Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-02 / 147. szám

i r\i n tóO V l 1921) jülífers 2. Polónyi dr. védő : Kik voltak még tag­jai ennek. Sztanykovszky: Elsősorban az én ügy­védem, Lengyel Zoltán, azután Klein, Heltai és Paksy detektív. Ezután Czenner Zoltán tanúkihallga­tása következett, aki a tizenegyes katona­tanácsnak tagja volt s aki a Károlyi-pártbeli éleiről tett vallomást. Az elnök kérdésére, hogy Kérinek szabad bejárata volt-e a ka­tonatanácsba, kijelenti, hogy Kéri mint delegáit bejuthatott oda. Csernyák egy izben adott Budapest, jul. 1. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Bottlik József al­elnök. Bejelenti, hogy Tomory Jenő sürgős interpellációra kapott engedélyt. — Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kéri, hogy az in­gatlan-vagyonváltságról szóló törvényjavas­latot a pénzügyi és földmivelésügyi bizott­ságok együttesen tárgyalják. A Ház ehhez hozzájárult. Mózer Ernő a véderő és pénz­ügyi bizottság előadója terjesztette elő a trianoni béke következtében állásukat vesztett hivatásos tisztek és altisztek elhelyezéséről szóló törvényjavaslatról a bizottság jelentését. Kéri a javaslat sürgős tárgyalását. Ezután áttértek az iskolalátogatásról szó'ó törvényjavaslat részletes tárgyalására. Drexler János szólalt fel elsőnek a cimhez. Céltudatos nemzeti politikát hirdet. A múlt­nak nagy bűne volt, hogy nem a lényegre, hanem a látszatra épített. A népoktatás terén elkövetett sok mulasztás közé sorolja azt is, hogy a felekezeti tanítókkal a magyar kor­mány nem törődött. Ugy látja, hogy a régi rendszernek ezt a hibáját az uj rezsim sem vetette le. A felekezeti tanítók semmiféle kedvezményben nem részesülnek. A népne­velési reformálni kell, a fiúiskolákat át kell szervezni ugy, hogy legalább nyolc osztályo­sak legyenek, hogy a nép zöme minél tanul­tabb legyen, mert csak igy küzdhetünk si­kerrel a zsidóság ellen. A tanítóképző-inté­zeteket akadémiai rangra kell emelni. Az elemi iskolák tanitási ideje a következő le­gyen : azl.—2. évben 10 hónap, á 3. évben 9 hónap, a 4—5. évben 8 hónap. A gazda­sági ismétlő iskolák nem felelnek meg ren­deltetésüknek. Az első szakasznál Schlachta Margit módosítást ajánlott, hogy a tanulók vasárnap és ünnepnap köteleztessenek a templomba­menésre is. A nemzetgyűlés Schlachta módo­sításával fogadta el a szakaszt. A 7—8. szakaszokat változatlanul, a 9-et ugyancsak Schlachta módosításával, a 10., 11., 12. szakaszokat Szádeczky módosításával, 14.-et Gerencsér módosításával, a 15. szakaszt változatlanul elfogadták. — Ezzel az iskola­látogatási kötelezettség módosításáról szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés részletei­ben is elfogadták. Kommunistáit szervezte a belgrádi merényletet. Belgrád, jul. 1. A régensherceg ellen elkövetett merény­let ügyében megindult vizsgálat során meg­állapították, hogy a merénylet kommunista összeesküvésre vezethető vissza. A merénylő vallomásából lassanként kiderülnek azok az adatok, amelyek világosságot vetnek az egész utasitást, hogy egyes politikusokat fegyver­telenül keressenek fel és szólítsák fel őket,, hogy maradjanak odahaza, de arról n©m tud, hogy beszéltek volna a Tisza-gyilkosságróL Dr. Gaál védő: Hüttner önnek, mint lakótársának nem tett semmi említési a»'Tisza­gyilkosságról november elsején? Tanu: Nem. Ezután a védők kérdései és a;- vádlot­taknak a tanu vallomására vonatkozó meg­jegyzései után a biróság a tárgyalás folyta­tását holnapra halasztotta. Az elnök ezután 5 perc szünetet ren­delt el. Szünet után a munkásbiráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg. Szabó József volt az első szónok. Kéri, hogy a munkásbiráskodásnál a munkások a ma­guk kebeléből is választhassanak bírákat, függetlenül attól, hogy milyen elvi alapon állnak. A legnagyobb megelégedéssel fogja ezt a javaslatot, de hogy tökéletes legyen, rámutat egyes hibáira is. A javaslatot el­fogadja. Tasnádi Kovács József örömmel üd­vözli a javaslatot, mint első hírnökét annak a munkának, amelyet Benárd minisztertől várunk. Ismeri Benárd egész közéleti mun­kásságát, tudja, hogy nem fog benne az ország csalatkozni. Ő dolgozik már a tár­sadalmi béke biztosításán. Eddig sem a tár­sadalom, sem az állam nem törődött a mun­kássággal. Nagy hiba, hogy a társadalom talán még ma is, mint régen, ellenséget lát a munkásságban, pedig inkább kézbe kell venni, pártfogolni kell őket. A