Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-07-25 / 30. szám

hítésének ; kenyeret, megnyugvást ad és sok család boldogságának adja meg alapját. Feltehetnénk ugyan azt a kérdést is, hogy melyik utca kocsi­uttestét fizette meg a város ottani lakossága eddig, de nem. Változ­tassa meg a város eddigi szabály­zatát, a végrehajtás biztosításával terhelje meg a telektulajdonosokat a közmüveknek egy méltányos részé­vel. Ha a telek nem is terhelhető meg egyelőre, megterhelhető a fel­építmény egy hosszabb lejáratú, mél­tányos kötelezettséggel. Ezt kérik és várják az építtetni szándékozók, a többit elvégzi az alakuló családi házépítő-szöveíkezet. Ezen az úton lesz munkáslakás is elég, vagy ott az új telepek vala­melyikén, vagy a megürülő, fel­szabaduló lakásokba. Miért nyitnak ki vasárnap a borbélyok? Körülbelül három-négy hete, hogy a borbély-mesterek egyesülete egy kereszténytelen és antiszociális ha­tározatot hozott. Gyönge és ke­vésbbé gyönge érvelésekkel elhatá­rozták, hogy ezután vasárnap délig nyitva tartják üzletüket s helyette hétfőn délig csuknak be. A határoza­tot ugyan szótöbbséggel hozták, de a kinyitás mellett szavazók egyrésze előre kijelentette, hogy a többséggel fog szavazni s így valójában az im­ponáló többség igen szerény több­séggé nyomorodott össze, s amint a hangulatot ismerjük, új szavazás ese­tén alaposan alul maradnának, mert bizony a vasárnapi kinyitás nem dön­tötte a borotválkozókat. Mi szükség is volt a vasárnapi kinyitásra? Ke­resztény embernek a vasárnapi mun­kaszünetet meg kell tartania, még ha anyagi áldozatba kerül is. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a nagy közösség java kívánja a nyitvatartási. A borbélymesterek egy része túltette magát ezen az elven, de mit remélt, az anyagi hasznot nem érte el s azonkívül a segédek szociális hely­zete ellen is vétett. Lehetetlenné tette számukra, hogy vallási kötelességük­nek eleget tegyenek, elvette tőlük a társadalmi érintkezésre, üdülésre egyedül alkalmas idejüknek a felét. A hétfőn délelőtti zárvatartás semmi­kép sem pótolja a vasárnapi nyitást. Ezt már elismerik a vasárnapi kinyi­tás legbuzgóbb hivei is. Mesterek, segédek egyaránt elégedetlenek az áj helyzettel, mit erkölcsi és szociális szempontok egyaránt elitélnek és amint a következmények mutatják, nem kívánja a borbély ipar anyagi érdeke sem. A vizfogáshoz. Megadással vettük tudomásul a mult hét elején, hogy szerdán, jul. 22-én nem lesz viz délelőtt 10 órá­tól délután 6 óráig. Egy kicsit va­kartuk ugyan a fejünket, hogy mi is lenne, ha például most a takarulás idején,a legnagyobb szárazság alkal­mával tüz támadna, de végre is bele­nyugodtunk, hogy nem tart sokáig. Azonban az a vizeifogás kissé más­kép történt, mint a hirdetmények jelezték. Először is a vizet elzárták már 9 órakor s bizony nem kapjunk még másnap 10 órakor sem vizet. A vá­ros közönsége több körültekintést várhatna az illetékesektől. Inkább jelezzenek hosszabb időt, de a jel­zett időre kellett volna víznek lenni, mert bizonyára nem készített senki sem két napra vizet, mikor csak 8 órai elzárásról volt szó. S mit csinál­jon 20—25.000 ember egy napig viz nélkül ? Mivel főzzön és tisztál­kodjék? S ha véletlenül tüz támad a Tapolcától messzebb eső területe­ken, mivel oltják el ? Kérjük az ille­tékeseket, hogy különösen most, mi­kor a vízvezetéki munkálatokkal kap­csolatban előreláthatóan többször lesz vizeifogás, jobban bizhassunk az időmegjelőlésükben. „Olvassa a Pápa és Vidékét". HIRSK. ••• Mlkovényi Jenő. Városunk neves szü­lötte 48 éves korában Budapesten elhunyt. A boldogult a közigazgatási pályán működött eleinte, főszolga­bíró volt, majd 1920 ban tagja lett a nemzetgyűlésnek, melynek egyik legértékesebb munkása volt. Áthelyezés. A Szt. Ferenc-rend provinciálisa P. Tóth Móricot, aki városunkban a harmad-rend vezeté­sével elismerésre méltó munkát vég­zett, Nagykanizsára helyezte át. He­lyébe P. Burka Kelemen dr., jónevü szónok és író jön. Lebontották a tűztornyot. Régi jó tűztornyunkat, mely annyi szolgá­latot tett a városnak, a mult héten lebontották. Nem érhette meg az 50 esztendőt (1878 ban épült), kimon­dották rá a szentenciát, hogy ros­kadozó állapotban van s anélkül, hogy egyelőre helyettesítéséről gon­doskodtak voltak, szétszedték. Cserkész-táborozás. A bencés reálgim. Corvin Mátyás cserkész­csapata Révfülöpön táborozik a leg­jobb hangulatban. A táborozásnak az időjárás is nagyon kedvezett. A vi­dám cserkészcsapat jul. 28 án, ked­den érkezik vissza városunkba. Gazdaközönség figyelmébe. Értesítjük a gazdaközönséget, hogy Székács-féle eredeti vetőmagvakra a Mezőgazd. Kamaránál elő lehet je­gyezni. A nemesített felárak az aláb­biak szerint vannak megállapítva: Eredeti Székács féle buza 35, árpa 40.000, F. 481 féle sziki buza 35 plusz 5, Fleischmann féle rozs 40 százalék. A szállítás napján érvény­ben levő tőzsdei árhoz a fenti neme­sített felárak számíttatnak. Hirdetmény. A város területén a ragadós száj és körömfájás fellépett, felhívom a lakosságot, hogy akinek állatjai között gyanús megbetegedés fordul elő, azt a városházán a járlat­levéi kezelőnél haladéktalanul jelentse. Dr. Tenzlinger József polgármester. Római zarándoklat. Az őszi római zarándoklat szeptember 4-én indul Budapestről. Útirány Buda­pest—Trieszt—Velence (2 nap), Fi­renze (2 nap), Assisi (1 nap), Róma (7 nap). Visszaérkezés ugyanezen az úton szeptember 19-én. Részvételi díj: I. oszt. 5 500.000 K, II. oszt. 4 ;500 000 K, III. oszt. 3,000000 K, III. b) oszt. 1,700.000 K. Az ötödik zarándoklat 21 én, a hatodik okt. 14 én és 18-án indul. A Dunántuli Egyetemi Hall­gatók Pápai Széchenyi Szövet­ségének elnöksége felhívja a Szö­vetség tagjait, hogy az előkészített külföldi tanulmányúton résztvenni akarók a szükséges okmányokkal (Index, vagyontalansági bizonyít­vány) felszerelt kérvényeiket augusz­tus hó 2 ig bezárólag adják be. Iparosok figyelmébe. Az Ipar­testület elnökségéhez több oldalról panasz érkezett, hogy egyes iparo­sok 18 éven aluli egyéneket tanon­cul alkalmaznak tanszerződés nélkül. Az ipái törvény 78. § a világosan elő­írja, hogy 18 éven aluli egyént tan­szerződés nélkül iparostanoncul al­kalmazni nem szabad, aki ez ellen Tét, kihágást követ el és a törvény egy féli, be Az< I Páp Gi elek vil Te Szc v i ber< AUTOMOBIL és PNEUMATIK R.-T. BUDAPEST, VI., Jókai-tér 5. SŰRGÖNYCIM: AUTOVAJDA. ÜtlTO • MOTOR • KERÉKPÁR ALKATRÉSZEK, FELSZERELÉSEK TEL. 88-36. PNEUMATIK. TEL. 175-98. A bakonybéli apátság. Irta: Kiss Sieraffn. (Folytatás és vége.) s. Bakonybél vidéke. Bakonybél két úton közelíthető meg. Vasútállomásai a pápa-bánhidai vonalon Francia­vágás, a győr-veszprémi vonalon pedig Zirc. Attól 17, ettől 18 kilo­méterre fekszik a község­Franciavágástól Koppányon keresz­tül a tekervényes és mindvégig el­ragadóan szép Gerence völgyön át vezet az út, Zirctől pedig Áklin, Pénzeskúton és Somhegy-pusztán keresztül jút az ember Bakonybélbe, miközben az egyes magaslatokról a Bakonynak mind szebb és szebb képei tárulnak szeme elé. Mindkét vasúti állomástól gyalogút is vezet Bakonybélbe s ezek 3-4 kilométer­rel rövidebbek a kanyargó műútnál. A község nyugati oldalán a Kis­és Nagy-Gáthegy, a Hideghegy és Táborhegy húzódnak átlag 500 mé­ter magasságban. Északról az 500 métert meghaladó komor Tönkölös sötétlik, mögötte meg a Parajos 645, a Kőrishegy 713, majd meg a Kék­hegy emelkedik 656 méter magas­.ságban. A Bakony legmagasabb pontján, a Kőrishegy ormán 15 méter magasságú kilátó torony van, mely­ből az egész Bakonyt át lehet tekin­teni, le a Balaton ezüst-tükréig. Keletre legkiemelkedőbb a. 653 méter magasságú, hatalmas testű Somhegy, lábánál az Esterházyak kisded, de szorgalmas nép-lakta pusztájával. Délen a Hegyeskő, a Mester-hajag, a Felső-, Fekete- és AIsó-Hajag emelkednek 5—600 méter magas­ságban. Messzebb, délkeletre pedig a csaknem 700 méter magasságú Papodtető nyújt gyönyörű kilátást a nagy kiterjedésű rátóti mezőn át Veszprém városára és a Balatonra. Bakonybélnek legközelebb eső s legkedveltebb kiránduló helye — egyszersmind bucsújáróhely is — a Borostyánkút. A községtől mintegy negyedórányira fekszik az 1889-ben restaurált kis kápolna, hatalmas bükk­és kőrisfák árnyékában. Előtte nagy vízmedencében gyűlik össze a hegy­lábánál fakadó forrásvíz, innen pe­dig a Gerence-patakba siet. Mellette stációktól szegélyezett meredek, de gondozott út vezet föl a Kálvária­hegyre. Borostyán kúttól vagy 20 percnyi sétával a szép erdőktől koszorúzott Szömörkábe érünk, melynek pázsitos rétjét a szeszélyesen kanyargó Gerence patak szegélyezi. Közeleső, kedves kiránduló hely a Száraz-Gerence völgye is. Amphi­theatrum-szerűen karolja át a köz­séget, majd balra kanyarodva a Barátok-útjában folytatódik, mely a Kőris- és Kékhegy alatt elhúzódva valamikor egyetlen közlekedési útja volt a béli apátságnak az ősmonos­torba, Pannonhalmára. A Száraz­Gerencéből nyílik az úgynevezett Szarvad-árok is, melyen keresztül a Gerence völgye fölött emelkedő Odvaskőhöz kínálkozik szép kirán­dulás. Tövében hatalmas, mély bar­lang tátong, melyben a török hó­doltság idején a menekülők, később meg a bakonyi szegénylegények ta­láláltak biztos tanyát. Az Odvas­kőtől beljebb a Podmaniczkyak rabló­várának némi romjai láthatók. A XV. és XVI. században innen lesték a vár rablólovagjai a Gerence-v^lgyön át a Bakonyba igyekvő utasokat. Az egykori vár kulcsát ma a pannon­halmi régiségtárban őrzik. Ugyancsak közeli kiránduló hely a Hideghegy északi lejtőjén levő Móricháza, majd a még északibb fek­vésű Hubertus-lak az Esterházyak szép vadászkastélyaival. •Bl MAG E VII., Telefo Az oi legitr Alegj elő kö vizsg x Részi ntény ••I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom