Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-09-21 / 213. szám

4. pÁPa és vidékÉ 1921 szeptember 21, Tök a pénzszűke kényszerítő nyomásával magyarázzák és okolják meg. A zürichi áresés következménye a budapesti tőzsdén rendesen viharos hausse szokott lenni. Most a hausse lassan fejlődik ki a budapesti tőzsdén, mert a spekuláció súlyosan érzi a pénzszűkét. Éppen ezért a most megindult hausse tartós lesz. Most már a legtöbb börziánernek megvan a maga szolid 40—60 ezer koronás nyeresége, ami alapul szolgál neki, további spekulációk számára. A vidéki közönségre nincs nagyobb hatással az árhullámzás. Ennek oka az, hogy a vidék bizonyos tekintetben kiesik a börzei élet izzó vonzókőréből. Másik oka éppen a pénzszűke. Mert a vidéki közönségben is megvan a hajlandóság arra, hogy a készpénzben elhelyezett vagyonát idegen valutára váltva megőrizze a korona árhullámzásától. Ami üzletet itt vidéken kötnek, arra jellemző, hogy favorizálják a márkát és szokolí, ami ma a legjobb valuták közt áll, viszont meglehetősen elhanyagolják a dollárt. A megyéspüspök Pápán. Tegnap délután dr. Rott Nándor veszprémi püspök városunkba érkezetti A nagtemplom előtt az ünnepélyes fogadásra megjelentek az iskolák növendékei, a katholikus egyesületek és a hivők százai. Pont 5 órakor megszólaltak a harangok és pár percre rá a Korvin-utcából két kocsi robogott a Főtérre. Az elsőben Bélák Lajos szolgabíró és Csóihy Géza apát, a másodikban a püspök és dr. Wéber Pál titkára ültek. Az ünneplő közönség sorfala között halladtak a kocsik tovább egész a templom ajtajáig, ahol a magas vendéget dr. Tenzlinger József polgármester üdvözölte meleg szavakkal. A püspök megköszönte a fogadtatást, majd válaszolt a polgármester szavaira és a papság kíséretében az „ecce sacerdos" hangjai mellett a templomba lépett. Az oltárról rövid szentbeszédet mondott az egybegyűlt híveknek. Nehéz időket élünk, — ugy mond — ha valamikor, ugy most van szükség a szeretetre, a felebaráti szeretetre. Hitre van szükség, hitre, mely a cselekedetekben nyilvánuljon meg. A szentbeszéd után áldást adott és a papság kíséretében a plébániára ment. A plébánia kapujából mégegyszer megköszönte a megjelent hivek szeretetteljes fogadtatását és ismét áldást adott. Ipari üzemek vagyonválísága. 1921 március 21-én Magyarországon folytatott minden ipari vállalat mindazon vagyontárgyai után, amelyek az ipari vállalat összességét alkotják, vagyonváltság alá esik akkor is, ha üzemen kivül van, vagy haszonbérbe van adva. A vagyonváltság összege a váltságköteles vagyonnak 10 százaléka. E törvény rendelkezése szempontjából ipari vállalat az, amely árukat — ideértve a mezőgazdasági termékeket is — fel-, vagy átdolgoz nyersanyagot, félkész-, vagy készárut állit elő, vagy villamos energiát termel, vagy bármilyen iparággal keresetképen foglalkozik. A vagyonváltságkötelezettség független attól, hogy az ipari vállalat tulajdonosa a kereskedelmi cégjegyzékbe be van-e vezetve, hogy az egyéni, vagy társas cég-e, hogy részére iparengedélyt, vagy iparigazolványt kiállitottak-e, hogy az képesítéshez, vagy engedélyhez kötött, vagy szabad ipar-e, hogy az belföldi, vagy külföldi vállalat-e. E kötelezettség alól kivétetnek az állam, törvényhatóságok, közegek kezelésében levő iparüzemek, azok a vállalatok, amelyekbe a befektetett vagyon 30000 koronán alul marad, végül a Hadirokkantak, Hadiözvegyek, Hadiárvák N. Sz., a Hadviseltek O. G. Sz. és a Vakokat gyámolító 0. E. saját kezelésében levő iparvállalalatai. A 20 lóerőt meghaladó hajtóerejü iparvállalat váltságköteles vagyonát az 1913—19. évek átlagos hozadékösszegéből állapítják meg ugy, hogy annak kétharmad részét 500 ezer koronán felül 3 százalékkal, 500 ezer koronán alul 450 ezer koronáig 4 százalékkal, 150 ezer koronán alul 5 százalékkal tőkésitik. — Ha az ipari vállalat bérbe van adva, hozadékul a haszonbért, vagy az ellenértéket kell számítani. Csak belföldi ipartelepre eső jövödelem esik vagyonváltságkötelezettség alá Külföldi társaságok belföldi üzlettelepei után az átlagos hozadék tőkésitését esetenként egy százalékkal alacsonyabb kamatláb mellett kel! számiíani, mint egyes belföldi iparüzemekét. a vagyonváltságot a pénzügyigazgatóság a tulajdonos bevallása és más rendelkezésre álló adatok segitségével állapiíja meg. Elkésett bevallás esetén a váltságösszeg 25 százalék pótlékkal emelkedik. A pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) kiküldöttje a vállalat üzleti ^könyveit és egész ügyvitelét megvizsgálhatja. A kivetést követő 30 napon belül a jövedelemadó felszólamlás! bizottsághoz, ennek határozata ellen ujabb 15 napon belül a m. kir. közigazgatási bírósághoz fellebbezés adható be, alaptalan panaszt azonban 5 százalék pótlékkal büntetnek. A kivetett vagyonváltság összege a kivetésről szóló határozat kézbesítését követé 30 napon esedékes és azt legkésőbb két év alatt 8 egyenlő részletben és pedig minden évnegyed első napján készpénzben kell lefizetni. A fizetést az illetékes m. kir. állampénztárnál kell teijesiteni. A hátralékos váltságösszegért a mindenkori tulajdonos személyesen felelős. A kivetett váltságösszeg minden más követelés felett elsőséggel bir. Osztrák rémképek „Friedrich és Lingauer nyugatBécs, szept. 20. Az egyik bécsi lap azt a szenzációs hirt hozta, hogy Friedrich István és Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselők kikiáltották Sopronban a nyugat-magyarországi köztársaságot. A felkelők száma egyre növekedik és számuk meghaladja a 30 ezret. A Magyar Távirati iroda megjegyzése: Az osztrák sajtó az utóbbi napokban ismételten Friedrich István nevével próbált Magyarország ellen az antant körökben hangulatot csinálni. A MTI hirt adott annak idején arról, hogy Friedrich István a magyar kormány kívánságára Nyugat-Magyarországról elutazott. Friedrich Istvánnak Nyugat-Magyarországról való eltávolítása semmi különösebb nehézségekbe nem ütközött, mert Friedrichnek a felkelőkre igen kevés befolyása volt. Friedrichet ugyanis Nyugat-Magyarországon alig ismerik. Elutazása óta magyarországi köztársasága" Friedrich István nem járt Nyugat-Magyarországon és igy nevének emlegetése nyilván Magyarország ellen való hangulatkeltés céljából történik.' Még különösebb a bécsi lapoknak Lingauer szombathelyi lapszer- kesztőre vonatkozó híre, miután Lingauer szombathelyi lapszerkesztő és nemzetgyűlési képviselő kerülete részben az elcsatolandó nyugat-magyarországi területhez tartozik és akinek természetes otthonából való eltávolítását valóban alig lehet követelni. — Erre semmiféle törvényes jogalap nincs, de szükségessége sem forog fenn, miután Lingauer a nyugat-magyarországi mozgalmaktól távol áll és Nyugat-magyarországon semmiféle propagandát sem fejtett ki. A nyugat-magyarországi köztársaságról szóló koholmány cáfolatába ezek után fölösleges bocsátkozni. 1B Bécs, szept. 20. Riedi Frigyes volt ötödik dragonyoáezredbeli kapitány, a legitimista irányú osztrák szövetség gráci csoportjának vezetőembere, a rendőrség jelentése szerint eltűnt. A gráci biróság Schwachula fehringi polgármester ügyével kapcsolatban letartóztatási parancsot adott ki ellene, de lakását lepecsételve és üresen találták. A jelek szerint Magyarországba szökött. A rendőrség házkutatást tartott nála és számos iratot foglalt le. Hol megy a trianoni határ a szerb kiürítés után? a szerbek visszavonulása a megszállott területről befejeződött; a magyar csapatok elérték a trianoni határt, azt a vonalat, amelyet Clemenceau országcsonkitó ceruzája jelölt ki Magyarország déli végének. A végleges határt csak a békeszerződés 29. szakasza értelmében kiküldött hatdrrendezö-bizotlságok fogják megállapítani; az a határ, ameddig most a nemzeti hadsereg eljutott, ekként szabja meg a magyar állam határát a szerbhorvát-szlovén királyság felé: Vasmegyében a határ előbb a Rába és Mura vízválasztója, majd délkeleti irányban egy a helyszínen megjelölendő vonal, amely a 295 méteres magaslatig, 10 kilométerrel északkeletre Muraszombatig akként halad, hogy keletre Nagydolánytól Domaföldig — a vasúti állomással együtt — Kapornaktói, Domonkosfától és Kisszerdahelytől — ezeket szerb területen — nyugatra Kotormánytól és Szomoroctól, ezeket magyar területen hagyja, s átmegy a 319 és a 281 méteres dombokon, északra a nemesnépi, délre á kebelei medencétől megy délkelet felé, a Lenova patak irányába a 261 méteres magaslatig, akként hogy Alsólendva szerb területen marad, s a Drávát a határ Alsódomborunál éri el. Zalamegyében a határ keletre megy Kebeleszentmártontól, Zsitkóctól, Göntérházától, Hidvégtől, Csentétöl és Pincétől, de nyugatra Lendvajakabfától, Bödeházától, Gábor\