Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-03-16 / 11. szám

Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, ígész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér H irdetések miliméteres díjszabás izerint; hasábmiliméter a hirdetések Mteött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: I>R. BERZSENYI FABIAN. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A „Fax" könyvkereske­dés (Fő-utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon : 157.) II. dunántúli keresztényszociálista kongresszus Pápán. A dunántúli keresztényszociálista szervezetek e hő 8 án és 9 én máso­dik dunántúli kongresszusukat ismét városunkban tartották. A kongresz­szusnak országos jelentőséget adott az, hogy megjelentek rajla a keresz­tényszociálista mozgalom országos nevű vezetői és hogy 21 ezer szer­vezett keresztényszociálista munkás képviseltette magát, úgyhogy a gyű­léseken elhangzott beszédeknek és határozatoknak nemcsak a városunk­ból a gyűléseken nagyszámban részt­vevő munkásságra, iparosokra, tiszt­viselőkre és intelligens emberekre lesz nagy hatása, hanem a Dunántúl, sőt az egész ország keresztényszo­ciálista mozgalmának jövő fejlődésére, sőt kívánatos és hihető, hogy a kor­mányzat szociális politikájának jövő alakuláséra is. A kongresszuson nagy számmal vett részt a társadalom minden rétege, munkások, iparosok, vasutasok, tiszt­viselők, a keresztény női tábor és földművesek egyaránt. S a megjelentek nem is csalódtak. A gyűlések imponáló, a mozgalom­nak megfelelő komolysággal folytak le. Azzal a nemes szociális szellem mel, amely a társadalmi bajokat nem osztályharccal, hanem az összes tár­sadalmi rétegek testvéri kézfogásá­val akarja megoldani. Mintegy jel­képe volt ez a kongresszus annak a közös munkának, amellyel az orosz vörös rémmel az egész Európa népei­nek kezet-kézbe téve le kell számolnia. Imponáló volt tudósoknak, politiku­soknak, szocioiogusoknak és köz­gazdasági férfiaknak, munkásoknak, iparosoknak, keresztény intelligenciá­nak és főpapoknak az a nemes har­móniája, amellyel az előadó asztal mellől a hallgatósághoz szóltak. A kongresszusnak két vezérlő gon­dolata volt: az intelligenciának fele­kezeti különbség nélkül a keresz­tényszociálista táborba való vezér­lése, melyet Erődy Harrach Béla fej­tett ki gyönyörűen és a kormányzat­nak több szociális szellemmel való telítése, melyről Haller István beszélt a maga gyönyöíű szónoki készsé­gével. * * * A kongresszusról részletes tudó­sításunk a következő: A vendégek fogadása. A fővárosból és az ország minden részéről Pápára érkező vendégeket szombaton d. u. 5 órakor a keresz­tényszociálista szervezetek népas kül­döttsége várta az állomáson, kiknek nevében Szalay Lajos ker.-szoc. tit­kár üdvözölte az érkezőket. Az érke­zők nevében Komécsy István pécsi prépost-kanonok, a keresztényszociá­lista mozgalomnak régi kipróbált har­cosa köszönte meg az üdvözlést, kifejezve, hogy mindig örömmel jön Pápára, a keresztényszociálista moz­galom erős várába, melyre a többi városok keresztényszociálista szerve­zetei büszkeséggel tekintenek. A megjelentek. A kongresszusra a fővárosból és a vidékről a következők jöitek el: Hal- j ler István v. miniszter, országgyűlési képviselő, Tobler János országgyű lési képviselő, Erődy-Harrach Béla egyetemi tanár, országgyűlési képvi­se ő, Pillich Nándor, a Vasúti Hir­lap szerkesztője, Horváth Gergely, a VOGE munkástitkára, Lillin József, a ker.-szoc. szakegyesületek országos szövetségének főtitkára, gróf Csáky Andor, dr. Pálosi Ervin egri jogaka­démiai tanár, Ankner Béla, Dvihally Géza, Madarász József, Rohály János, Fekete Pál, Mittelmayer János, a ker.-szoc. szakmai szövetségek főtit­kárai, Birner Lajos MÁV főellenőr, dr. Herczeg József fővárosi orvos, Szieben József főtitkár, Vieser Lajos győri kerületi titkár, Ilkovics Antal, a keresztényszociálista kéményseprő szövetség elnöke, Stamler Béla pécsi titkár, Polónyi Ftrenc, a ker.-szoc. épííőmunkásszövetség titkára, Baum­gartner Miklós állomásfőnök, Sopron. A kongresszuson a következő váro­sok ker.-szoc. szervezetei képvisel­tették magukat: Szombathely, Sárvár, Celldömölk, Sopron, Győr, Kapos­vár, Pécs, Körmend, Gyök, Város­lőd, Zalaegerszeg, Szany, Veszprém. A kiküldöttek és vidéki vendégek összes száma 72 volt. A szombat esti szakgyűlések. A kongresszust szombaton este 7 órakor a város különböző pontjain tartott szakgyűlések vezették be. Ne­ves előadók tárták fel a vasutasok­nak, iparosoknak, intelligenciának, ipari munkásoknak, földmiveseknek és földmunkásoknak és a nőknek szociális helyzetét, bajsít és keres­ték rájuk az orvoslást. Az összes gyűléseken imponálóan nagy szám­ban vett részt városunk minden tár­sadalmi rétege. Vasutasok gyűlése. A vasutasok gyűlését Pápai Péter vasúti vendéglőjében nagy érdeklődés mellett tartották meg. Tóth Károly fő­raktárnok elnöki megnyitója után Pil­lich Nándor, a Vasúti Hirlap szerkesz­tője lendületes beszédben tárta fel a magyar vasutasok tengernyi sok baját és panaszát, majd az évi osztalék szétosztását bírálta általános tetszés­nyilvánítás mellett. Horváth Gergely munkástitkár a VOGE tevékenysé­gét ismertette, mely a vasutasság érdekeinek védelmében állandóan és kitartóan dolgozik. Összetartásra és szervezkedésre buzdító szavai után Németh Lajos és Horváth Lajos szó­laltak fel és a helybeli vasutasok panaszainak orvoslását kérték. A gyűlés elhatározta, hogy az újjá­szervezés munkáját megkezdi és új­ból megalakítják a Vasutasok Gaz­dasági Egyesületének pápai csoport­ját. A mindvégig lelkes gyűlés emel­kedett hangulatban nyert befejezést. Iparosgyülés. Az iparosgyűlés a Levente Otthon­ban volt. Schneider Géza elnöki megnyitója után Tobler János ország­gyűlési képviselő mélyen szántó be­szédben tárta fel a kézműiparosság sanyarú helyzetét, mely több meg- j értést érdemelne meg a magyar tár­sadalom és a kormányzat részéről is. Beszédében foglalkozott a kisipari hitel kérdésével, a Társadalombizto­sító Intézet által a kisiparosok vál­laira nehezedő terhek csökkentésé­vel, mely a kisipar versenyképessé­gét nagyban megnehezíti. Az iparos­ságnak, ha élni akar — mondotta — saját magának kell sorompóba állni, mert a néma gyereknek az anyja sem érti meg a szavát. Nagy hiba, hogy az iparosság szervezkedésének nin­csen átütő ereje és a kézműiparos­ság még mindig nem tanulta meg, hogy összetartásban rejlik az erő. A pápai 900 iparos közül a gyűlésen csak 140 iparos jelent meg, noha Tobler képviselő nagykoncepciójú előadását az ország 300.000 iparo­sának kellett volna meghallgatni. Az Intelligencia gyűlése. Az intelligencia gyűlését a Bel­városi Kat. Kör helyiségében tar­tották meg. A szép számban meg­jelent hallgatóság nevében Németh József apát-plebános üdvözölte az előadókat és rámutatott a jelen kon­gresszus fontosságára, a jobb jövő munkálásában az intelligencia szere­pére, majd felkérte gróf Csáky Andort előadásának megtartására. Az elő­adás tárgya: A polgári társadalom szerepe a jelenben és a jövőben. Előadó szerint a kommunizmus nagy nemzeti veszedelme nem a polgári társadalom gyávasága, hanem annak szervezetlensége miatt érhetett ben­nünket, a szervezetlenség okát pedig a magyar ember egyéni rátermettsé­gében és eredetiségében látja, ezért is ismertek a magyar feltalalók, írók, színészek az egéaz világon s ezért nincs hajlam a magyarban a szer­vezkedésre. Erőt a társadalomnak vagy társadalmi osztálynak csak a szervezkedés ad. Minél kizárólago­sabban ural egy eszme egy társa­dalmi réteget, annál céltudatosabban fog viselkedni és annál hathatósab­ban szerez magának érvényt. A következő előadó,dr.Pű7osz Ervin Az intelligencia szerepe a szociális életben címen visszapillantást vet a társadalmi és állami élet kialakulá­sára. A népek primitív berendezkedé­sében és a nyers erőnél csakhamar Nem csoda a nátha és meghűlés ebben a cudar idő­ben. Vegyen nyom­ban Aspirin tablettái és igy megelőzi a meghűlés komo­lyabb következ­ményeit. Minden csomagoláson és tablettán a Bayer­kereszf láiható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom