Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-10 / 180. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 augusztus 10. hadseregre van szükség mely feltétlenül a kormányzó parancsa alatt áll. És nem kritizál. Végre már a teljes jogrendnek kell elkövetkeznie, a katona ne politizáljon semmi féle körülmények között sem. Ne csináljon legitimista szabadkirályválasztó politikát. A nemzeti hadsereg maradjon meg a nagy eljövendő történelmi feladatok utján, igyekezzék azt minél erősebben kiépíteni. Bernolák a kormány nevében kijelenti, hogy a kormány a maga részéről a mentelmi bizottság javaslatát, hagy Prónay a nemzet szuverénitását megsértette, elfogadja. Röviden foglalkozik az esettel, a nemzetgyűlés szuverénitását védeni kell. Nem közönséges vétségről van szó, hanem a mentelmi jog súlyos megsértéséről. Féltékenyen óvni kell a parlament szabadságát, az volna a legnagyobb veszedelem ha a parlament tagjait kívülről támadják., Belitska Sándor honvédelmi miniszter röviden válaszol Bernolák felszólalására. Múltkor a miniszterelnök kifejtette, hogy a \ nemzet szuverénitásának megsértését megtorlás fogja követni. A miniszterelnök kijelentése vele egyetértőleg történt. Óvja a nemzetgyűlést attól, hogy ebből kifolyólag bármilyen következtetést vonjon le a nemzeti hadsereg fegyelmére vonatkozólag. Nem csak nálunk, hanem az egész külföldön ismeretes ennek példás fegyelmezettsége. Huszár Károly azt a kijelentést használta, hogy „Prónay nem méltó arra, hogy a Ház küszöbét átlépje*. Reméli, hogy Huszár ezen kijelentését meg fogja magyarázni. A záros határidőt nem tartja helyesnek. Majd névszerinti szavazásra kerül a sor, melynek folyamán óriási zaj támad a Házban. Szünet után szavazásra kerülvén a sor a pártonkivüliek, demokraták, disszidensek és a keresztény pártiak egyrésze elhagyja a gyüléstermet. A szavázásban csak a kisgazdák és a keresztény párt egynéhány tagja vett részt. A szavazás eredménye a következő: A jelen volt 88 képviselő közül 78 elfogadta Csukás indítványát, 10 pedig ellene szavazott. Ezután az elnök napirendi indítványt tett. Haller Islván a drágaság ügyében interpellál. Végül Budavári a tisztviselők ellátásáról interpellál. A menekült tisztviselők fizetését a jóvátételi bizottság megfizetteti az utódállamokkal Amikor a háború után, 1918. telén és 1919. tavaszán a csehek, ropiánok és jugoszlávok előnyomultak magyar területen, egy ideig békén hagyták a köztisztviselőket, legföljebb szabadságolták őket, de járandóságukat folyósították. 1919. julius 1-én azután egyértelmüleg, valószínűleg nem is előzetes megbeszélés nélkül, ugy határoztak, hogy a magyar tisztviselőket eskütételre szólítják föl és azoknak az illetményeit, akik nem hajlandók az esküt letenni, beszüntetik. Ezt az elhatározásukat meg is valósították és ezúton keleten és délen a magyar állam alkalmazottainak ezreit kergették nyomorba és kétségbeesésbe, azokat is, akik mint földönfutók menekültek és azokat is, akik lakóhelyükön maradtak. Az úgynevezett utódállamoknak ez az eljárása ellenkezik a békeszerződéssel. 1919ben még békeszerződés sem volt, nemhogy uj országhatárok lettek volna, igy egyetlen Panaszkodnak a pápai vasutasok. Több helyről panaszokat hallunk, hogy a vasutasok pápai szervezete tétlenségben tesped és nem veszi ki részét abban a nagy munkában, mely országszerte folyik a vasutasság anyagi jólétének rendezésére. Beszélgetést folytattunk a vasutas szervezet egyik vezető emberével, aki a következőkép tájékoztatott bennünket a vasutasok helyzetéről : — Többféle oka van annak, hogy a vasutas szervezet nem működik. És pedig 1. a vasútnál még mindig a régi rezsim uralkodik, 2. az alkalmazottak egy része, amely jómódban van csak mellékfoglalkozás képpen teljesiti a szolgálatot, de nem is törődik azzal, hogy a másik kartársnak betevő falatja van-e, 3. maga a társadalom is hibás, mert ha valamelyik újságban olvassa, hogy a vasutasok valamit kérnek a kormánytól, vagy a kormány valamit beigér, akkor mindjárt ellenük fordul és bizony már akárhány esetben kellett hallanunk, hogy „lám már megint a vasutasok"! Pedig higyjék meg, utódállam sem mondhatta véglegesen magáénak a megszállt területet, ennélfogva nem is követelhette az oítlakó tisztviselőktől a hűségeskü letételét. Ha pedig az eskü nem volt követelhető, ugy jogtalan volt az eskü megtagadásának következménye — az illetmények beszüntetése is. A Nap értesülése szerint a jóvátételi bizottság saját kezdeményezésére megvizsgálja ezt a kérdést és gondoskodni fog arról, hogy a tisztviselők pótlólag megkapják elmaradt járandóságaikat az 1919. julius 1-től 1921. julius 26-ig terjedő időre. A menekült tisztviselőknek, akik itt kapták illetményeiket, csak az a különbözet jár, amely 1919. julius 1-től menekülésük napjáig volt esedékes, a többit az utódállamok a magyar államnak tartoznának megtéríteni. hogy egyedül a vasutasok azok, akik még — a többi ipari munkáshoz képest — mindig a leggyöngébben vannak fizetve. Végül 4. itt van a tisztviselők csoportosítása. Rendelet szerint mindazok, kik a kommunizmus alatt esponálták magukat, vagy a szolgálatukat nem teljesitik odaadással a B. csoportba tartoznak. A szombathelyi üzletvezetőség azonban a debreceniek példáját követve kiválogatva a keresztény és jó hazafiakat, az ellenforradalmárokat saß. csoportba helyezte. Pápai zsidót a B. csoportban csak egyet találunk, az is munkás. Hol itt az igazság? Hogy még egyet említsek tiz nap múlva megjelenik a kinevezési, előléptetési és besorozási lista. Itt megint többen vannak háttérbe szorítva azok közül, akik igazán méltányosabb elbánást érdemeltek voltak. — Ha már valakit a B. csoportba kell helyezni, mindenesetre azokat kellene oda tenni, akiknek más jövödelmi forrásuk is van. Erős a reményünk, hogy a közel jövőben újból felvehetjük az elejtett szálakat és a vasutäaok".?.k nem csak gazdasági érdekeit védhetjük meg, hanem gyógyítani fogjuk lelki beiket is. — Szükségünk van azonban ezen munkánkban a keresztény társadalomra,hogy, amikor újra megkezdi a pápai ker. szoc. vasutas szervezet munkáját, támogasson bennünket és ne legyen a vasutasokkal szembe elfogult. — Szeretnénk megmondani a vasutasoknak is, hogy készüljenek a közel jövőben megtartandó nagyszabású gyűlésre, amelyen a saját érdekeiről' lessz szó. Tömörüljenek mert összetartásban van az erő! Munkában az ébredők. A városi tanács megtiltotta, hogy a keddi és pénteki piacon a kereskedők 9 óráig vásárolhassanak. Ez a rendelet mindeddig irott malaszt maradt. Úgyhogy többizben előfordult, hogy zsidópeeérek már a kora regréggeli órákban magas áron összevásárolták a gabonát és a szegény munkásnépnek már nem volt mit megvenni. A legutóbbi piacon, hogy a bajon segítsünk és a szegény nép számára is lehetővé tegyük a vásárlást, megjelentek az ébredők, elzavarták a zsidó kereskedőket, valamint azok keresztény megbizoitait. Ellen fogjuk ezután is őrizni a piacot, de jaj annak, ki az ébredőkkel ki mer kezdeni, legyen az keresztény, vagy zsidó. Egy ébredő. A gyógy- és háziipari növénykiállítás. Magyarország kivitelében jelentős szerepe van a paprikának és az utóbbi időkben a gyógynövényeknek is. Mindkét árucikkből sok-sok millió értékben exportáltunk a külföldnek. Hogy a magyar paprika a világpiacon hírnévre tett szert — és a versenyt felveszi a spanyol paprikával, — az elsősorban annak köszönhető, hogy az illetékes hatóságok a paprika termelésére és minőségi vizsgálatára már évek óta nagy súlyt helyeznek. Magyarországról csak minősitett paprika mehet ki s igy a külföldi kereskedők szívesen vásárolják, mert tudják, hogy a plombált zsákokban kifogástalan árut kapnak. De amilyen jelentős tétel kivitelünkben a paprika, épp oly kevéssé ismeri a nagyközönség annak termelését, feldolgozását. A paprika mellé ugyancsak jelentőségteljesen csatlakozik a magyar gyógynövényügy, mert hisz az alföld kamilláját s a Dunántul száz, meg száz gyógynövényét a világpiacon éppem ugy ismerik és szívesen veszik, mint a magyar paprikát. Mindezeket legújabban kiegészítik a nálunk mérhetetlen mennyiségben termő háziipari növények, amelyeknek kitermelése és feldolgozása ujabb keletű, fejlődésében azonban nagy perspektívát mutat. A m. kir. Földmivelésügyi minisztérium idejében felismerte ezen közgazdaságilag nagy-^ fontosságú árucikkek értékét az exportlehetőségek terén s azok kitermelésének, feldolgozásának és értékesítésének irányítására egy hivatalos szervet hozott létre, mely Gyógyés Ipari Növény Forgalmi Iroda név alatt működik Budapesten. Az iroda aránylag rövid fennállása alatt ugy a gyógynövény, mint a paprika, valamint a háziipari növények termelésének megszervezése, feldolgozásának irányítása és az exportálás terén szép eredményeket ért el. Épp ezért elérkezettnek látja az idejét annak, hogy a magyar gyógynövény-ügy fejlettségét arányait, az ipari növények $ köztük elsősorban a paprika termelését, feldolgozását,