Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-09-02 / 36. szám

jCsipkél c, szalagol k és rövid áruk I ka] pl iától k| 1 Legnagyobb választékban női és férfi 1 fehérnemük, harisnyák, keztyük, er­RA1DLFERENCNÉL Pápán, Kossuth-utca 6. Telefon: 174, 380 nyők, botok, sapkák, kalapok nyak- 1 kendők, ridiktilök és bőröndök stb. I Ha ez így van, fel feeli vetnünk !5i52 azt a kérdési, hogy vajion megtetiük-e WM BBMÉ Jl O a kötelességünket ? Ha ezen kérdésre őszinte feleletet , vas- akarunk adni. azt keli mondanunk, Jaságo- hogy keveset, sőt semmit. Már pe­gyor- (jjg n3 m elégséges az, hogy a hi­tökéie-' ^ákra rámutassunk, de egyszersmind y F a. arra is keli törekednünk, hogy erős gyaránt akarással, több lendülettel erőhőz juttassuk a keresztényszocializmus nindcn- íanair> rárt é<? * Hegy ezt elérhessük, nem elégsé­ges azt mondani, hogy én tagja va­IZ5EF gyok a ker.-szoc. szervezetnek, a yi-uíca tagsági dijamat is megfizetem. Ez mind nem elég. A tagsági dij csak jói ál- láncszem, kötelék, mely a mozgalom­e í- hoz fűz. Ez azonban nem elégséges SSH ahfl0 2> h°gy vaiaki azt mondhassa, hogy megtettem a magamét a ker,­szoc. mozgalommal szemmel. A ker.­szoc. áttöréshez egész emberre van szükség. Emberekre, akik egy ma­gasztos elv szolgálatába tudnak sze­gődni, akikben van hit, erős akarás a közért munkálkodni s akikben szent m elhatározás, készség és odaadás pá i oldal. ros u]t arranézve, hogy a mai ál- j •tok: keresztény és liberális gazdasági be­yúzseb- rendezkedés terén a keresztény­bresztő 8zo c'^ ,zmus elve i íoglaljanak helyet, ékszere- H a összefogunk és kötelessé­; szak- geinket megtesszük a ker.-szoc. moz­it, jutá- galmakkal szemben, tudásunkat, min­Minden- d ei l akarásunkat ezen ügy szolgála­s"azért táb3 állí tj u k> rerné iÍ ük a Í ob b í övö iíok. Z V2 hajnalhasadásáí, a keresztényszoctá­lis elvek érvényesülését, mely meg hozza a magyar dolgozó néposztá­lyok felszabadulását. ith L. i skw ^feíC^* A Ker. Munkásegyesület te­metkezési csoportja szeptember 2 án, vasárnap délután 3 órakor az egyesület helyiségében értekezletet tart, melyre a temetkezési csoport tagjait ezúton hivja meg az elnökség. Kéményseprő munkások cso­portja f. hó 2 án, vasárnap reggel 8 órakor tarlja rendes havi össze­jövetelét. A ker. iparosok országos szövetségének pápai csoportja f. "hó 7-én este 7 órakor iparosnapot teri, melyre pontos megjelenést kér az elnökség. Munkaközvetítés. Elhelyezést nyerhetnek: textilmunkások, ková­csok, kocsifényezők és egy puska­ffiüves. Állást keresnek: szabók, há?iszo?gák 5 házvezetőnők és gép­írónők. Cim: Ker.-szoc. szakszerve­zetek titkársága Pápa, Szentilonai­úfea 12. Telefon: 121. Egy jókarban levő zongora Jutányos áron eladó; Cim a kiadóban. A Pápai Testvériség Sport­és Kultúregyesület hivatalos közleményei. Hivatalos óra minden szerdán este 7* 9—1 l-ig, A labdarugó szakosztály hol­napi bajnoki mérkőzésre beosztott játékosai reggel 7 órakor gyülekez­nek a vasúti állomáson. A szombathelyi kiránduláson résztvevők felkéretnek, hogy hol­nap reggel legkésőbb negyed 8 órára a pályaudvaron megjelenni szíves­kedjenek. Kerékpáros bajnoki túra kirándulás résztvevői reggel 6 óra* kor indulnak a Főtérről. A részvé­tel szövetségi tagoknak kötelező. Kerékpáros háziverseny startja délelőtt 11 órakor a Celii uti vám­nál. Választmányi ülés csütörtökön, szepíernber 6 án este 8 órakor a Schwartz vendéglőben. Országos kerékpárosverseny. Pápa r. t. város 100 kilométeres országúti bajnokságáért szeptember 8-án délután 1 órai kezdettel a Celli­uti vámtól. A versenyzők visszaérke­zése délután fél 5 és 5 óra között várható. A verseny tartama alatt a levente zenekar hangversanyez. Be lépő-díj az elzárt területre 30 és 50 fillér. Buffet. Díjkiosztás este 9 óra­kor a Schwaríz vendéglőben. Tánc-estély szombaton, szep­tember 8 án este 9 órai kezdettel a Schwartz vendéglőben reggel 4 óráig. Az urak kéretned, hogy lehe­tőleg sötét ruhában szíveskedjenek megjelenni. Bajnoki labdarugómérkőzés szeptember 9 én délután negyed 5 órakor a vásártéren a SVE csapa­tával. ••• Rövid néhány nap és színtársula­tunk, mely ezidőszerínt Szombat­helyen aratja a babérokat, bevonul a Jókai Színházba, hogy a szokásos őszi szezonját megkezdje. Czakó Vilmos szintársulati titkár a szini idény előkészítése végett a napokban Pápára érkezik és a bérlőket szemé­lyesen felkeresi. A szini idény tar­tamára 10 előadásra szóló szelvény­bérletek lesznek kibocsátva, mely hangsúlyzottan premiérek és vasár­napra is érvényesek. Elsőrangú tag­jai a társulatnak: Fejér Erzsi, Har­ezos írén, Mattyasovszky Teréz (éne­kes naiva), Aorányi Vally (drámai és vígjátéki szende), Bárdy Gaby (koloratur), Pethő Mária (naiva), Fáskerty Maca (operetté komika), Madarassy Berta (anya), Darvas Magda (társalgási), Tarnay Béla, Károlyi István (szerelmes), Szentes László (énekes bonvivant), Deréky János (jellem), Jáky Dezső (burleszk komikus), Falussy Ferenc, Buday Imre, Szerémi János, epizód komikus apa), Láng Sándor (siheder táncos). Szeptember 10-én lesz a megnyitó előadás. ••• A magas iskola. Orbők Attila és Terescsényi György közös regénye. Az utóbbi évek magyar regény­irodalmi terméséből már külsőségei­nél fogva is kiemelkedik ez az érde­kes könyv. Első eset, hogy két ki váló magyar iró közös regény meg­írásához társult. Valószínűleg a cselekmény monumentális felépítése késztette őket erre s szerencsés tár­sulásra és az a körülmény, hogy mindketten éveket töltöttek Európa metropolisainak legvonzóbb, leg­jellegzetesebb és a modern élet leg­elevenebb erejével lüktető városában, Párizsban. (O.bók Aíiiiía Párks élete c. könyvét a magyar közönség jó! ismeri.) Regényük, mdy a magyar vidékről kiindulva, Budípesien be­resztül Párizsban teljesedik ki, a legkivá'óbb kalandregények izsgal­mas meseszövésének keretében két világvárosnak, a fiatal Budapestnek és az öreg Párizsnak ezenzinü arcát tárja az olvasó elé, A csonka haza, a mai megnyomorí­tott Magyarország nagyvilágba szét­szórt fiainak típusa a hős, akit egy tragikus véletlen fátuma elsodor a hazai környezetből. Az