munkásbizto­sitó pénztár tööbbet nem szegődhet romboló politikai irányzatok szolgálatába. Örömmel üdvözli a javaslatot, amely jó hatást fog tenni, mert a munkásságnak bele enged nyúlni saját ügyeinek intézésébe. A mun­kásság jóravaló, csak vezetők legyenek. Bródi Ernő örömmel üdvözli a javas­latot, amely kitűnően van előkészítve s azt elfogadja. Az alelnök ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a nemzetgyűlés legköze­lebb holnap tart ülést, napirenden az iskola­látogatási kötelezetségről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasásával, a munkásbirás­kodásról szóló törvény fölött megindult vita folytatásával és a nemzeti hadsereg hivatásos tisztjeinek és altisztjeinek a trianoni béke következtében szükségessé vált elhelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásával. Az elnök jelenti, hogy a külügyminisz­ter holnap fog válaszolni Schandl Károly és Somogyi István interpellációira. Ezután áttértek a sürgős interpellációkra. — Tomory Jenő a Szatmár vármegyei botrányos köz­igazgatási állapotok miatt interpellál és kö­veteli Bécsi főispán eltávolítását. Az ülés két órakor ért véget. országra kiterjedő szervezkedésre. Eddig több, mint száz embert hallgattak ki. Az igazság­ügyminiszter a parlamentben tegnap azt a kérést terjesztette elő, hogy három kommu­nista képviselőnek, névszerint Filipovicsnak, Kovacsevicsnek és Csopicsnak a mentelmi jogát függesszék fel. A parlament ma dönt ebben a kérdésben. (MTI.) Hajsza az eparjasi unpári práfcaijut. 1. Lazsó György szenátor in^pdlációt terjesztett a nemzetgyűlés elé: dn Ptipp Antal ungvári, Nováfc István volt eperjesi/ püspök és dr. Rusznák Miklós páspöki; viktáriu* ellen, akikről azt áhította, hogy nem cseh állampolgárok,i nem tettek fogadalmat és' exponált magyarbarátok. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy Nóvák István már Magyarországba távozott, Rusznák Miklós a, fogadalmat le­tette, Papp-j Antallal pec?g most folynak ezirányban tárgyalások. A Nóvák püspök eltávozása folytán megüresedett eperjesi püspöki méltóságot rövidesen betöltik. Bécsi Itaíiinh CüszíMához vili visszonpaM. bécs, juh. 1. Músirevich Konstantin, Magyarország újonnan kinevezett bécsi követe ma fedekes nyilatkozatot tett a Wiener Montags Presse munkatársa előtt. — A nyugatmagyarországi kérdés,, amely ezidőszerinb Ausztria és Magyarország egymás között való viszonyának legfontosabb, problémája, — mondotta a követ — röviddel ezelőtt beható tárgyalások anyaga, volt. Az a hir, hogy ezek a tárgyalások eredmény nélkül megszdcadtak\ teljesen hamis. Bizo­nyos előterjesztéseket akarunk tenni Ausz­triának és ezért most statisztikai gyűjtéseket végzünk s ennek eredményét meg kell várni. Mi ugy akarjuk ezt a kérdést rendezni, hogy ne hordja magában ujabb konfliktusok csiráját és a mi benyomásunk szerint ez az ántánt főkivánsága is. Ausztria és Magyarország gazdasági viszonyára vonatkozólag kijelentette, hogy Ma­gyarország ezt véglegesen és szolid bázison akarja rendezni, de ez a nyugatmagyaror­szági tárgyalások befejezésétől függ. — Magyarország bel viszonyai — foly­tatta Masirevich követ ezután — szemmel­láthatólag javulnak. Hegedűs Lóránt prog­rammjának meg volt a hatása. A valuta emel­kedik, a kereskedelem virágzik, sokat és szívesen dolgoznak és az aratástól is sokat várunk. Mindenesetre nem vagyunk abban a gazdasági kényszerhelyzetben, mint amelyben Ausztria van az összeomlás óta. Végül a magyar királykérdésről nyilat­kozva kijelentette, hogy Magyarországon a tradíciók folytán igen erős a monarchisták pártja. A magyarországi királylátogatás ese­ményei azonban azt bizonyítják, hogy Ma­gyarországon reálpolitikusok kormányoznak. Mindennek ellenére egyetlen országot sem rágalmaznak ugy külföldön, mint Magyar­országot. Ebben főrészük a Bécsbe menekült kommunistáknak van, akik most itt űzik propagandájukat. Ukrán ellenforradalmáról! elfogták Run Bálát. Lemberg, julius 1. A karkovi kormányzóságban újból véres harcok dúlnak a bolsevisták és az ellenfor­radalmár ukrajnai parasztok között. A Kar­kovból nyugatra vezető vasutvonalakat meg­szállva tartják az ellenforradalmárok. Hir szerint az ellenforradalmárok feltartóztattak egy Moszkvából Karkovba menő vonatot és elfogták a vonaton levő több nyugateurópai kommunistát, köztük Kun Bélát is. (MTI). 3 munhásbiráshodás ugye o nemzetgyűlés előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom