy igás napszámot köteles leróni. A csu­pán egy szobát és egy konyhát ma­gába foglaló házbirtokos, csak évi egy napszámot, a csupán két lakó­szobát és egy konyhát magában fog­laló ház birtokosa pedig csak évi két napszámot köteles szolgálni. A továbbiakban a rendelet a gabona­szelvénynek a visszatérítéséről intéz­kedik, amennyiben a gabona feldol­gozatlan, vagy feldolgozott állapot­ban külföldre szállitatott, majd an­nak megállapítása mellett, hogy je ;en rendelet 1932. július 1 én lép életbe, lezárul. Az állami tanítók és a segédhiva­tali tisztviselők a fizetésleszáüilások és az előléptetések megkötését elren­delő rendeletek feloldását kérték a kormánytól. Albrecht főherceg a felsőház szom­bati ülésén kritika tárgyává tette a kormány intézkedéseit. Egymásután mutatott rá baklövéseikre, majd kö­vetelte a földteher rendezést, a kül­földi munkások kiutasítását, a nyo morgó ifjúság megmentését, a gyer­mekvédelemmel való behatóbb fog lalkozást 8 végül egy egészséges, a faji és szociális viszonyoknak megfelelő birtokreformot. Szó esett még az ülé­sen a titkos szavazásról, mellyel kapcsolatban a miniszterelnök kije­lentette, hogy azt a kormány a ma­gáévá tette s a iegközelébbi ülés­szakban tető alá is viszi Gróf Károlyi Gyula június hó 30 án kormánya nevében fiiajánlotta lemondását, melyet azonban a kor­mányzó nem fogadott el. A Magyar Garibaldi Szövetség az elmúlt vasárnap fényes keretek közölt leplezte le Garibaldinak, az oi?.sz nemzeti hősnek szobrát. A budapesti ünnepségen megjelent Garibaldi uno­kája : Garibaldi Ervin olasz tábor­nok is. Sok parlamenti és sajtótámadás után megszűnt a miniszterelnökségi racionalizálási kormánybiztosság. Ma­gyary Zoltán dr. kormánybiztos ugyan továbbra ís megtartja címét, de a végleges leépítésig a belügyminisz­térium hatáskörébe került át. Ruitkay Gábor koronaőr titokzatos tragédiája ügyében a budapesti vád­tanács szándékos emberölés gyanúja miatt letartóztatta Lütke Kálmánnéí. A miniszterelnök az egyságespárt­bsn bejelentelte íz október végéig tartó gazdamoratóriumot. Lényege: 1932. július 1-től október 31 ig a mező-, erdő-, szőlő- és kertgazdaság céljaira szolgáló ingatlanok tulajdo­nosai ellen, bizonyos terhelési hatá­ron felül a tartozásokéri pert indí­tani, végrehajtás', vagy zárlatot kérni, vagy foganatosítani nem lehet. A folyamatba tett pereket szüneteltetni kell, míg a kii űzött árveréseket fii kril függeszteni. Gadl Gaszton és gróf Hunyady csoportjai Biharugaron kimondották e két politikai párt egyesülését. Külföldön. Az idei eukarisztikus kongresszust Dubiinban, Írország fővárosában tar­tották meg az elmúlt héten. Az egy millió vendéget meghaladó kongresz • szuson megjelentek az összes álla­mok képviselői, a római pápát pedig Lauri biboros, pápai legátus képvi­selte. Általános közép- és délkelet euró­pai terven dolgoznak Lausanneban. Előbbivel közép, utóbbival a dél dunai államok gazdasági újjáépítését akarják megteremteni. BERETVÁS pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom