Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-10 / 180. szám

Tizenhatodik évfolyam 180. szám Szerd a Pápa, 1921 augusztus 10. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Feleiős szerkesztő : NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség: Török Bálint u. 1. (Telefon: 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) A felvidéki keresztényszocialisták szervezkedése. Egymillió a párttag. — Magyarok, tó­tok és németek egy táborban. A cseh rabiga alatt nyögő testvéreink megmozdulását adja hírül nekünk a Pozsony­ban megjelenő „Népakarat" cimü keresztény­szocialista napilap legújabb száma, mely rész­letesen beszámol a Felvidék nagyarányú moz­galmairól, melytől a csehek rettegve félnek, hogy az általuk felszabadított népek ilyen ha­talmas korridort emelnek a cseh impérium ellen. A felvidéki magyarok és az ezeréves Magyarhazához hü tótok, németek legelőször eszméltek fel és léptek aktivitásba a „boldo­gítóik" ellen, hogy a csehek által elkövetett gazságot ha mindjárt nem is szüntethetik meg, legalább enyhítsék és a jövőre* nézve fontos előkészületeket megtegyék a maguk nagy érdekeivel szemben. Félnek is a csehek ettől a nagyarányú mozgalomtól, mert a kor­mányos a vidéken grasszálló zupásőrmesterek­ből lett zsuppánok a legképtelenebb eszkö­zöktől sem riadnak vissza, hogy a keresztény­szociálisták szervezkedését megakadályozzák. Ulova a gyilkosok és rablók jól megérdemelt helye volt azelőtt, ma a felvidéki keresztény­szocialisták golgotája, ahová százával hurcol­ják a legjobbakat, kik a féktelen terror dacára is magyaroknak és keresztényszociálistáknak merik magukat nevezni. Hz erőszak nem használ. Virágesővel árasztja el a nép a keresztényszocia­lista vezéreket. Az elmúlt vasárnap Pozsonyban és Selmecbányán tartottak nagy népgyűlést, ahol ujabb tízezrek álltak a zászló alá és es­küdtek örök hűséget magyarságuk mellett, mintegy bizonyságául annak, hogy meg­elégelték a „felszabadítók" uralmát és min­den reményük a keresztényszociálikta pártban van mely a népek önrendelkezési jogát és az óhazához való ragaszkodást irta zászlajára. Az egymillió tagot számláló politikai párt mellett falankszszerü erősséget képeznek a felvidéki magyarságnak az ipari- és mező­gazdasági gócpontokon kiépített szakszerve­zetek, melyek a nemzeti eszmét és hazafias magatartást nem ismerő szociáldemokraták­kal veszik fel a harcot. Az ottani vörösek a Bécsben és Pozsonyban emigráló zsidó kommunista vezérek és az Ember cimü (Krausz Náthán szerkesztésében megjelenő) szenny-sajtó politikáját követő eszme be­folyása alatt állnak és a régi hazájukat, hitü­ket szerető magyar és tót munkások legna­gyobb ellenségei. fl beMtott iparosértekezlet. Ünnepe volt vasárnap az ősrégi bánya­városnak, Selmecnek és vidékének. Szlová­kok, németek és magyarok versenyeztek hálá­juk, ragaszkodásuk és szeretetük megnyilvá­nulásában, hogy minél szebb és méltóbb fogadtatásban részesítsék a ker. szoc. vezé­reket. D. u. 3 órakor a Fő-téren volt nép­gyűlés, melyen Tabler János nemzetgyűlési képviselő, Haverla Péter pozsonyi plébános, Szappanos [Lajos stb. fejtették ki a párt programmját óriási lelkesedés közepette. A népgyűlés után a Keresztény Iparosok Orsz. Szövetsége akart gyűlést tartani, de a cseh hatóság megelégelte a délutáni sikert, az iparosok gyűlését karhatalommal szétoszlatta. Világ keresztényei