Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)
1930-11-23 / 47. szám
Foistikai he iiiap. — üegj&ienik taiisrad en vasár na p» Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a h i rdetések között 4 fillér, a szöveg kőzött 5 fillér. Felelős szerkesztő: BOKSAY EKDRE. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz: A kiadó| hivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitj kárság, Szent ilonai-utca 12. Telefon: 121. A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzet! Nyomda vállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. 1930. nov. 20. E napon Ií. Ottó, a magyarok örökös királya éle?ének 18-ik évét betölti és nf gykorú lett. Ezen alkalommal a király hű rns&yarok Bud&pesíen nagygyűlést és hálaedó Istensiszíeletet tartottak. A főváros illetékes hivatalnoka azonban nem engedélyezte az ünnep plakátjainak terjesztését az ,örökös király* kitétel miatt, mondván, hogy ez ellenkezik a törvény nyel. Ellenkezik a törvénnyel ? — Milyennel ? — Amit Benes Íratott? Hát akkor Nagy Magyarország is ellenkezik a törvénnyel, mert azt ix eltörölték, de nem a szívekből. Megmondotta a n?gy Prohászka Ottokár, hogy a törvény az élei mankója. A törvény sokszor beiű, melyet homályba dobhat az élet erős napja annyira, hogy idővei megszűnik törvény lenni. A békeszerződések törvények, melyeket győző és legyőzött kénytelen törvénykönyvébe cikkelyezni. De azt csak nem állíthatja okos ember, hogy a törvény betűje és élete azonosak mindig. így vagyunk az „örökös király" elnevezéssel. Aki hazáját szerető legitimista, az egyforma ragaszkodással őrzi lelke mélyén az .örökös király" és a „Nagy Magyarország" szent eszméit. A kettő összetartozik, együtt áll, vagy pusziul, ahogyan együtt él a törzs a fejjel — vagy nem él, ahogyan együtt él a nemzet- j test mint nép és korona — vagy nem nemzet. Más nációknál nem így van — mert a miénktől eltérők a faji tulajdonságai. A magyar nép arisztokrata fajta. Feltétlenül elismeri a nálánál jobbat és többre tartja magát a nálánál akár vagyonilag, akár szellemileg gyengébbnél. Köztársasági egyenlőséget páríjeís2Óként rövid időre elfogadna, de alkotmányába be nem bocsátaná. Szóval kell neki tekintély, mely pártokon feleit áll, mely Isten előtti nagy felelőssége tudatában a gondjaira bízottat határozott kézzel vezesse, a hibákat irtsa, ha az fáj is egyeseknek, a klikkeket szétdobja, a korrupciót letörje, a szerény jogait védje, az öblöshanguakat leállítsa ; röviden mondva, király kell neki. S jelen helyzetünkben ki lehetne más, mint a törvényes örököse a magyar trónnak? Mi ennek akadálya? A hivatalos magyar kormány — miért?, mert a külföld nem engedi. Melyik külföld ? A cseh, a szerb, a román, tehát ellenségeink ? Akkor az csak jó lehet, amit nekünk ellenségeink tiltanak. Sőt az volna baj, ha pl. éppen a cseh akarná, hogy II. Oltó elfoglalja a magyar trónt. Vagy idehaza nem szeretnék sokan a restaurációt? Miért, talán mert féltik a hazát? Dehogy, ezek még akkor sem szeretnék, ha a hazának nem ártana a magyar alkotmány helyreállítása. Mert ezek között sok van, aki hazáját és saját egyéni hasznát, álsását azonosnak tartja. Mert ne feledjük, hogy sokan megélnek nálunk abból, hogy az ország csonka és sokan vannak, akik szerényebb hellyel is kénytelenek volnának be érni, hogy átengedjék a teret azoknak, akik hazájukat kifelé jobban tudnák képviselni és idebenn többet tudnának produkálni fajtájuk, nemzetük érdekében. így aztán már értjük, miért nem keíl sokaknak II, Oitó, de azt is értjük, hogy miért rajong a magyar nép többségnyi része da liás, széplelkű ifjú királyáért. Rajong érte, különösen most a férfiúvá serdült legfőbb uráért, mert Szent István koronájának II. Ottó a törvényes örököse, mert vonzó egyéniség, mert szellemünkben nevelődött, mert bírja tökéletesen és szereti nyelvünket és fajtánkat s mert tót, szász, bácskai német, rutén azért is csak a régi hazához térne vissza szívesen, mert a magyarok királya nekik is királya, atyja, vezetője s mert így ők a magyar szent koronának egyenlőjogú tagjai. Ezért köszönjük meg a Magyarok Istenének, hogy az örökös királyt a férfikor küszöbéhez elvezette, őt kegyelmeinek bőségével elhalmozta. Ezért köszöntjük II. Oitót 1930. nov. 20-án az eddiginél mélységesebb szeretettel és hittel és bármennyire nem tetszik ez csehnek, szerbnek, románnak, vagy akármi okból királyához hűtlenné lett és kalandos vágyú magyarnak, mi a szivünk mélyén megőrizzük régi hűségünket, vissza| várjuk alkotmányos lelkünk minden i vágyával a királyt, hogy népének atyja, a magyar jövő nagy koncepciójú megteremtője és szívós, bölcs munkával az 1000 éves határok visszahozója legyen. Isten éltesse II. Ottót, az ezeréves szép ország örökös királyát! A hé! eseményei. Idehaza. Ottó örökös király november hó 20 án töltötte 18-ik életévét, amikor a Habsburg-család házitörvényei szerint nagykorú és ezzel a család feje lett. Ezt az aikalmat Benes, a csehek „nagyérdemű" külügyminisztere arra használta fel, hogy Európát puccshírekkel nyugtalanítsa. A belga kormányhoz küldött opereítdemarsán azonban csak nevetett az egész Európa. Bethlen István gróf november hó 22 én tátogat el Berlinbe, hogy Curtius német külügyminiszter meghívásának eleget tegyen. A kormány rövidesen hozzájut a Rotschild* bankház segítségével a nemzetközi bankárokból álló konzorcium utján előlegezett három és félmillió angol fonthoz, amit a Rotschildcsoport a nagy állami kölcsön kibocsájtásra szerzett előjoga ellenében bocsát a kormány rendelkezésére. Gróf Zichy Nándornak, a magyar katholikus politika nagy pátriárkájának emlékszobrát vasárnap leplezték le Budapesten. A szoboravató ünnepségen Serédi Jusztinián bíboros hercegprímással az élén részt vettek az ország katholikus egyházi, társadalmi és politikai életének legkiválóbb kép viselői. Az ünnepi beszédet Ernszt Sándor népjóléti miniszter mondotta. A Ház véderő- és közigazgatási bizottsága mult pénteken tárgyalta a hadviseltek alkamazásáról szóló javaslatot, s lényegtelen módosításokkal el is fogadták. Külföldön. A franciaországi Lyonban a mult csütörtökre virradó éjjel hatalmas földomlás történt, mely a városnak a hegy lábánál épült egyik negyedét teljesen elpusztította s a romok alatt százhúsz ember halálát lelte. A földomlás oka hegycsuszamlás volt. A francia kamara november 14 én foglalkozott a békerevízió kérdésével. A baloldal helyeslése sajnos, a kormánypárton megtört, amely képte lennek tartja a területi módosításokat. A németországi acélsisakosok nov. 13-án Rómát keresték fel. Üdvözölték Mussolinit, aki biztosította őket Olaszország barátságáról. Az üdvözlés után nágy tömeg veiíe körül a németeket s „Éljen a német fascizmus, fel Párisba" kiáltásokkal tüntetett a német acélsisakosok mellett. Srskics szerb miniszter propaganda utján foglalkozott Középeurópa jelenlegi helyzetével. Többek között kijelentette, hogy Franciaország előbb Itáliát, azután pedig Németországot fogja megtámadni. Esetleges háború esetén Szerbia Franciaország oldalán fog küzdelembe lépni. Raoul Péret francia igazságügyminiszter megbukott. Lemondása a francia tőzsdei válsággal van kapcsolatban. A lengyelországi képviselőválasztások vasárnap zajlottak le. A szejmválasziások hivatalos eredménye a következő: A kormánypárt 248, a nemzeti demokratapárt 65, a középoldali ellenzéki blokk 78, a keresztény demokratapárt 14, az ukránpárt 20, a zsidópárt 7, a kommunistapárt 5 és a németpart 5 mandátumot kapóit. Városi közgyűlés. — 1930. november 18. — Csekély érdeklődés mellett folyt le kedden délután városunk rendkívüli közgyűlése. Kegyelettel megemlékezvén az időközben elhunyt Koczor Imre vármegyei főjegyző érdemeiről, kisebb jelentőségű ügyekről referált ezután az elnöklő polgár mester, mely után a tárgysorozat következett. Legelőször a katholikus társadalmi egyesületek részéről beérkezett kárelem tárgyaltatott és a S?ení Imre jubileumi évvel kapcsolatban a Főteret Szent Imre herceg főtérnek, a Celli-utat Boldogasszony útjának ne vezták el. Az indítvány indokolását dr. Sulyok Dezső a dia elő rövid, de logikusan felépített beszéd kíséretében, gyönyörűen mutatja rá, hogy a nagy magyar érték, Szent Imre herceg ünneplése és elismerése előE városunk sem térhet ki és magyar fajtájának megbecsüléséről tesz tanúságot, ha a jubileumi évvel kapcsolatban legszebb terét a legbájosabb magyar szentről, a búcsújáró Celldömölkre vivő utat pedig a magyarok Nagyasszonyáról nevezi el. Az indítványt és annak indokolását a közgyűlés áltaián03 helyeslése és