idegen város vad hullámverésének közepébe ke­rülve, tapasztalatlan, jóhiszemű és szalmaláng íerméizeíe elképesztő megpróbáltatások viharát zúdítja rá, mefhemperegteti Párizs örvényeiben, alátas2Í!ja az emberi sors legmé­lyebb fenekére, hogy onnét lelkének nagy átalakulása után, megtisztulva és megerősödve kerüljön ki ismét. Orbók ás Terescsényi regényének szimbolikus cime: A magas iskola így példázza az élet láthatatlan dina­mikájának átformáló erejét és ezt a nehéz faladatot a hős lelki rajzának mélyreha'ó elemzésével oiy tökélete­sen sikerült megoldaniok, hogy egy pillanatra sem lassították a cselek­mény folyton változó, lebilincselő, drámai lüktetésű áradását. A klasszi­kus regények legjellemzőbb tulajdon­sága, a léíekanalizis náluk akcióban oldódik fel, hasonlóan a mai modern regény legkiválóbb külföldi képvi­selőihez, Jack Londonhoz, Knuí Ham sunhoz és Bedelhez. A könyvpiacra zúduló külföldi re­gények óriási tömegében örvendetes jelenség ez sz igazán komoly és nagyéríékü magyar munka, melyet csak a közvetlen élmény szubjektivi­tásának segítségével tudtak megal­kotni á szerzők. • Hatása kétségkívül nagy és mara­dandó lesz; /mert nemcsak azokat fogja kielégíteni, akiknek a regény csak szórakozást jelent, hanem azo­Ne dobja el az üres cipőkrém dobozokat, mert ingyen kap i fele doboz eredeti angol recept alapján készült cipőkrémet 6 üres „Vesta* dobozért olt, ahol azokat vásárolta. Kapható fBszer kereskedésekben: Riab és Pártos Hüiber Károly Beck Jakab Borbély Kálmán Ö2V. Bangha Ernőné vitéz Szaiay istván Kohn Adolf Qrünbaum Samu Grosz Béla Wohlrab Gyula Kövessy Károly Fiílinger Géza S'einer Árpád bőrkereskedő. Saját érdekében kérje mindenütt! 413 kat is, akik benne művészetet ke­resnek. A Stádium könyvkíadóvállalat 8 pengős arban és a mű értékéhez méltó, gondos kiállításban hozta for­galomba a hatalmas, 350 oldal ter­jedelmű kötetet. Az ízléses borítóraj­z©i Byss Róbert készítette. Magyar vér Boszniában. Ilyen cim alatt foglalta egy valóban érde­kes, irodalmi bec»ű könyvbe Kenedy Géza az 1918. évi bosznia-hercego* vinai hadiárat közvetlen tanuságtéie­leit, e hadjárat félszáz éves fordulója alkalmából. A könyvet a szerző József kir. hercegnek, vitéz magyar katonák atyai eszményképének aján­lotta. Érdekes, hogy Kenedy köny vén kivül a foglalási háborúról iro­dalmunkban ügyetlen önálló munka nincsen. Ő maga, mint a hadjárat­nak akkor még fiatal katonája s a föld és nép alapos ismerője, méltán nevezi könyvét sz előszóban „tanu­ságtételnek", mivel számos tényről és eseményről is tanúskodik, amit hiába keresnénk a bécsi hadtörténeti nagy jelentésben. A szerző könyve első felében a hadjárat teljes had­történeti vázlatát is adja. Gondosan megrajzolja a tábornokok : Philippo vics, Jovánovic, gróf Szapáry László stb. egyéniségét, legnagyobb gondja azonban arra irányul, hogy a ma­gyar katonák homályba burkolt hős­tetteiről az utókornak mint szemtanú beszámoljon. Foglalkozik az ellen­ség dolgaival is s ennek során a íti-

Next

/
Oldalképek
Tartalom