egyesüljetek! Ez a kiáltás hangzik nemcsak a sajtó homlokzatáról, hanem a megszállt testvéreink millióinak ajkáról az egész világ keresztény­sége felé, hogy ismerjék iel azt a közös célt, az emberiség örök törvényein felépülő igaz­ságot, hogy a zsarnokok véres, minden igaz­ságot eltipró csizmájával nem lehet békét és megértést előmozdítani. A keresztény munkások világszövetsége az egyetlen és hatalmas erő, mely a rab magyarok sorsát szivén viseli és a történelmi Magyarországot a régi nagyságában vissza­állítani segíti. Ez a nagy magyar gondolat heviti odaát egymillió magyarul érző test­vérünk lelkét s ezért duzzad ideát a magyar szív, ezt susogja az erdélyi szeilő, az egész világ keresztényszociálistáinak gondolata, erről beszél ^Komáromnál a Duna habja, hogy a kardcsörtető zsarnokok pünkösdi királyságát elsöpri a munka hatalma, a dolgozó milliók testvéri együttérzése. y—:s. A felvidéki keresztényszocialisták szervezkedése. Egymillió a párttag. — Magyarok, tó­tok és németek egy táborban. A cseh rabiga alatt nyögő testvéreink megmozdulását adja hírül nekünk a Pozsony­ban megjelenő „Népakarat" cimü keresztény­szocialista napilap legújabb száma, mely rész­letesen beszámol a Felvidék nagyarányú moz­galmairól, melytől a csehek rettegve félnek, hogy az általuk felszabadított népek ilyen ha­talmas korridort emelnek a cseh impérium ellen. A felvidéki magyarok és az ezeréves Magyarhazához hü tótok, németek legelőször eszméltek fel és léptek aktivitásba a „boldo­gítóik" ellen, hogy a csehek által elkövetett gazságot ha mindjárt nem is szüntethetik meg, legalább enyhítsék és a jövőre* nézve fontos előkészületeket megtegyék a maguk nagy érdekeivel szemben. Félnek is a csehek ettől a nagyarányú mozgalomtól, mert a kor­mányos a vidéken grasszálló zupásőrmesterek­ből lett zsuppánok a legképtelenebb eszkö­zöktől sem riadnak vissza, hogy a keresztény­szociálisták szervezkedését megakadályozzák. Ulova a gyilkosok és rablók jól megérdemelt helye volt azelőtt, ma a felvidéki keresztény­szocialisták golgotája, ahová százával hurcol­ják a legjobbakat, kik a féktelen terror dacára is magyaroknak és keresztényszociálistáknak merik magukat nevezni. Hz erőszak nem használ. Virágesővel árasztja el a nép a keresztényszocia­lista vezéreket. Az elmúlt vasárnap Pozsonyban és Selmecbányán tartottak nagy népgyűlést, ahol ujabb tízezrek álltak a zászló alá és es­küdtek örök hűséget magyarságuk mellett, mintegy bizonyságául annak, hogy meg­elégelték a „felszabadítók" uralmát és min­den reményük a keresztényszociálikta pártban van mely a népek önrendelkezési jogát és az óhazához való ragaszkodást irta zászlajára. Az egymillió tagot számláló politikai párt mellett falankszszerü erősséget képeznek a felvidéki magyarságnak az ipari- és mező­gazdasági gócpontokon kiépített szakszerve­zetek, melyek a nemzeti eszmét és hazafias magatartást nem ismerő szociáldemokraták­kal veszik fel a harcot. Az ottani vörösek a Bécsben és Pozsonyban emigráló zsidó kommunista vezérek és az Ember cimü (Krausz Náthán szerkesztésében megjelenő) szenny-sajtó politikáját követő eszme be­folyása alatt állnak és a régi hazájukat, hitü­ket szerető magyar és tót munkások legna­gyobb ellenségei. fl beMtott iparosértekezlet. Ünnepe volt vasárnap az ősrégi bánya­városnak, Selmecnek és vidékének. Szlová­kok, németek és magyarok versenyeztek hálá­Jugoszláviában sanyargatják a munkásokat A szociáldemokraták memoranduma BelgráJ, aug. 9. A szociáldemokrata Képviselők memorandumot nyúj­tottak át Pasics miniszterelnöknek, melyben tiltakoznak az ellen a nagymérvű munkásüldözés ellen, amely egész Jugoszláviában folyik. A kormány kommu­nistaüldözés címen a szociáldemokrata és keresztényszociálista munkásságot is sanyargatja és bebörtönzi. Pasics miniszterelnök kijelentette, hogy gondoskodni fog arról, hogy a hatósági túlbuzgalom megszűnjön. A felvidéki keresztényszocialisták szervezkedése. Egymillió a párttag. — Magyarok, tó­tok és németek egy táborban. A cseh rabiga alatt nyögő testvéreink megmozdulását adja hírül nekünk a Pozsony­ban megjelenő „Népakarat" cimü keresztény­szocialista napilap legújabb száma, mely rész­letesen beszámol a Felvidék nagyarányú moz­galmairól, melytől a csehek rettegve félnek, hogy az általuk felszabadított népek ilyen ha­talmas korridort emelnek a cseh impérium ellen. A felvidéki magyarok és az ezeréves Magyarhazához hü tótok, németek legelőször eszméltek fel és léptek aktivitásba a „boldo­gítóik" ellen, hogy a csehek által elkövetett gazságot ha mindjárt nem is szüntethetik meg, legalább enyhítsék és a jövőre* nézve fontos előkészületeket megtegyék a maguk nagy érdekeivel szemben. Félnek is a csehek ettől a nagyarányú mozgalomtól, mert a kor­mányos a vidéken grasszálló zupásőrmesterek­ből lett zsuppánok a legképtelenebb eszkö­zöktől sem riadnak vissza, hogy a keresztény­szociálisták szervezkedését megakadályozzák. Ulova a gyilkosok és rablók jól megérdemelt helye volt azelőtt, ma a felvidéki keresztény­szocialisták golgotája, ahová százával hurcol­ják a legjobbakat, kik a féktelen terror dacára is magyaroknak és keresztényszociálistáknak merik magukat nevezni. Hz erőszak nem használ. Virágesővel árasztja el a nép a keresztényszocia­lista vezéreket. Az elmúlt vasárnap Pozsonyban és Selmecbányán tartottak nagy népgyűlést, ahol ujabb tízezrek álltak a zászló alá és es­küdtek örök hűséget magyarságuk mellett, mintegy bizonyságául annak, hogy meg­elégelték a „felszabadítók" uralmát és min­den reményük a keresztényszociálikta pártban van mely a népek önrendelkezési jogát és az óhazához való ragaszkodást irta zászlajára. Az egymillió tagot számláló politikai párt mellett falankszszerü erősséget képeznek a felvidéki magyarságnak az ipari- és mező­gazdasági gócpontokon kiépített szakszerve­zetek, melyek a nemzeti eszmét és hazafias magatartást nem ismerő szociáldemokraták­kal veszik fel a harcot. Az ottani vörösek a Bécsben és Pozsonyban emigráló zsidó kommunista vezérek és az Ember cimü (Krausz Náthán szerkesztésében megjelenő) szenny-sajtó politikáját követő eszme be­folyása alatt állnak és a régi hazájukat, hitü­ket szerető magyar és tót munkások legna­gyobb ellenségei. fl beMtott iparosértekezlet. Ünnepe volt vasárnap az ősrégi bánya­városnak, Selmecnek és vidékének. Szlová­kok, németek és magyarok versenyeztek hálá­Anglia keleti politikája. H á*g a, aug. 9. A Times szerint a kor­mány az indiai hadsereg újjászervezését el­halasztotta, mert esetleg a közép keleten folytatott politikájában változás fog beállni, különösen a mezopotániai és perzsiai kér­désben. Román-szerb katonai tárypiások. Temesvár, aug. 9. A toroníálmegyei Nagyszentmiklóson a közeli napokban tár­gyalás indul meg egy-egy román és szerb katonai bizottság közt. A tárgyalások leg­utóbbi román-szerb fegyveres határinciden­sekkel vannak összefüggésben. A felvidéki keresztényszocialisták szervezkedése. Egymillió a párttag. — Magyarok, tó­tok és németek egy táborban. A cseh rabiga alatt nyögő testvéreink megmozdulását adja hírül nekünk a Pozsony­ban megjelenő „Népakarat" cimü keresztény­szocialista napilap legújabb száma, mely rész­letesen beszámol a Felvidék nagyarányú moz­galmairól, melytől a csehek rettegve félnek, hogy az általuk felszabadított népek ilyen ha­talmas korridort emelnek a cseh impérium ellen. A felvidéki magyarok és az ezeréves Magyarhazához hü tótok, németek legelőször eszméltek fel és léptek aktivitásba a „boldo­gítóik" ellen, hogy a csehek által elkövetett gazságot ha mindjárt nem is szüntethetik meg, legalább enyhítsék és a jövőre* nézve fontos előkészületeket megtegyék a maguk nagy érdekeivel szemben. Félnek is a csehek ettől a nagyarányú mozgalomtól, mert a kor­mányos a vidéken grasszálló zupásőrmesterek­ből lett zsuppánok a legképtelenebb eszkö­zöktől sem riadnak vissza, hogy a keresztény­szociálisták szervezkedését megakadályozzák. Ulova a gyilkosok és rablók jól megérdemelt helye volt azelőtt, ma a felvidéki keresztény­szocialisták golgotája, ahová százával hurcol­ják a legjobbakat, kik a féktelen terror dacára is magyaroknak és keresztényszociálistáknak merik magukat nevezni. Hz erőszak nem használ. Virágesővel árasztja el a nép a keresztényszocia­lista vezéreket. Az elmúlt vasárnap Pozsonyban és Selmecbányán tartottak nagy népgyűlést, ahol ujabb tízezrek álltak a zászló alá és es­küdtek örök hűséget magyarságuk mellett, mintegy bizonyságául annak, hogy meg­elégelték a „felszabadítók" uralmát és min­den reményük a keresztényszociálikta pártban van mely a népek önrendelkezési jogát és az óhazához való ragaszkodást irta zászlajára. Az egymillió tagot számláló politikai párt mellett falankszszerü erősséget képeznek a felvidéki magyarságnak az ipari- és mező­gazdasági gócpontokon kiépített szakszerve­zetek, melyek a nemzeti eszmét és hazafias magatartást nem ismerő szociáldemokraták­kal veszik fel a harcot. Az ottani vörösek a Bécsben és Pozsonyban emigráló zsidó kommunista vezérek és az Ember cimü (Krausz Náthán szerkesztésében megjelenő) szenny-sajtó politikáját követő eszme be­folyása alatt állnak és a régi hazájukat, hitü­ket szerető magyar és tót munkások legna­gyobb ellenségei. fl beMtott iparosértekezlet. Ünnepe volt vasárnap az ősrégi bánya­városnak, Selmecnek és vidékének. Szlová­kok, németek és magyarok versenyeztek hálá­Dolgoznak a Ujabb öss Pozsony, aug. 9. A nagyszombati rendőrség hét kommunistát letartóztatott, akik egy titkos összeesküvésben vettek részt, mely kommunisták zeesküvés merényleteket tervezett és részben végre is hajtotott a csendőrség ellen. A vizsgálatot nagy eréllyel folytatják. A felvidéki keresztényszocialisták szervezkedése. Egymillió a párttag. — Magyarok, tó­tok és németek egy táborban. A cseh rabiga alatt nyögő testvéreink megmozdulását adja hírül nekünk a Pozsony­ban megjelenő „Népakarat" cimü keresztény­szocialista napilap legújabb száma, mely rész­letesen beszámol a Felvidék nagyarányú moz­galmairól, melytől a csehek rettegve félnek, hogy az általuk felszabadított népek ilyen ha­talmas korridort emelnek a cseh impérium ellen. A felvidéki magyarok és az ezeréves Magyarhazához hü tótok, németek legelőször eszméltek fel és léptek aktivitásba a „boldo­gítóik" ellen, hogy a csehek által elkövetett gazságot ha mindjárt nem is szüntethetik meg, legalább enyhítsék és a jövőre* nézve fontos előkészületeket megtegyék a maguk nagy érdekeivel szemben. Félnek is a csehek ettől a nagyarányú mozgalomtól, mert a kor­mányos a vidéken grasszálló zupásőrmesterek­ből lett zsuppánok a legképtelenebb eszkö­zöktől sem riadnak vissza, hogy a keresztény­szociálisták szervezkedését megakadályozzák. Ulova a gyilkosok és rablók jól megérdemelt helye volt azelőtt, ma a felvidéki keresztény­szocialisták golgotája, ahová százával hurcol­ják a legjobbakat, kik a féktelen terror dacára is magyaroknak és keresztényszociálistáknak merik magukat nevezni. Hz erőszak nem használ. Virágesővel árasztja el a nép a keresztényszocia­lista vezéreket. Az elmúlt vasárnap Pozsonyban és Selmecbányán tartottak nagy népgyűlést, ahol ujabb tízezrek álltak a zászló alá és es­küdtek örök hűséget magyarságuk mellett, mintegy bizonyságául annak, hogy meg­elégelték a „felszabadítók" uralmát és min­den reményük a keresztényszociálikta pártban van mely a népek önrendelkezési jogát és az óhazához való ragaszkodást irta zászlajára. Az egymillió tagot számláló politikai párt mellett falankszszerü erősséget képeznek a felvidéki magyarságnak az ipari- és mező­gazdasági gócpontokon kiépített szakszerve­zetek, melyek a nemzeti eszmét és hazafias magatartást nem ismerő szociáldemokraták­kal veszik fel a harcot. Az ottani vörösek a Bécsben és Pozsonyban emigráló zsidó kommunista vezérek és az Ember cimü (Krausz Náthán szerkesztésében megjelenő) szenny-sajtó politikáját követő eszme be­folyása alatt állnak és a régi hazájukat, hitü­ket szerető magyar és tót munkások legna­gyobb ellenségei. fl beMtott iparosértekezlet. Ünnepe volt vasárnap az ősrégi bánya­városnak, Selmecnek és vidékének. Szlová­kok, németek és magyarok versenyeztek hálá­9 nemzetgyűlés Diese. Budapest, aug. 9. A nemzetgyűlés ülését Bottlik József nyitotta meg. Halier és Budavári sürgős interpellációt jelentettek be. Somogyi István mentelmi bizottsági előadó ismerteti a mentelmi bizottság jelen­tését Rakovszky mentelmi ügyében. Csukás enyhítő körülményeket kiván Prónay ügyé­ben ellenforradalmi szereplésére való tekin­tettel. Huszár Károly: — Nem egy egyén hanem a Ház szuve­rénitásának 'megsértéséről van szó, igen fontosnak tartom, hogy minden egyéni szem­pontot kikapcsolva döntsön a Ház. Az ország­ban nincs szabadság, ha a nép bizalmának letéteményese a képviselők nem élhetnek szabadon bármilyen állam funkcionárussal szemben a kritizálás jogával. Nem mond­hatunk le arról a jogunkról, hogy a nemzet­gyűlésen minden egyes tagnak a tevékeny­ségét kritika tárgyává tegyék. Senkinek sincs joga, sem civilnek, sem katonának, hogy a törvényhozást terrorizálja és az alkotmányos­ság útjáról letéritse. A kormányzó oszlopa nem lehet egy különítmény, hanem a jog a törvény és az igazság. Ebben az esetben nincsen enyhítő körülmény, csupán ott, ahol nincsen kormány, kormányzó, se törvény, se csendőrség. De ahol ezek a tényezők mind működnek, ott semmi egyéni akciónak nincs helye. Prónay hangja a katonatanács hangja. Isten óvja meg a magyar hadsereget attól, hogy az ilyen hang tovább terjedjen. Olyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom