Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-02-03 / 5. szám

Politikai hetilap. — %le@jelenifc minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér H ird etések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSENYI FÁBIÁN. Felelős szerkesztő: BOKSÁT EKDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereske­dés (Fő utca-9-). A Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). A tél örömei. Milyen groteszk, milyen értéktelen és értelmetlen dolog Pápán a tél örömeiről írni. Mert Pápán a télnek nincsenek örömei, csak keserűségei. Vannak olyan városok Csonka­magyaroszágon is — gondoljunk például Sopronra, Kőszegre, — ahol a hó leesésével és a hideg beálltá­val megkezdődnek a tél örömei: a ródlizás, a sízés, a korcsolyázás. Megélénkülnek a vizek, erdők, hegyek és hangosak a téli sportolók jóked­vétől. Öregje, fiatalja, apraja, nagyja magához veszi sportoló szerszámát és megy a maga sportoló helyére. Pápán más a helyzet. Itt a tél beáltával behúzódnak az emberek a meleg szobákba. Megélénkül az élet a körökben, kaszinóban, korcsmák­ban. Dohányfüst, ivás, rossz levegő a tél öröme, helyesebben keserűsége öregnek, fiatalnak egyaránt. Igaz, van egy kis korcsolyapá­lyánk ; azonban ez kicsi egy ekkora városnak. S az még szomorúbb, hogy ez a kicsiny sincs kellőleg ki­használva. Mi ennek az oka ? Az, hogy a mi pápai embereink nincsenek a téli sportokra ránevelve. Nem is kíván­ják, mert annak szépségeit soha nem látták, soha nem tapasztalták. Mert ha tapasztalták volna, napon­kint százával száguldanának sível az elég közel levő Bakonyba; az autóbusz alig győzné kiszállítani a ródlizókat a közeli hegyekbe, hol elég sok alkalmas helyet lehetne találni a ródlizásra. A kultúrélet szükségessé teszi a sportolásnak fokozott mértékben való fizését. Nem mondhatjuk tehát azt, hogy ha elődeink megvoltak ródli­zás, korcsolyázás, sízés nélkül, majd mi is csak megleszünk náluk nélkül valahogy. Mert egész biztosan sok­kal nehezebben nélkülözzük őket mi, mint elődeink. Ezért egyrészt megfelelő korcsolya és rődli pálya létesítésével lehetővé kell tenni a téli sportok űzését. Azu­tán a sportegyesületeknek fokozott mértékben kell programjukba venni a téli sportokat. Ne a fúzió meddő és reménytelen gondolatáért hada­kozzanak a tél beálltával és ne merüljön ki téli tevékenységük egy­egy bál rendezésével; hanem nevel­jék tagjaikat arra, hogy sportolni lehet, sőt kell télen is. Mert a téli sportokra nevelni elsősorban a sport­egyesületeknek kell a közönséget. A sportnak másik fontos nevelő helyei az iskolák. Minden iskola szá­mára lehetővé kellene tenni, hogy növendékeit a tél beáltával korcso­lyázni, ródlizni, sízni megtanítsa. Ez a néhány szó nem akar vád lenni senki ellen. Nem is akarja a sport értékét és jelentőségét túlbe­csülni. Nem akarjuk azt sem tagadni, hogy bizony hála Istennek Pápán rövid szokott lenni a tél, így kevés az idő a téli sportok üzésére. Csak most ezen hosszú és hideg tél aktualitást adott a téli sportoknak. Ezért tartottuk szükségesnek elmon­dani e néhány gondolatot. Talán akad, aki megszívleli és illetékes j helyen szót emel érdekükben. S akkor talán a legközelebbi télen már nagyobb lesz a korcsolya pályánk és több lesz a sízőnk és a ródlizőnk. bff. A hét eseményei. Idehaza. A közigazgatás reformjáról szóló javaslat rövidesen a parlament elé kerül. Kövess Jenő báró hirtelen halálával kapcsolatban a rendőrség sok ko­kain barlangot fedezett fel a fővá rosban. Erélyes kézzel látott hozzá a kokaincsempészek leleplezéséhez és megbüntetéséhez. A vidékre is kiterjesztik az erélyes nyomozást. Wolkenberg Alajos egyetemi rek­tor ünnepi ebédet adott az egyetemi tanárok tiszteletére, amelyen a herceg prímás, a kultuszminiszter, a keres­kedelmi miniszter és Sipőcz Jenő budapesti polgármester is megjelen­tek és lelkesen ünnepelték azt a nagy és jelentős munkát, amelyet a ma­gyar egyetemi tanárság kifejt. Spanyoljárvány ugyan nincs a magyar fővárosban, azonban az in­fluenza oly nagy mértékben terjed, hogy a lakosság tekintélyes része influenzás. Erdélyi Bélát az ügyész gyilkosság­gal vádolta és a legszigorúbb bün­tetést kérte reá. Újabb B. listával ijesztgeti a tiszt viselő osztályt Őrffy Imre egységes­párti képviselő, aki nyilatkozata sze­rint tanulmányozza, hogyan lehetne az állami adminisztrációt egyszerűsí­teni és a tisztviselői kart kevesbíteni. Igen helyes a képviselő úr törekvése. Egyszerűsítsék és gyorsítsák az ösz­szes hivatalokban az ügymenetet úgy, hogy egy-egy kérvény sorsára ne kelljen hónapokig várakozni, hogy egy erkölcsi bizonyítványért ne kell­jen 7— 8 helyre szaladni. Hogy út­levelet stb. egy- kettőre szerezhessünk. Azután ám bocsássák el a felesle­ges tisztviselőket, ha ugyan vannak. Mert aligha hisszük, hogy ilyenek j lennének lent, avagy fent. Hiszen annyi volt már a sok B. és C. lista, hogy az elképzelhető összes felesle­gesnek látszó tisztviselőket elbocsá­tották és jelenleg épp az a baj, az adminisztráció legtöbb helyen azért nehézkes, mert kevés a tisztviselő. Ha van felesleg, az országházban mutatkozik. Redukálják negyedére, vagy mondjuk felére a képviselők számát. így nagy megtakarítást ér­hetnek el. Azután meg fontos lenne az is, hogy ebben az országban min­denki csak egyféle jogcímen húzhas­son fizetést. Szociális szempontból helyes dolog az, hogy az egyik ha vonkint esetleg 100 milliót is zsebre­tegyen, míg a másik 100 pengőt sem kap? Ha ezeknek a kibogozásához kezd Őrffy képáiselő úr, igen hasz­nos munkára adja fejét és nagy hálára kötelezi az országot. Külföldön. Az angol történelem két nagy alak­jának, Ficher János püspöknek és Mórus Tamás kancellárnak a szentté avatása ügyében a római Szentszék megindította az eljárást. Amanullah afgán király úg/látszik visszaszerzi az orosz szovjet segítsé­gével az elvesztett trónját. Ez a sikere az angol diplomácia veszte­sége, amely az ellenkirályt akarta trónra juttatni. Spanyolországban katonai forra­dalom tört ki, azonban a kormány erélyes kézzel hamar elnyomta a moz­golódást. A pápai Ipartestület az Iparkamara mellet. A nagy horderejű kérdés, amely ma az ország egész iparos társadal­mát foglalkoztatja, jelentőségteljes mozgalommá fejlődött ki, amellyel a legmagasabb körök is komolyan foglalkoznak. Arról van szó ugyanis, hogy a céhek megszüntetése óta a magyar kézműiparosságnak nincsen megfelelő érdekképviselete, A szabad ipar tönkretette a tisztes iparnak hitelét, jóhirnevét és szétzüllesztette a kézművesipar szervezeteit. Az egy­kor virágzó kisipar a letűnt politikai és gazdasági rendszer uralkodása alatt teljesen a pusztulás lejtőjére került. A magyar iparosság hosszú évtizedek óta küzd független érdek­képviseleti szervéért, melynek meg­valósítása előtt áll. Arról van szó, legyen-e kézműveskamara, amely a sok százezer kisiparost összefogja és azok érdekeit törvényes eszközök­kel megvédi. Ezt a kérdést adta fel az iparosság legfőbb őre, a keres­kedelmi miniszter a legilletékeseb­beknek, a kézművesiparosoknak. A pápai ipartestület vasárnap d. u. 3 órakor a városháza nagytermében megtartott rendkívüli közgyűlésen hozott határozatot a Kézműveskamara mellett. A rendkívüli közgyűlést Szkurszky János alelnök nyitotta meg, amelyen úgy az iparosság nagy tömegei, vala­mint dr. Hermann László v. főjegyző. Nagy választék: Férfi és női fehérnemüek­ben. — A legdivatosabb harisnyák, nyak­kendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és nap­ernyők, sétabotokban. — Csipkék, himzések és szalagokban. — Kötött, szövött és rövid­NEUBAUER FERENC uri és nöl dtvatárúháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZAM. (A postapalotával wemben.) árúkban. — Menyasszonyi koszorúk és fátyo­lokban. — Bőröndök és bőrdíszmfiárúkban. t-t Nagy raktár kalapokban, tt Szabott árak. — Szolid és pontos ki­tt :-: :-: szolgálás. :-: :-: :-:

Next

/
Oldalképek
Tartalom