Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-10-28 / 44. szám

Eredeti angol férfiszövetek, Női szövetkülönlegességek. Női és leányka kabátok. — Eredet? modellek. — Intézeti SAUDEK MIKSA chvaf árú háza KOSSUTH LAJOS UTCA 14. SZ. kabátok. — Selymek, bársonyok. Pongyola anyagok. — Külön szőnyegosztály. — Szolid árak! — Előzékeny, szolid kiszolgálás! szombathelyi csizmadia iparos. Bár a gyűlést a szociáldemokraták állandó közbekiáltásaikkal törekedtek megzavarni, a többezer keresztény jelenlevő óriási lelkesedéssel kimondotta, hogy a keresztényszociáiis mozgalomnak városunkban való megindítását kivánja. Megalakították a szervező bizottságot, élén Szeift Istvánnal. A szervezkedés megindult és az 1904. év elején alakult meg véglegesen a Ker. Munkásegyesület Csoknyay János elnöklete alatt, Szentgyörgyi Sándor titkár vezetésével. Csoknyay János után Grátzer János tanító volt az egyesület elnöke körülbelül két esztendeig. Utána Czigány Gyula. 1905-ben az országos választásokon ez az egyesület állított legelőször keresztényszociálista jelöltet, dr. Herényi Jenőt, aki 196 szavazatot kapott a szociáldemokrata Bokányi Dezső 40 szavazatával szemben. Ez az Egyesület alakította meg Pápán a keresztény sajtót. Szentgyörgyi Sándor volt a főszerkesztője a Dunántúli Napló c. keresztényszociálista hetilapnak, majd később dr. Berecz Józ3ef hitoktató. 1906. május havában indult meg a Pápa és Vidéke c. hetilap, amely megindulásától kezdve egészen a mai napig megértéssel és szeretettel karolta fel a Ker. Munkásegyesület ügyét. Ez a lap 1921. és 1922 ben másfél évig az Egyesület kezében volt mint napilap, Dunántúl Nép cimén. Szerkesztették Németh József és Horváth József felelős szerkesztők, Blazovich Jákó, Kiss Szerafin, Boksay Endre és Jankó László. A lap teljes hévvel támogatta dr. Paupera Ferencet, akit a keresztényszociálista párt hozott ide és választattatott meg. A kiadóhivatalt ez időben Fábián Károly vezette. 1920-ban létesült a Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat, amelynek indítványozói szintén a Ker. Munkásegyesület tagjai voltak: László Mihály, Mátz Mihály, Szabadi Ignác, Tomor Antal. A nyomdavállalat ma is szépen működik és nagyon fontos szerepet tölt be. A Ker. Munkásegyesület készítette elő a Keresztény Fogyasztási Szövetkezet megalakítását. Különösen sokat fáradoztak megalakítása körül Egán Lajos és Vargha Rezső. A szövetkezet ma is élénk és virágzó. Innen indult ki a Keresztény Önsegélyző és Hitelszövetkezet megalakításának gondolata. Tomor Antal és László Mihály voltak a kezdeményezők. Ez a szövetkezet is mindmáig virágzik, sőt éppen napjainkban gyönyörű fejlődésnek indult. A Munkásegyesület továbbá eredményes akciót indított a kisemberek házhelyhez juttatása érdekében. Kauzli Gyula káplán, az egyesület elnöke 1908—1910 ig vezette azt az akciót, amelynek eredménye lett az Újváros parcellázása és felépítése. Lelkes elnökei, illetőleg vezetői voltak a világháború előtt az Egyesületnek Grátzer János, Zsilavy Sándor, Lengyel Zénó, Horváth Kandid, Tomor Árkád, Kriszt Jenő. Az Egyesület vezette a textilmun kások, szabók, cipészek, famunkások, dohánygyári és földmunkások bérmozgalmait kielégítő eredménnyel. Tanított, oktatott és nevelt ott, ahol erre szükség volt. Szombatok-szombatja, j Szerény eszközeihez képest többet ért el, mint amennyit a nálánál jó val idősebb, az eszközökben nem válogatós, a kivülről-belülről erősen támogatott szociáldemokrácia elért. Hogy pedig a politikai érettségnek is mindig tanújelét adták az Egyesület tagjai, azt az is bizonyítja, hogy 1906-ban lelkesen támogatták Prikkel Marián képviselő jelöltségét. A világháború alatt az Egyesület szűk keretek közt ugyan, de működött. 1918 ban, a Károlyi forradalom alatt intenzivebben kezd működni. Mikor a Károlyi kormány a választásokat kiírja, megnövekedik a tábor és a keresztényszociálista egyesített liszta érdekében lelkesen küzd, úgyhogy a Veszprém, Győr, Zala, Sopron megyék 12 jelöltje közül kb. 10 nek a megválasztását bizonyosra vették. 1918. dec. 5 én vette át az Egyesület vezetését Szalay Lajos párttitkár. Blazovich Jákó, Boksay Endre, Zalán Menyhért, Kovács József, Tihanyi Márkus, Sziklay Jenő voltak az Egyesület vezetői ebben a nehéz időben. A Károlyi forradalom egyre vörösebb hordái az egyesület Flórián utcai helyiségét szétrombolták. Mikor pedig a Felsővárosi Kath. Körben véres merényletüknek 3 halott és 5 sebesült lett az áldozata, a golyók a keresztényszociálistáknak voltak szánva. A kommunizmus alatt szünetelni volt kénytelen az Egyesület. Vezetői túszok voltak. A kommunizmus után újult erővel kezdette meg a Ker. Munkásegyesület működését. Már aug. 3-án hatalmas plakátok hívták a keresztény társadalmát a Főtéren aug. 7-én tartandó népgyűlésre. A gyűlésen Vass József, Huszár Károly és Bartos János beszéltek és mint az egész ország, úgy Pápa város keresztény társadalma is a teljes keresztény restaurációt kívánta. S ez a restaurációs munka a Ker. Munkásegyesület égisze alatt folyt városunkban. Az Egyesületnek és a keresztény- 1 KÉRJE A FŰSZERKERESKEDÉSBEN A MOST MEGJELENT, 148 RECEPTET TARTALMAZÓ. SZÍNES KÉPEKKEL ILLUSZTRÁLT D5 0ETKER FÉLE RECEPTKÖNYVET j ARA 30 FILLÉR m DsOETKERA BUDAPEST.VIIMMIU szociálista politikai pártnak városunknak majdnem minden keresztény polgára tagjává lett. Az Egyesület helyiségében egymást érték az előadások, gyűlések, megbeszélések, melyeknek eredménye lett 1920-ban Szűcs Dezsőnek képviselővé való választása. Ezután az Egyesület erejét egy új otthon szerzésének gondja foglalkoztatja. Boksay Endre kezdeményezésére Fábián Károly egyesületi elnök, Kovács József főtitkár és az egész egyesületi vezetőség búzgó fáradozásával sikerült létrehozni az új otthont. Az új otthon létesítését lehetővé tette a tagok áldozatkészsége, Rott Nándor megyéspüspök, Rácz Ferenc, Ádám István, Radó István kananokok és dr. Paupera Ferenc fejedelmi ajándékai. Az otthont 1925. november hő 22-én szentelte fel dr. Rott Nándor megyéspüspök nagy ünnepélyességgel. Az otthon tágas és szép épület nagy teremmel és színpaddal, 6 mellékteremmel, 4 lakással és nagy kerthelyiséggel, mindenképpen megfelelve annak, hogy Pápa város keresztény munkásságának meleg, bensőséges otthona legyen. Már az új otthonban volt egy évig főtitkára az Egyesületnek Sólymos Vendel. Jelenlegi elnök Németh József plébános, főtitkár Varga József, titkár Szalay Lajos, kik fáradságot nem kímélve, dolgoznak a munkásság gazdasági és kultúrális emelése, vallásos és hazafias nevelése érdekében. Évenkint 20—25 kultúrális előadást tartatnak, színdarabok és mulatságok rendezésével teszik élénkké az egyesületi életet. Az új negyedszázad küszöbén egy pillanatra megáll a munka, hogy az elmúlt 25 évre visszatekintsen az Egyesület és körében üdvözölje és háláját rója le azoknak, akik érte dolgoztak. De a munkában megállás nem lesz. Az ünnepségek lezajlása után újra dolgozik az Egyesület a munkásság erkölcsi és anyagi javaiért. Dolgozik városunk társadalmi és felekezeti békéjéért. A keresztényszociálista programm első pontja így szól: A kereszténység közös alapján állva, zászlónk alá szólítjuk felekezeti különbség nélkül a keresztény Magyarország minden hü fiát. Ezt a programmot a jövőben is ápolni akarják. Erejük tudatában pedig íörekesznek arra, hogy az országos és városi politikában egyre jobban érvényesüljön a keresztényszociálista szeliem. Mert bár a Ker. Munkásegyesület nem politikai egyesület, tagjait úgy és arra is neveli, hogy a keresztényszociális igazságok érvényesüléséért politikai jogaik gyakorlásakor is küzdjenek.