Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-07-03 / 27. szám

1932 julius 3 Fürdőruhák Fürdőcipők Fürdőjátékok az idén legolcsobbsn RN LIPÓT cégnél kaphatók. Specialitásunk: fejpárnánali felfújható pmmisapiia. Bajorország szembefordult a né­met birodalmi kormánnyal és nem lüggeszíetíe fel a hitleristák roham­csapataira vonatkozó egyenruha tilal­mat. Intézkedésének niegokoíásában arra hivatkozott a bajor kormány, hegy mentest'eni akarja Bajororszá­got azoktól a pártvi!íongásokíől, ame­lyek Németország többi részén ural­kodnak s nsp-nap uián u'cai össze­tűzésekre és politikai gyilkosságokra wezetnek. Sziámban megbukott az abszolút monarchia s helyét az alkotmányos .monarchiának adta át. II. Vilmos német császár Zand­vooriban tárgyalásokat folytatott egy­két kiváló német politikussal, majd visszatért tartózkodási helyére Do ornba. Hoover elnök nyilatkozata a le­szerelési konferenciái két lábosra osztotta. Legnagyobb része helyesli a Hoover-tervet, Francia és Angol­ország azonban hevesen tiltakozik ellene. Egy biztos, érdemleges hatá­rozatot most sem hoznak, hacsaa azt nem, hogy 4 hónap múlva ismét összejönnek, hogy tovább folytassák kisded játékaikat. Ausztria újabb 300 milliós köl­csönt vesz fel. A kölcsönt angol, olasz, francia és német pénzcsopor­tok folyósítják. ••• Személyi hír. Fürstenberg her­cegné szül. Festetich Mária grófnő június 28 án meglátogatta a Rinol­der-iníézei fönöknöjét, Parecco Eugé­nia irg. nővért és üdvözölte 50 éves jubileuma alkalmával. Egyben gyö­nyörködve szemlélte az Oitáregyesü­le; remek kézimunkáit. Elmaradt „Apát urunk" jubi­leumi ünnepsége. A kiszámítha­tatlanul kegyetlen sors, mint már annyiszor, az elmúlt héten is áthúzta számításunk. Irgalmat nem ismerő könyörielenségévei gondolkodott ar ről, hegy ne tudjuk annak a határ­talan szeretetnek külső jelét is adni, ami e város polgárságát, de külö­nösen katolikus társadalmát Msgr. Németh József apát-plébánoshoz füzi. Az történt ugyanis, hogy akkor, ami­kor már minden megtörtént „Apát urunk" ezüstmiséjével kapcsolatos fényes ünnepségek előkészítésére, sőt a jubileumi ünnepségek előes­íélyén elszólította a hívó szó a földi életből testvéréi: Németh Magdolnát. Ezekuián természete?, a külsőleg is megnyilvánuló örömteli ünnepségek­ről szó sem lehetett. Hiába gyüle­keztek tehát hatalmas számban ked­den este a plébánia kuiija elé a pápai polgárok, hiába akzrták sze­retetüketés ragaszkodásukat oly spon­tán kifejezni, mert erre nem nyílt al­kalmuk. Vagy talán?... mégis! Leírhatatlan volt a részvét, az a meg­osztása a gyásznak, ami a szomorú hír hallatára soraikban megnyilvánult. Az örömteli arcok pillanatok alatt megváltoztak, a mosolyok odafagy­tak az arcokra s mindenki osztozva a mély gyászban, csendesen tért haza. Másnap, 29 én csupán a jubileumi ezüslmise lett megtartva, melyen meg­jelentek Pápa város összes jogi sze­mélyei s kivülök még számtalan egy­házi és világi notabilitás. Az ezüst­mise szónóka Bariliich Lőrinc győri esperes-plébános, pápai kamarás, a jubiláns első miséjének szónoka volt. Papszentelés. Dr. Rott Nándor megyéspüspök június hó 26 án Kara Ä. (Dukics) Józsefet pappá szentelte. A pápai születésű, előkelő családból származó áldozópap folyó hó 3 án délelőtt 10 órakor tartja primiciáját a plébániai templomban. Kézvezetője