Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)
1925-07-25 / 30. szám
SSSflzetésI árak: nagyedivre 24.000 kor., egy hónapra 8000 kor. Sgyn szám ára darabonként 2000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. HanHBBaHBnHHMHBHHaMKKBBII Szerkesztőség és kiadóhivatalt FS-utca 12. Telefonszám s 151. Hirdetések milliméteres díjszabás szerin ama I M—IUIINMIIIBII—IM «II—AA—MWMM—I Építkezés. A város minden polgára elismeréssel fogadhatja a városi tanács azon határozatát, hogy a külföldi kölcsönben részesíteni akarja azokat, akik építtetni szándékoznak. Más városok is támogatják minden lehető jóakarattal a hasonló célra törekvőket. Pápa városa most nagy összeghez jutott, közérdekű célokra, más segítő-forrása hiányában a dollárkölcsönből szándékozik a magán kistőke segítségére sietni a minden izében közérdekűvé vált építkezés terén. De amit a város elbír, mert a kölcsönből esetleg reá nehezedő terhet sok ezer részre oszthatja, azt az amúgy is sok gonddal küzdő, szegényebb sorsú család nem birja el. A nyugodt, egészséges családi otthonában lakó ember érzi jó sorsát; vágya, törekvése kell, hogy legyen, enélkül szűkölködő embertársát is a megelégedettség felé segíteni, ezért szívesen áldoz — ha arra kerül a sor — eddig viselt közterhén valamivel felül is; de elbírhatatlan egy nagyobb áldozat annak, aki csak most keresi a megoldást; miképpen tudna egy kicsi házacskához jutni családja számára. És sajnos, az ilyen nem birja el a felajánlott kölcsönt, mert például 100 milliót csak akkor kaphat, ha már 33 millió készpénze van; de amikor 100 millió kölcsönt kér, csak 69 milliót kap kézhez, mert 18 milliót levonnak árfolyam különbözet cimén, 13 milliót pedig előleges kamat- és tőketörlesztés réven és végül mégis 13 milliót tartozik fizetni évente, még 19 éven keresztül, hogy adósságát letörleszthesse. Erre nem vállalkozhat egy család. Érezzük ezt, azért más módokon kell gondolkoznunk. így e lap multheti számában egy nagyon jóakaratú szociális eszme vetődött fel: építtes sen a város a munkások részére lakásokat. Bizonyára senki sem gondol arra, hogy tömött bérkaszárnyák legyenek ezek, kicsi vagy semmi kerttel, kevés napfénnyel és szabad levegővel és a családok részére még kevesebb nyugalommal, hanem az angol és német mintára épített kertváros-szerű kertes kis családi házakra gondolunk, melyben a gyermek nem alkalmatlan senkinek, kert jébzn a fáradt munkás, iparos, közalkalmazott nemes szórakozást, napot, jó levegőt talál, sőt termei, ahol érzi, hogy ura magának; amely kis otthon szeretettel köt a helyhez, a munkaforráshoz, a hazához. Igen, és ennek nagy szociális jelentősége az, hogy a munkás (a közalkalmazott is az!) sokkal értékesebb, önfegyelmezettebb, egész életberendezésében nemesebb lesz e helyhezkötöttség által. Ma az erre való gondolás kötelesség. Kell a munkásokat ilyen családi otíhonokkoz segíteni. De a kivitel módját egy tény irányítsa. A vasút mellett és a Tókertben házhelyet kapott 310 ipari- és mezőgazdasági munkás, további 350 tisztviselő, altiszt és szolga, összesen 660 család. A törvény értelmében hét éven belül építtetni tartoznak, ha nem építenek, a telek az állam tulajdonába megy vissza. Egy-egy telek vételára a mai buza értékkei mérve 2—4 5 millió korona, összes értéke 2 milliárd; a hozzávaló utak területe 28 kat. hold, mely 700 millió értéket képvisel, amit a telektulajdonosok fizetnek meg és a város tulajdonába megy át. így a telkek és utak együttes értéke több, mint két és fél milliárd korona. Amig egyrészről ilyen olcsó telket sehol sem lehet a város területén szerezni, másrészről e telkek már a családok birtokában vannak, a rajtuk való építkezést mi sem akadályozza. Annak módját kell tehát megtalálni, miképpen lehet a magánosok birtokában levő tulajdon telken az itt-ott máris megtakarított és sokak hő vágya teljesedése érdekében kifejtendő takarékosságból előálló összegeket az egyes családok és a köznek érdekében a termelés felé megindítani, mozgásba hozni. Nem lehetetlenség ez. Több helyen megvalósított példa mutatja. Így a Kispesten megalakult és működésben levő házépítő szövetkezet. S ha az állam látja, hogy a kisemberek takarékossága megmozdult a munkanélküliség és a lakásínség enyhiíésére, bizonyára támogatja ezt a vállalkozást, támogatja elsősorban a közalkalmazottaknak adandó s mostanában több helyen emlegetett pár évi fizetés kamatmentes előlegezésével, melyet sok éven szándékozik apró részletben levonni; továbbá a családi házak építésére alakult szövetkezeteknek nyújtandó szállí tási kedvezménnyel, 30 évi adómentességgel, esetleg a szövetkezetnek nyújtandó olcsó hitellel. És ha a társadalom minden rétegéből alakult építő szövetkezetnek a békebeli fizetésük 40%- át élvező közalkalmazott tagjai beviszik a közös akcióba a nekik adandó előlegeket, a közösségnek hasznára válik az, mert így például 200 tagból alakult szövetkezet képes lenne már a legközelebbi időben 30—40 családi házat azonnal s a többit fokozatosan felépíteni. Nincs ma Pápán egyetlen munkás sem, aki, ha kért házhelyet, meg ne kapta volna. Ha pedig két turnus épülne is fel, a termelt 60—80 kertes családi ház azonnal megváltoztatja a város lakosságának életkörülményeit ágy a kenyérkereset, mint az egészséges lakás szempontjából. Nem tudjuk kellőképpen hangoztatni, hogy csak ezen az úton lehet a legkönnyebben, a legészszerübben, a legtöbb eredményt elérni. Hiába reménykednek az egyesek a külföldi vagy akár belföldi kölcsönben, még hosszabb ideig nem birjuk el. Az állam sem támogathat bennünket — nagy lekötöttségei miatt — az építkezés teljes összegével, vagy annak nagyobb részével. Nekünk magunknak kell megindulnunk, a legszigorúbb takarékossággal szerzett filléreinkkel. De hiába tudok én havonta akár félmilliót is félre tenni, legalább másfél évtizedik való gyüj • tés juttatna csak el két szobás kis házamhoz. Ha azonban 200-an összeállunk, a közösség részére sok előnyt tudunk biztosítani a város és az állam támogatásától, a takarékosságban való nemes versenyből, az építkezési anyagoknak a termelő forrásból egy tömegben való beszerzéséből, annyira, hogy az építkezési összegnek legalább 7« ával való megkisebbedése, várakozási időmnek legalább egyharmadával hoz közelebb vágyam megvalósításához. És az olcsó telken olcsóbban felépített ház — amellett, hogy az én óhajtásom, tervem, beosztásom szerint épül — mindig megérzi a befektetett összeget. Ennek a tervnek alapgondolatait már összeállították, a részletes kidolgozás a közeli napokban történik. Ha kellő megértésre talál, siker koronázza. Csak még egy feltétele van ennek is: most a tókeríi utakon még egy szekér téglát sem lehet végig vinni, mert bevágódik a kerék, ezért nem kapunk erre vállalkozó fuvarost; továbbá víz nélkül sem építeni, sem ott lakni nem lehet. A legelső feladat lenne tehát egy pár jó erős teherbíró hid épitése, kővel megalapozott és lehengerezett kocsi út készítése, a hiddal együtt az utcai viz-főcsövek lefektetése a Bakonyéren túl is fokozatosan azokban az utcákban, melyekben a szövetkezés lehetővé teszi egyelőre 30—40 ház építését. A szövetkezetbe úgyis elsősorban azok lépnek be, akiknek telke előbbre van. Szükség volna még költségkímélés szempontjából már most végleges utcai főcsatorna lerakása, mely az egyes házak vizfölösiegét vezetné a Bakonyér pariján létesítendő gyűjtő medencébe, hogy onnan villamos szivattyú átemelje a Bakonyérbe. Ennek az eszmének a túlságosan aggodalmaskodók részéről az az ellenvetése, hogy a Bakonyér a grófi kerten megy keresztül, tehát abba ilyen fölös víz a lakásokból be nern vezethető 1 Ezzel szemben áll az a tény, hogy a Tapolca a belső grófi kerten, közel a kastélynál folyik el s mégis belevezették már régen a Jókai-utca alsó végétől a szennyvizeket, a festőgyárak, tisztító, közfürdő vizeit és akkor a külső várkert határán elfolyó Bakonyérbe nem lehetne egy gyűjtő medence kétszer megszűrt és egyszerű módon még tisztítható vizét belevezetni? Aztán egy állandó folyást biztosító vizmenynyiség a tisztított mederben sohasem lehet olyan kellemetlen, mint a mostani itt-ott pocsolyát alkotó romlott, egészségtelen, fertőző vízállás. Az az ellenvetés nem lehet egy nagy egészségügyi érdeknek megakasztója. Hogy miből fedeztessék ez a nagy költség, arra nézve megemlítjük, hogy a külföldi kölcsönnek negyedrészét, tehát több mint 2 milliárdot nem jövedelmező befektetésre használhat a város. Ezt adja hát erre az alapcső célra és akkor eleget tesz a munkanélküliség és lakásínség enyDCM7ÍT HETIKÉT rtllZ.tl SZÁZALÉKKAL KAMATOZTATJA MERCUR ByDAp£S Tyi n" RÁKÓCZI-TÉR 14. SZÁM. Gyakornok felvétetik. Felső kereskedelmit végzett gyakornok, műszaki- és gépkereskedelmi válla latomnál, azonnali belépésre kerestetik. Gyors- és gépírást tudók előnyben részesülnek. Hfxtter Vilmos Pápa.
