Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-09-23 / 38. szám

IWBBWfilllIW^ IWUfpMpyiliMilB^ IIWHIM BMftzetésI árak: negyedévre 3000 kor.,egy­hónapra 1000 kor. Bgyes szám ára darabonként 300 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Keresztény Nemzeti Nyomda. Telefon 11. sz. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Keresztényszocialista népgyűlés. Hangjában, lefolyásában komoly, hatalmas gyűlést rendezett a múlt vasárnap a Ker.-szoc. Párt amelynek különös súlyt Haller István pártelnök megjelenése és beszéde adott. A keresztény vezérpolitikus meghallga­tására hatalmas néptömeg gyűlt össze, amely lelkesedve hallgatta az elhangzott beszédet. Haller István v. kultuszminiszter és Szabó József képviselő a délelőtti gyorssal érkeztek városunkba. Fo­gadásukra 200 főnyi küldöttség je­lent meg a pályaudvaron. A párt­elnököt Szalay Lajos üdvözölte, Ko­vács Annus pedig szép virágcsokrot nyújtott át neki. A budapesti ven­dégek a küldöttség kíséretében vo­nultak be a városba, ahol a bencések­nél szállottak meg. Délután fél 4 órakor kezdödött a népgyűlés. A szónoki dobogót hatal­mas embertömeg vette körül, amely lelkes éljenzéssel fogadta az érkező pártvezért. Szalay Lajos párttitkár megnyitó­beszéde után Haller István mondta el beszédét. Mivel képviselőtársa Szabó József gazdasági kérdéseket fog érinteni beszédében, Ő politikai kérdésekkel akar foglalkozni. Fel­hánytorgatják, úgymond, hogy az ellenzék akadályokat gördít a kor­mány konszolidációs munkája elé, megakadályozza ellenzékieskedésével a külföldi kölcsönt. A mindenáron való ellenzékieskedés egy pártban gyüjtöfte össze a legellentétesebb véleményű képviselőket, szélső legi­timistákat és szélső szabadkirály­választókat, s ezeknek nincs más céljuk, mint a kormány megbuktatása. Kijelenti, hogy ez a meggyanusítás a kormány rossz lelkiismeretének a munkája. Ha a kormány becsületes munkát végzett, ha igazán olyan egységes, mint álliija, akkor nem kell minden szélrezzenéstől megijed­nie. Hanem igen is, a kormány lelki­ismeretét sok minden bántja. Bántja a keresztény politika elsikkasztása, kompromittálása, bántja a sok mu­lasztás. Csak a lakásépítést említi. A keresztényszociálisták 2 évvel előbb 2 milliárdot kértek építőre a kis­emberek számára. Azt felelték; Mit gondolnak a keresztényszcctálisták, csak nem adhat a magyar állam akkora kölcsönt magánosoknak, nem ronthatja a magyar koronát! S ime most a bankoknak számtalan milliár­dot ad. Papirosból az államnak és a kisembereknek nem akart aranyat csinálni, a bankoknak készséggel csinál. Kompromittálja, bánija a kor­mányt a sok eltussolt ügy (Es­küdt, Zákány), a nepotizmus. Ezek­JL n áll a kormány gyengesége. | Hogy ők megakadályozzák a köl­csönt ?! Nevetséges 1 Minden kor­mánynak van ellenzéke. Ezt külföldön is tudják. A külföld vagy ad kölcsönt, vagy nem. De ezt nem az ellenzék miatt teszi, hanem ha látja, hogy a kormány itt olyan helyzetet tud te­remteni, hogy biztosítva látja az itt elhelyezett tőkéjét. Kényelmes elkerü­lése ez az állítás a kritikának. Hogy a legellentétesebb álláspont* képviselők egy pártot alkotnak a kor­mány ellen, az nagy tévedés. Igenis blokkot alkotnak mindazok, akik a keresztény, nemzeti, szociális gondo­latot nem engedik elsikkasztani. Azt követeli az ország is. amelynek több­sége keresztény, magyar és védelemre szorul. A keresztény, nemzeti, szociá­lis gondolat ébredését látjuk máshol is. Mi megkezdtük, folytatta Bajor­ország, Olaszország, Bulgária, Spa­nyolország. A nemzeti gondolat mű­velt csodát Törökországban is. A lelkes éljenzés csillapultává 1 Szabó József nemzetgyűlési képviselő tartotta meg tüzes, hatalmas beszé­dét, amelyben főleg gazdasági kér­désekkel foglalkozott. Hangsúlyozot­tan rámutatott arra, hogy a keresz­tény szociálizmus nem áll osztály­harc alapján, hanem mindenki szá­mára aki dolgozik, követeli a tisz­teséges megélhetést. A keresztény­szociálista táborba hívja az intelli­genciát, amely mintha itt Pápán is kezdene elhúzódni attól a gondolat­világtól, amelynek a keresztényszo­ciálizmus a hordozója s amely zá­loga a magyar sors jobbrafordulá­sának. A lelkes, szép beszéd után Szalay Lajos megköszönve a szónokok sok mély, értékes gondolatát, a gyűlést