Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)
1928-10-28 / 44. szám
Politikai hetilap. — Kiegjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hird etések miliméteres díjszabás sz érint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSENYI FÁBIJüV. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket felvesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szentilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereskedés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). A Pápai Keresztényszociálista Munkásegyesület 25 éve. Huszorötéves ennáliását ünnepli a Pápai Ker. Munkásegyesület. Hogy mit jelent az elmúlt 25 év országos és helyi vonatkozásban, csak úgy és akkor tudjuk megérteni, ha rövid visszapillantást vetünk a magyar munkásmozgalom 25 év előtti állapotára. Több, mint egy negyedszázada annak, hogy Magyarországon a szociáldemokrácia virágkorát élte, amikor sz utca, a gyár, a kisipari műhely visszhangzott a szociáldemokrata hangoskodástöl. Abban az időben egy társaság monopolizálta a munkásérdekek gondozását, a munkásság erőinek szervezését és a megszervezett munkások erkölcsi és anyagi erejének felhasználását. Buchingerek, Weltnerek, Garamiak és Bokányiak voltak azok, akik a tőke mérhetetlen önzése és haszonlesése folytán kizsákmányolt munkások ezreit a haza- és a kereszténység ellen lázították. A kereszténységet vádolták meg a nép nyomorúságáért. Szörnyű hazugság volt ez! Hiszen a gyár, a bánya, a vállalat, egyszóval a dolgozó munkások százait és ezreit foglalkoztató nagyüzemek, ahol a szociális elégedetlenség forrása fakadt, nem voltak keresztény kézben. A félrevezetett, sorsával elégedetlen tömeget azonban könnyű volt ugratni és azt mondani: Az egyház és a papok minden földi nyomorúságtok okozói. A szociáldemokrata vezérek legsúlyosabb bűne az volt, hogy megtöltötték a munkások lelkét keserűséggel, égő gyűlölettel, sötét reménytelenséggel és a vallásos vigasztalásnak minden eszközét kiölték a lelkéből. A keresztény társadalom egy része felismerte ugyan a szociáldemokráciában a hit- és nemzetellenes veszélyt, melyből később könny és vér, forradalom, kommunizmus és országpusztítás szégyene és gyalázata virágzott ki, azonban szervezetlenül állott és nem tudott véde kezni. A másik rész, az úgynevezett intellektuális elem, amely a közhivatalokban volt elhelyezkedve, egynéhány kivételével hallgatólagosan úszott az árral és a szociáldemokráciát kitenyésztő liberális és szabadkömives politikai közhatalommal szemben mukkanni sem mert. A liberálisok és szabadkőmivesek voltak az urak a városházán, a vármegyei törvényhatóságban, a parlamentben, munkásbiztosítónál, az ipari és pénzügyi vezetésben, tantestületekben és mindenütt, ahol az ország ügyeit és sorsát intézték. Jaj volt azoknak a keresztényeknek, akikben volt gerinc és a liberális, szabadkőmives atyamesterekkel, akár csak gondolatban is ellenkezni mertek. Ezekből vagy gyermekeikből még útkaparó sem lehetett. , . Ebben a márxi atmoszférában jelent meg szerényen.jninden hatalmi támogatás nélkül a keresztényszociálizmus. Egy pár lelkes, tanult ember, a hátuk mögött egy csomó iparossal, Szombatok-szombatja. gyári munkással kikezdte a szociáldemokraták hatalmas várát és a keresztényszociálista gondolatotapostoli módon kezdte hirdetni. Dr. Giesswein Sándor, Huszár Károly, Haüer István, Szalánczy Ador, Vass József dr., Lakatos Qéza dr., Székely János, Tobler János, Moravecz Lajos, Kocsán Károly, Frühwirt Mátyás és még sokan voltak a lelkes csapat vezetői és a keresztényszociá • lis munkásmozgalom úttörői. Óriási feladatra vállalkoztak, amelyben bizony eleinte kevesen bíztak. A lelkes csapat napról-napra szaporodott és előre törte magát a szociáldemokraták által lefoglalt területen. Hirdették lelkesedéssel a munkások jogait és azt, hogy azért, hogy valaki nagyobb darab kenyeret érjen el, nem keli a hazafiságát és ősi hitét megtagadni és sutbadobni. A nemzeti és vallásos érzés nincsen ellentétben sem a magasabb munkabérrel, sem a kevesebb munkaidővel. A kereszténység evangéliumának győzelme egyúttal harcot jelent a kizsákmányolással és a lelkiismeretlenséggel szemben is. A keresztényszociálizmusnak világos elveit a munkások ezrei és tízezrei értették meg néhány esztendő alatt és az ország keresztény társadalma a keresztény munkásságnak ezt az óriási küzdelmét szimpátiával kísérte. Azonban a szociáldemokrata tábor felhördült és brutális fellépésével mint a megvadult, rohant a kisded csapatra. A keresztényszociálista munkást a gyárból, műhelyekből kizárták, munkaközben az eszközeit ellopkodták. Kereszteket rajzoltak a hátukra, gúny tárgyává tették és úgy kezelték őket, mint valamikor a pogányok az első keresztényeket. Vér és könny kíséri útján a keresztényszociálista törekvéseknek az érvényesülését. Nem egy keresztényszociálista hősi halált halt a kereszfény munkások érdekeinek védelmében. Sok ezer munkás volt kénytelen otthagyni a kenyerét CSÖK azért, mert nem akart adófizetője lenni a szociáldemokrata vezérkarnak. Azóta sok minden megváltozott. Nagy-Magyarország boldogságát a Trianonban ránkszakadt kis csonkaország nyomorúsága váltotta fel. Hogy ma mégis, annyi sorscsapás után bizakodó hittel nézünk az új magyar jövendő eié és hogy e csonkaország mai berendezkedésében némileg a keresztény világfelfogás érvényesülését Játjuk, az nagyrészben a keresztényszociálizmus eredménye. Ennek tulajdonítható, hogy a törvényhozás szociális alkotásait kizárólag a keresztényszociálizmus szelleme sugalmazza és hatja át. A keresztényszociálista mozgalom országos jelentősége mellett vizsgál < juk meg, mit tett a pápai Ker. Munkásegyesület, meiy Magyarországon egyike azon keresztény szervezeteknek, mely legtöbbet harcolt a kisemberek, munkások szociális és kulíúrális érdekeiért. A mozgalom a Zöldfa vendéglőben összegyülekezni szokott úgynevezett Baross asztaltársaságból indult ki. A társaság keresztény érzésű tagjai: Gyuck Nándor, Paulics János és József, Magyar Gyula, Beltz György, Csapó János, Schlosz • szer István, Ádám János és Ferenczy Antal Szeift Istvánnal az élükön, továbbá az a sok szövőgyári munkás, akik megelégelték a szociáldemokrácia uralmát, akciót indítottak a keresztény mozgalomnak városunkban való meghonosítása érdekében. Munkájuk eredményeként 1503. november 13 án volt az első keresztényszociálista gyűlés a Főtéren. Előadók voltak Haszár Károly, Szalánczy Andor és Szalay József TafíarÉfíossági nap 19Z8. éui ofítóher hó 31-én. Magyar hét 19Z8. éui nouEmber hó 3 ID ig. Á Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete a takarékosság és a tőkeképződés előmozdítására október 31-én ismét országos propaganda napot rendez. Ezt a közérdekű akciót azzal kívánjuk támogatni, hogy a Takarékossági nap, október 31 ike és a Magyar hét befejezése, november 10 ike közötti időben intézetünknél elhelyezett takarékbetéteket a szokottnál fél százalékkal magasabban kamatoztatjuk. Takarékbetétekre mindenkor a legmagasabb kamatot térítjük. A magas kamatozás az aránylag rövid időre elhelyezett betéteknél is szép kamatjövedelmet biztosít. Újból felhívjuk a közönség figyelmét hetibefizetéses üzletágunkra, ami a tőkegyűjtésnek igen célszerű és kedvelt módja, PÁPAI HITELBANK R.-T. 534 igazgatósága.