Németh József apátplébános, szó­noka Huchthausen Lajos íeol. tanár, szemináriumi igazgató lesz. Lel kész választás. Az ösküi evan­gélikus egyházi közgyűlés az elmúlt vasárnap Csillag Ferenc jónevü pápai kádár hasonnevű fiát lelkészévé vá­lasztotta. Kicsi a pápai piactér. Vasár­napról-vasárnapra, péntekről- péntek ­re ismételten azt tapasztaljuk, hogy nem bírja befogadni a pápai piac­tér az árusítókat és vevőket. Nagy a tolongás, sok a kellemetlenkedés, de legnagyobb a zűrzavar. Tekintettel arra, hogy e bajon nagyon könnyű segíteni, felkérjük az illetékes ható­ságot, hogy a további kellemetlen­ségek elkerülése okából helyezze át a gyümölcspiacot a róm. kat. elemi iskola előtti térre, s ezzel egyszer s mindenkorra vessen véget minden piaci problémának. Mély gyász érte Msgr. Németh József apát plébánosunkat. Jún. 29 éc a reggeli órákban testvére: Németh Magdolna Peresztegen lelkét vissza­adta Teremtőjének. R. 1. p. . Az Oltéregylet június 29 én d. u. tartotta évzáró közgyűlését, fenn­állásának 5 éves jubileumát és ki­állításának megnyitását. A közgyűlés az Irgalmas Nővérek intézetének ud­varán folyt le nagy és előkelő közön­ség jelenlétében és a tagok részvé­telével. Karlovitz Adolfné, elnöknő megnyílójában meleg szeretettel emlé­kezett meg Parecco Eugénia főnöknő 50 és Németh József apát-plébános 25 éves jubileumáról, majd kedves szavakkal üdvözölte dr. Kiss György veszprémmegyei központi igazga­tót, aki a megyéspüspök képvisele­tében volt jelen a gyűlésen. Üdvö­zölte még a megjelenteket, majd a gyű­lést megnyitotta. Nyikora Márta titkár­nő tartalmas beszámolója után Kolbe Nándorné pénztárnok és Nzmes An­talné kincstárnok olvasták fel jelen­téseiket az elmúlt két év eredmé­nyeiről. Azuíán dr. Kiss György be­szélt a megjelentekhez nagy hálával és elismeréssel az Oltáregylet dol­gozó tagjai iránt, kik oiyan sok és értékes darabokat készítettek a Leg­szentebb dicsőségére. — Nagyban emelte az ünnepély fényét a főíemp­lomi énekkarnak Marton Győző kar ragy vezetéséve! előadott Oltári­szentségről szóló éneke. Örömmel állapijuk meg, hogy az egylet mű­ködő tagjai a kedves nővérek veze­tésével csendben, szerényen r?mek egyházi ruhákat készttettek és e he­lyen is fel kell hívnunk városunk közönségét e kiállítás megtekintésére. Az ünnepély a pápai himnu3z éneke­lésével záródott. Meghívó. A Felsődunántúli Me­zőgazdasági Kamara júl 4-én, hét­főn d. e. 10 órai kezdettel tartja Győrölt, a városháza első emeleti nagytermében X X. rendes közgyűlé­sét a következő tárgysorozattal: 1. • •i v^ v 'i 'i 'vr ri ' vi v ri vn^yv rvir v ' vr r r» • vr vi' vn • ^ yv ni v vi ivravw SOK, APRÓ KÉRDÉS. IVla este üzent a bürger város. — Éppen a Dunán ringott a lelkem — S leszállt az emlék reám, mint a köd Árva virágra ősszel a kertben : Néma panasszal, fáradtan, búsan, Mig ezer csillag villant fel Budán : Sok apró édes, szomorú kérdés Csírázott bennem könnyesen, sután. A vény toronynak éjfélén kong-e Még öblös hangja, mint mikor régen Engem riasztott legényes mókán ? \an-e még leány a poros téren, Hol a diákos szerelmi lázok Égtek először és barna fejem Néhány szemérmes leányka álmát Búsra zavarta holdas éjjeken ? Szőllőhegyeknek avaros alján, Csattan-e néha titkos, őszi csók, Mikor az égnek szűzóceánján Vitorlát bontanak az álom hajók ? Temetőszélen szállnak-e álmok, Zsalus ablakban nyílik még virág ? Es az a kislány bús éjszakákon. Mit susog értem : átkot vagy imát ? Édesanyám még sírat-e engem, Hogyha beszélnek úgy rólam neki ? — Szegénynek fáj. hogy üres a fészek, S legényfia most álmát kergeti. Csak mesecsizmám lenne, hogy olykor, Hazamehetnék egy pillanatra. Lelke kacagna édesanyámnak S könnye a szeméből tán kiapadna . . . Budapest, 1930. Németh István, Halott van a faluban. Irta: Sándor Pál. G'yan 3 falu, mintha kihalt volna. A rekkenő délutáni hős 'gben semmi nesz. A ház üresen és bágyadtan j nyújtózkodik a nap hevében. A ku­vasz is behúzódott a kazal árnyé kába, a szárnyas jószágok meg: vagy a tüzelőrőzserakás alól lesik az eper­fáról hulló prédát, vagy az udvar porában fürdenek verebek módjára. A lovak az istállóban olykor oly­kor nagyot dobbantanak, hogy a rájuk száiló legyeket elriasszák. A férfinépség, meg a fiatalja a mezőn van hajnal óta. Takarodik. A gazdasszony sem jött haza az ebéd vívésből. Künnmaradt, hogy segítsen fiatal lányának a marokszedésben. Itthon csak a gazda anyja maradt, a 80 éves, de még mindig serény szüle, hogy az állatok baját ellássa 8 kenyeret messen a bevetődő kol­dusnak. Épen a hidas felé botorkál most is ... Egy fél éves malacot tettek be javítani a héten. Annak visz egy kis polyadékot. Az udvar közepén megáll, mert a to ronyban csöndítenek. Valaki meghalt. Búzás Vajdáné szüle, aki azok kö­zül az öregasszonyok közül való, • akik akár egyedül vannak, akár nem, minden szöszmölölés közben beszél nek magukban, — foghíjas ajkai között mormolja: — Ugyan ki ért rá most meg­halni ? I yen nagy dologidőben ? No vember óta nem volt halott a falu­ban. Ennek is az aratást köllöit kivá­lasztani ? Odébb viszi a moslékot a „fris­ling'-nek s min egy annak motyogja tovább: — Úgy kis kucikám! Te tudod a kötelességedet; szépen javúlgatsz. Aztán megvakarja a malac füle­tövit, miközben folytatja: Pedig gondoltam ám 1 Láttam a harangozógyereket hazafutni a mező­ről. Egyenesen a tisztelendő urunk­hoz ment a templomkulcsokért. Hrdd lássuk csak, hányat csöndít? Ez a második a nagyharanggal? Akkor asszony. No ? Harmadik vers is jön ? Akkor „ember". Ki iehet Uram Isten? Ezalatt az „Alszeg" otthonmara­dottjai mind kiállottak a léckerítés­hez, hogy megvárják a harangozó­fiűt, míg lejön a toronyból. Majd megmondja az az újságot. Kecskés Kozmáné azonban, a két bottal járó „hírharang" bosszúnak találta ezt a várakozást. Ö nem a lábtól, hanem a fejtől kér tanácsot. Bement tehát a tisztelendő úr ud­varára, hol nem ugyan a pap, de a favágó éppen kapóra jött. Töle tudta meg, ki a falú halottja. Kecskés Kozmáné sietett otthagyni a favágót, — nem akarván öt mun ­kájában fönntartani — hogy a kapott hírrel bejárja a falút. Először is Búzás Vajdánéhoz téri be, ahol csak úgy mellékesen egy kis friss rétes, vagy lepénymaradékra is számitott. Az öreg szülét már a konyhában találta, amint a vacsorára készült túróslepényt a kemencében megnézte. — Kisült? Adjon Isten. — Még megfordítom, aztán nem sok kell neki. — Hogy c-inálta sógorasszony? Kaprossan, vagy anélküí? — Mit gondol?! Nem enné meg a fiam, hacsak nem cukros? Bizony a menyem nem sajnálta belőle I Kecskés Kozmánénak kicsordult a nyála. — Üljön már le no, ha nem siet

Next

/
Oldalképek
Tartalom