bezárta. A lelkes hallgatóság a Him­nus hangjai mellett oszlott szét A népgyűlés után este 7 órai kez­dettel a bencés főgimnázium dísz­termében mfisoros előadás volt. A róm. kath. egyházi énekkar Marton Győző karnagy vezetésével a magyar „Hiszekegy" et adta elő nagy hozzá­értéssel, mig Vér Erzsike szivbemar­kolóan irredenta verset szavalt tőle megszokott ügyességgel. Ezután Szabó József nemzetgyű­lési képviselő a keresztényszociáliz­mus két évtizedes küzdelméről és nemzetmentő hivatásáról tartott gon­dolatokban gazdag elmefuttatást, amit a jelen volt közönség mindvégig za­jos tetszésnyilvánulással kisért. Majd Németh Lajos hazafias sza­valata után az énekkar mély érzés­sel előadott énekkel zárta be az előadást. Este a vendégek tisztetetére a Ker. Munkásegyesületben társas vacsora volt, amelyen ágy az intelligencia, mint az iparosság köréből sokan megjelentek. A társaság lelkes han­gulatban folytatott eszmecserét a ke­resztény politikát illetőleg. TÁRCA. ••• Hegedi! órák... Irta: Kerék Péter. (Folytatás.) Két nap múlva Konkolyék, miután megállapodlak az esküvő idejében, vonatra ültek és mint akiknek min­den sikerült, megelégedéssel tekint­getnek körül a határban. Az öreg­asszony azon töprengett, melyik bir­tokrész volna jobb fiának... A vo­natban fia megkérdezte tőle: — Anyám, nem irathatnék én más­sal levelet Ildikónak, tudod, hogy sohasem szerettem az efféle fogla­latosságot. — Megismerné, hogy nem te Ír­tad és mindent összetörnél lelkében. — Qépeltetni gondoltam — men­tegeti huzódozását a fiu. — Nem lehet ilyen ostobasággal elrontani ezt a nekünk quadráló há­zasságot — dühösködik a tervének összedőltét féltő mama. Igen ám, csakhogy Ildikó lelke tornácán valami hiba esett. Szótalan lett, arcának üdeségét elhervasztotta a tavaszi napsugár. Szomorú meny­asszony, súlyos lethargiába esett... Szavát is alig lehetett hallani. Olyanná alakult át, amilyenek szoktak lenni az akaratos, dacos kis leányok, akik elhamarkodnak fontos dolgokat, amit be is látnak, de még nem vallják be. Szégyenlik gyöngeségüket. Ildikó jól tudta, mi történik lel­kében. Okos leány volt. Miért gon­dol most mindig Szentpálira, amikor Konkoly menyasszonya ? Hiszen tel­jesült óhajtása. Miért állítja párhu­zamba őket. Hiszen a szellemes, ügyes udvarló elé rakta hódolatát és feleségül veszi. Igen, de nagyon so­kat beszélt, többet, mint várt... Amikor a szive csordulásig tele, szó­nélkül egy csókban tudott volna megnyugodni, akkor Konkoly szó­nokolt, mint a színház hősszerel­mese ... Más gondja sem volt, minthogy bemutassa menyasszonyát, mintha azt nem látták volna rajtuk annélkül is, ha szavukkal nem pro­fanizálják ;tündérálma megvalósulá­sát. Szentpáli biztosan nem beszélt volna .. . Szentpáli... Szentpáli... miért nem jött, miért nem volt itt ezeken a napokon? Nem szédült volna meg. Szentpáli az oka min­dennek. Hogy lehetett olyan meg­gondolatlan, hogy engedelmeskedett. Csak jönne ... Neki úgy el tudna panaszkodni mindent. Igen neki, másnak senkinek .. . Csak ő értené meg ... Nem tartana prédikációt és nem kacagna rajta, mert a leányok egész biztosan mosolyognának azon, hogy nekik van igazuk. Elvégre ők hárman vannak, én pedig egyedül. Igen, de én ismerem magamat, gon­dolataimat, érzéseimet. Nem, nem, nem ismerem ... nem tudok sem­mit ... De mégis ... mégis érzek és gondolkozom ... Istenem! de megnyugtató lenne, ha Szentpáli jönne, jönne mint régen ; elővennénk a hegedűt és . . . hegedülnénk ... Nem kellene annyit gondolkozni... Őt figyelték, látták, hogy nincs rendben valami, ő azonban nem lá­tott, nem hallott semmit, ami körü­lötte történik. Pedig nevezetes ese­mények játszódtak le. Az apja levelet kapott öccsével kö­zös birtokon élő barátjától, melyben azt irja, hogy nagybátyjuk százezer szokol elhozatalát vállalta a Felvi­dékről és a határon a csehek elvet­ték tőle. Ildikó apja azonnal öccséhez uta­zott, tőle tudni meg a valót és el­határozták, hogy negyvenmillió ko­ronát tábláztatnak be földjükre és megfizetik barátjuknak a változott viszonyok miatt hivatalosan elrabolt szokolokat. Becsületüket senki még egy pillanatra se merje bántani. Megírták Konkolynak, szerezzen kölcsön pénzt részükre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom