Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-03-16 / 11. szám

Nagy választék: Férfi és női fehérnemüek­ben. y — A legdivatosabb harisnyák, nyak­kendők, bőrkeztjaík, sapkák, eső- és nap­ernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések és szalagokban. — Kötött, szövött és rövid­NEUBAUER FERENC ori ég nöi divaiílrúháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZAK. (A postapalotával szemben.) árúkban. — Menyasszonyi koszorúk és fátyo­lokban. — Bőröndök és bőrdíszműárúkban, s-t Nagy raktár kalapokban, t: Szabott árak. — Szolid és pontos ki­:-: :-: :-: szolgálás. :-: :-: :-: nagyobb tényező lett az ügyesség és a stratégiai képesség, amely az adott helyzet alapján választotta meg a íeandőket. A mostani súlyosan ne­héz gazdasági ktízisben is nem a nyers erö, hanem az intelligencia szellemi fölénye kell, hogy a veze­tést megtartva, kivezető útat találjon. Megkapó erővel mutatott rá az orosz veszedelem nagyságára, amely már ajtónkon kopogtat és elpusztítással fenyeget mindent, ha az intelligencia rá nem eszmél [felelősségteljes fel­adatára. Ijpari munkásgyülés. Az ipari munkásgyülés a Sport­egyesület helyiségében volt meg­tartva nagy érdeklődés mellett. Már jóval 7 óra előtt színültig megtelt a tágas nagyterem főleg vas- és textil­ipari munkásokkal, akik nagy lelke­sedéssel fogadták az ülés színhelyére érkező keresztény szakszervezeti ve­zéreket. László Mihály lendületes szavakkal bevezetett elnöki meg­nyitója után Ankner Béla, a Ker.­szoc. Vas- és Fémmunkások Szövet­ségének főtitkára a munkásság gaz­dasági helyze'éről, a kollektív szer­• ződésekről beszélt meggyőzően és határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint a keresztény munkás­ság követeli a 8 órai munkanap tör­vényes bevezetését, miáltal a nagy­fokú munkanélküliséget is sikerülne részben csökkenteni. Madarász Jó­zsef, a Textilmunkások és Munkás­nők Országos Szövetségének főtit­kára a textilipari munkásviszonyok­kal foglalkozott és hangsúlyozta, hogy félév alatt a magyar textil­gyárak 12 000 munkást bocsájtottak el, de ugyanekkor az iparban foglal­koztatott idegen munkások és szövő­mesterek száma meghaladja az 1500­at. Ezen oknál fogva a keresztény­szociálista textilmunkások követetik, hogy a kormány védje meg a ma­gyar munkásokat az idegenek invá­ziójával szemben. Végül Tobler Já­nos országgyűlési képviselő szociá­lis problémákról beszélt és gyújtó hatású beszédben összetartásra és szervezkedésre búzdftotta a munkás­ságot. A jólsikerült munkásgyülés az elnök zárószavaival nyert befejezést. Földmíves és földmunkás gyűlés. A főtéri elemi iskola tornatermé­ben folyt le a földmívesek és föld­munkások gyűlése Szalay Lajos el­HORTOBÁGYI JÜHTÜRÓ Mindenütt kapható! Termeli az Or». M.gy. ^ Tejszövetkezet! Központ Budapest, I., Horthy Miklós itt 119/121. nöklete alatt. A gyűlés iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy az iskola udvarára is sokan kiszorullak. Fekete Pál, a Pöldmívesek és Földmunkások Országos Szövetségének ügyvezető elnöke a kü földi mezőgazdasági viszonyokat ismertette, s vele kap­csolatban azt, hogy a magyar gazda külföldi példákon okulva hogyan termelhet többet. Dvíhally Géza szer­kesztő a szervezkedésre hívta fel a gazdák és a munkások figyelmét és összetartásra buzdította a nagyszám­ban összegyűlt földmíves társadal­mat. Xöi gyűlés. A nők gyűlése a bencés reál­gimnázium tornatermében folyt le. Közel 300 főnyi hallgatóság előtt elsőnek Pálosi Ervin dr., egri jog akadémiai tanár beszélt. Előadása is akadémikus jellegű volt. A higgadt ész mérlegén vizsgálta a nők mai szociális helyzetét, s fejtegetésének eredményeként megállapította, hogy nálunk — a politikai ígéretek föld­jén — csakis a tömegszervezetben lehet bízni, amely erőt és komoly­ságot jelent a harcban, a fórumon és az otthonban egyaránt. A nők hite, szíve, jósága bátorítsa a kényé kereső férjet, ha csüggedten tér haza ! Ez a nő legszebb szociális feladata. A második szónok Lillin József köz ponti főtitkár volt. Szava tüzelt, lel­kesített, nevelt. Beszédének vezér­fonala : Mindenkinek joga van az élethez — aki dolgozik, élhessen emberhez méltó életet, a nagy különb­ségeket a szeretet hidalja át, ez a nőknél lehet meg elsősorban, ezért van őrájuk szüksége a keresztény szocializmusnak, mely a gyengének akar segítségére sietni. Szavát azon • ban csak akkor értik meg, ha látják, hogy híveinek száma nagy. Ez a gyűlés ís már erő, nagyság, mert akik ide eljöttek, megjelenésükkel bizonyságot tettek keresztényszociá lista gondolkodásukról. Kési őket, tartsanak ki, járjon át mindenkit az emberszeretet melege. Szeressék azt a csintalan, bár nem romlott inas­gyereket is, aki ezt meg fogja érezni, s ha nagy lesz, nem fog megtévedni. Lelkes taps köszöntötte a népszerű főtitkárt ragyogó szavaiért, melyekért az elnök, Sólymoss Vendel h. igaz­gató mondott köszönetet, aki mél­tatva a két szónok előadását, s han­goztatva a sok meg nem értést és közönyt kiküszöbölő önmegismerés fontosságát, az ülést berekesztette. Vacsora a Ker. Mnnksts­egyesületben. Este fél 9 órakor a Ker. Munkás­egyesület helyiségében vacsora volt a vendégek tiszteletére, amelyen kb. 70-en vettek részt. A vendégeket vacsora alatt Msgr. Németh József apát-plébános mint házigazda kö szöntötte, megköszönve a központi vezetőségnek, hogy a második du­nántúli kongresszus helyéül is váro­sunkat válaszlották. Komócsy István prépost kanonok a vendégek nevé­ben a szerelő fogadtatást köszönte meg és apát urunkat köszöntötte mélységes szociális érzékéért. Fel szólaltak még Lillin József főtitkár, ki apát urat kinevezése alkalmával a keresztényszociálista szakegyesüle­tek országos szövetsége nevében üdvözölte; Szalay Lajos, aki gróf Csáky Andort, a fiatal arisztokratát köszöntötte, az idők jelét és paran­csoló szavát látva abban, hogy fő­uraink szeretettel érdiklődnek a mun­kásság sorsa iránt; gróf Csáky Andor, aki válaszában kifejtette, hogy a ker.-szoc. mozgalmat, a nemzeti érzésű munkásságot lelkéből szereti; Boksay Endre, aki a dohánygyári munkás­nőket köszöntötte, akik a kongresszus előkészítésében annyi szeretettel mű­ködtek közre; Ankner Béla, aki a keresztényszociálista túristák nevé­! ben üdvözölte a résztvevőket. A I vacsorán résztvevők a legjobb han­I gulatban maradtak együtt éjfélig. A vasárnapi ffőgyűlés. Márc. 9-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a kongresszus résztvevői a nagytemplomban szentmisén vettek részt, melyet Komóc3y István prépost­kanonok mondott. 10 órakor kezdődött a kongresz­szus főgyűlése a Levente Otthonban. Az 0 thon hatalmas terme az ér­deklődőkkel teljesen megtelt. Ott láttuk társadalmi rétegeink minden­fajta képviselőit, ha szabad ezt a szót használnunk, a legteljesebb demokratikus elhelyezkedésben. A gyűlésen az illusztris szónokok egész raja foglalkozott a legaktuálisabb szociális problémákkal, amelyek ma már a kormányzati politikánknak is a tengelyei. A gyűlés elején Msgr. Németh József apát plébános üdvözölte a megjelenteket, átadta a kongresszus­nak dr. Rott Nándor megyéspüspö­künk meleg üdvözletét, aki Pápa város katolikusságának és különösen a keressztény munkásságnak sorsa iránt mindig melegen érdeklődik és lélekben itt ül közöttünk tanácsko­zásaink alatt. Majd felkérte Komócsy István prépost-kanonokot előadása megtartására. Komócsy latrán prépost­kanonok beszéde. Komócsy István pécsi prépost­kanonok beszéde elején idézte a nagy Prohászka Ottokár szellemét, aki szin­tén állandó útmutató fáklyája volt a keresztényszociálizmusnak. Felidézte továbbá Gieszwsin Sándor, Tuka Béla, dr. Lakatos Géza, Szalóki Andor, dr. Antoni Béla alakjait, mint akik egész életükben ezt az útat járták. Meg­emlékezett Haller István volt kultusz­miniszterről és Huszár Károlyról, mint akik megalapítói voltak a keresz­tényszociálizmusnak hazánkban. A keresztényszociálizmus vezérei és kö­vetői közül megemlékezett Vass Jó­zsef népjóléti miniszterről, az arisz­tokrácia számos tagjai közül az éppen itt időző gróf Csáky Andorról, Erődi Harrach Béla egyetemi tanárról, dr. Rott Nándor megyéspüspökünkről, Tobler Jánosról, a helybeliek közül pedig Msgr. Németh József apát­plébánosról és dr. Tenzlinger József polgármesterről, mint akik mind lel­kes hívei a keresztényszociálizmus­nak. S mégis, amikor még hasonló neveket száz és száz számra lehetne felsorolni, bizonyos hidegséggel, kö­zönnyel találkozunk. A jéghegyek még nem olvadtak fel. Még mindig találkozunk meg nem értéssel. Még mindig vannak főszolgabírák, közi­gazgatási tisztviselők, akik érzéket­lenek a mozgalommal szemben. Ha­bár a kezdet nehézségein már régen túl' vagyunk, azonban szükséges a további lankadatlan agitációs munka ; hogy az elvetett mag bő gyümöl­csöket teremjen. Mi nem rombolni, puszlííani akarunk, mint az, aki a virágzó fáról a virágokat lerázza, hanem egészséges gyümö'cseit akar­juk élvezni a keresztényszociálizmus hatalmas fájának. A munkája után mindenki joggal várhatja, hogy bol­! doguljon, s a keresztényszociálizmus ehhez akarja hozzásegíteni a reá­szorultakat. Itt érkezett meg Haller István v. kultuszminiszter és Erődi Harrach Béla egyetemi tanár a kongresszusra, akiket nagy ovációval fogadtak. Ez után dr. Tenzlinger József polgár­mester üdvözölte a városunkban im­már másodízben összejövő kongresz­szust és annak illusztris kiküldötteit. Erődi Harrach Béla előadása. Az üdvözlések után Erődi Harrach Béla egyetemi tanár tartotta meg mindvégig tudományos alapon tar­tott előadását. Megállapította, hogy munkásokkal és munkáskérdésekkel ma mindenkinek foglalkozni kell. Ez a munka sokszor elkedvetlenítő azok számára, akik nem elég alapos fel­készültséggel fognak hozzá, mert TTTN MSZIK A DOLGOZIK Cscfeol&clé* hashajtó. Enyhe, gyors, biztos!— Egy probacsomago'ás 14 fillérért meggyőzi Önt erről!

Next

/
Oldalképek
Tartalom