Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)
1928-09-02 / 36. szám
jCsipkél c, szalagol k és rövid áruk I ka] pl iától k| 1 Legnagyobb választékban női és férfi 1 fehérnemük, harisnyák, keztyük, erRA1DLFERENCNÉL Pápán, Kossuth-utca 6. Telefon: 174, 380 nyők, botok, sapkák, kalapok nyak- 1 kendők, ridiktilök és bőröndök stb. I Ha ez így van, fel feeli vetnünk !5i52 azt a kérdési, hogy vajion megtetiük-e WM BBMÉ Jl O a kötelességünket ? Ha ezen kérdésre őszinte feleletet , vas- akarunk adni. azt keli mondanunk, Jaságo- hogy keveset, sőt semmit. Már pegyor- (jjg n3 m elégséges az, hogy a hitökéie-' ^ákra rámutassunk, de egyszersmind y F a. arra is keli törekednünk, hogy erős gyaránt akarással, több lendülettel erőhőz juttassuk a keresztényszocializmus nindcn- íanair> rárt é<? * Hegy ezt elérhessük, nem elégséges azt mondani, hogy én tagja vaIZ5EF gyok a ker.-szoc. szervezetnek, a yi-uíca tagsági dijamat is megfizetem. Ez mind nem elég. A tagsági dij csak jói ál- láncszem, kötelék, mely a mozgalome í- hoz fűz. Ez azonban nem elégséges SSH ahfl0 2> h°gy vaiaki azt mondhassa, hogy megtettem a magamét a ker,szoc. mozgalommal szemmel. A ker.szoc. áttöréshez egész emberre van szükség. Emberekre, akik egy magasztos elv szolgálatába tudnak szegődni, akikben van hit, erős akarás a közért munkálkodni s akikben szent m elhatározás, készség és odaadás pá i oldal. ros u]t arranézve, hogy a mai ál- j •tok: keresztény és liberális gazdasági beyúzseb- rendezkedés terén a kereszténybresztő 8zo c'^ ,zmus elve i íoglaljanak helyet, ékszere- H a összefogunk és kötelessé; szak- geinket megtesszük a ker.-szoc. mozit, jutá- galmakkal szemben, tudásunkat, minMinden- d ei l akarásunkat ezen ügy szolgálas"azért táb3 állí tj u k> rerné iÍ ük a Í ob b í övö iíok. Z V2 hajnalhasadásáí, a keresztényszoctális elvek érvényesülését, mely meg hozza a magyar dolgozó néposztályok felszabadulását. ith L. i skw ^feíC^* A Ker. Munkásegyesület temetkezési csoportja szeptember 2 án, vasárnap délután 3 órakor az egyesület helyiségében értekezletet tart, melyre a temetkezési csoport tagjait ezúton hivja meg az elnökség. Kéményseprő munkások csoportja f. hó 2 án, vasárnap reggel 8 órakor tarlja rendes havi összejövetelét. A ker. iparosok országos szövetségének pápai csoportja f. "hó 7-én este 7 órakor iparosnapot teri, melyre pontos megjelenést kér az elnökség. Munkaközvetítés. Elhelyezést nyerhetnek: textilmunkások, kovácsok, kocsifényezők és egy puskaffiüves. Állást keresnek: szabók, há?iszo?gák 5 házvezetőnők és gépírónők. Cim: Ker.-szoc. szakszervezetek titkársága Pápa, Szentilonaiúfea 12. Telefon: 121. Egy jókarban levő zongora Jutányos áron eladó; Cim a kiadóban. A Pápai Testvériség Sportés Kultúregyesület hivatalos közleményei. Hivatalos óra minden szerdán este 7* 9—1 l-ig, A labdarugó szakosztály holnapi bajnoki mérkőzésre beosztott játékosai reggel 7 órakor gyülekeznek a vasúti állomáson. A szombathelyi kiránduláson résztvevők felkéretnek, hogy holnap reggel legkésőbb negyed 8 órára a pályaudvaron megjelenni szíveskedjenek. Kerékpáros bajnoki túra kirándulás résztvevői reggel 6 óra* kor indulnak a Főtérről. A részvétel szövetségi tagoknak kötelező. Kerékpáros háziverseny startja délelőtt 11 órakor a Celii uti vámnál. Választmányi ülés csütörtökön, szepíernber 6 án este 8 órakor a Schwartz vendéglőben. Országos kerékpárosverseny. Pápa r. t. város 100 kilométeres országúti bajnokságáért szeptember 8-án délután 1 órai kezdettel a Celliuti vámtól. A versenyzők visszaérkezése délután fél 5 és 5 óra között várható. A verseny tartama alatt a levente zenekar hangversanyez. Be lépő-díj az elzárt területre 30 és 50 fillér. Buffet. Díjkiosztás este 9 órakor a Schwaríz vendéglőben. Tánc-estély szombaton, szeptember 8 án este 9 órai kezdettel a Schwartz vendéglőben reggel 4 óráig. Az urak kéretned, hogy lehetőleg sötét ruhában szíveskedjenek megjelenni. Bajnoki labdarugómérkőzés szeptember 9 én délután negyed 5 órakor a vásártéren a SVE csapatával. ••• Rövid néhány nap és színtársulatunk, mely ezidőszerínt Szombathelyen aratja a babérokat, bevonul a Jókai Színházba, hogy a szokásos őszi szezonját megkezdje. Czakó Vilmos szintársulati titkár a szini idény előkészítése végett a napokban Pápára érkezik és a bérlőket személyesen felkeresi. A szini idény tartamára 10 előadásra szóló szelvénybérletek lesznek kibocsátva, mely hangsúlyzottan premiérek és vasárnapra is érvényesek. Elsőrangú tagjai a társulatnak: Fejér Erzsi, Harezos írén, Mattyasovszky Teréz (énekes naiva), Aorányi Vally (drámai és vígjátéki szende), Bárdy Gaby (koloratur), Pethő Mária (naiva), Fáskerty Maca (operetté komika), Madarassy Berta (anya), Darvas Magda (társalgási), Tarnay Béla, Károlyi István (szerelmes), Szentes László (énekes bonvivant), Deréky János (jellem), Jáky Dezső (burleszk komikus), Falussy Ferenc, Buday Imre, Szerémi János, epizód komikus apa), Láng Sándor (siheder táncos). Szeptember 10-én lesz a megnyitó előadás. ••• A magas iskola. Orbők Attila és Terescsényi György közös regénye. Az utóbbi évek magyar regényirodalmi terméséből már külsőségeinél fogva is kiemelkedik ez az érdekes könyv. Első eset, hogy két ki váló magyar iró közös regény megírásához társult. Valószínűleg a cselekmény monumentális felépítése késztette őket erre s szerencsés társulásra és az a körülmény, hogy mindketten éveket töltöttek Európa metropolisainak legvonzóbb, legjellegzetesebb és a modern élet legelevenebb erejével lüktető városában, Párizsban. (O.bók Aíiiiía Párks élete c. könyvét a magyar közönség jó! ismeri.) Regényük, mdy a magyar vidékről kiindulva, Budípesien beresztül Párizsban teljesedik ki, a legkivá'óbb kalandregények izsgalmas meseszövésének keretében két világvárosnak, a fiatal Budapestnek és az öreg Párizsnak ezenzinü arcát tárja az olvasó elé, A csonka haza, a mai megnyomorított Magyarország nagyvilágba szétszórt fiainak típusa a hős, akit egy tragikus véletlen fátuma elsodor a hazai környezetből. Az idegen város vad hullámverésének közepébe kerülve, tapasztalatlan, jóhiszemű és szalmaláng íerméizeíe elképesztő megpróbáltatások viharát zúdítja rá, mefhemperegteti Párizs örvényeiben, alátas2Í!ja az emberi sors legmélyebb fenekére, hogy onnét lelkének nagy átalakulása után, megtisztulva és megerősödve kerüljön ki ismét. Orbók ás Terescsényi regényének szimbolikus cime: A magas iskola így példázza az élet láthatatlan dinamikájának átformáló erejét és ezt a nehéz faladatot a hős lelki rajzának mélyreha'ó elemzésével oiy tökéletesen sikerült megoldaniok, hogy egy pillanatra sem lassították a cselekmény folyton változó, lebilincselő, drámai lüktetésű áradását. A klasszikus regények legjellemzőbb tulajdonsága, a léíekanalizis náluk akcióban oldódik fel, hasonlóan a mai modern regény legkiválóbb külföldi képviselőihez, Jack Londonhoz, Knuí Ham sunhoz és Bedelhez. A könyvpiacra zúduló külföldi regények óriási tömegében örvendetes jelenség ez sz igazán komoly és nagyéríékü magyar munka, melyet csak a közvetlen élmény szubjektivitásának segítségével tudtak megalkotni á szerzők. • Hatása kétségkívül nagy és maradandó lesz; /mert nemcsak azokat fogja kielégíteni, akiknek a regény csak szórakozást jelent, hanem azoNe dobja el az üres cipőkrém dobozokat, mert ingyen kap i fele doboz eredeti angol recept alapján készült cipőkrémet 6 üres „Vesta* dobozért olt, ahol azokat vásárolta. Kapható fBszer kereskedésekben: Riab és Pártos Hüiber Károly Beck Jakab Borbély Kálmán Ö2V. Bangha Ernőné vitéz Szaiay istván Kohn Adolf Qrünbaum Samu Grosz Béla Wohlrab Gyula Kövessy Károly Fiílinger Géza S'einer Árpád bőrkereskedő. Saját érdekében kérje mindenütt! 413 kat is, akik benne művészetet keresnek. A Stádium könyvkíadóvállalat 8 pengős arban és a mű értékéhez méltó, gondos kiállításban hozta forgalomba a hatalmas, 350 oldal terjedelmű kötetet. Az ízléses borítórajz©i Byss Róbert készítette. Magyar vér Boszniában. Ilyen cim alatt foglalta egy valóban érdekes, irodalmi bec»ű könyvbe Kenedy Géza az 1918. évi bosznia-hercego* vinai hadiárat közvetlen tanuságtéieleit, e hadjárat félszáz éves fordulója alkalmából. A könyvet a szerző József kir. hercegnek, vitéz magyar katonák atyai eszményképének ajánlotta. Érdekes, hogy Kenedy köny vén kivül a foglalási háborúról irodalmunkban ügyetlen önálló munka nincsen. Ő maga, mint a hadjáratnak akkor még fiatal katonája s a föld és nép alapos ismerője, méltán nevezi könyvét sz előszóban „tanuságtételnek", mivel számos tényről és eseményről is tanúskodik, amit hiába keresnénk a bécsi hadtörténeti nagy jelentésben. A szerző könyve első felében a hadjárat teljes hadtörténeti vázlatát is adja. Gondosan megrajzolja a tábornokok : Philippo vics, Jovánovic, gróf Szapáry László stb. egyéniségét, legnagyobb gondja azonban arra irányul, hogy a magyar katonák homályba burkolt hőstetteiről az utókornak mint szemtanú beszámoljon. Foglalkozik az ellenség dolgaival is s ennek során a íti-