Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-09-21 / 213. szám

^ ^ ^— $ 1921 szeptember 21 PAPA ES VI D EKE házától, Dedestől és Lendvaujfalutól (az utób­biak a magyar területen maradnak), Lendva­ujfalutól a Lendva-patak, majd a Mura a határ. Somogymegy ében a határ a Dráva, ille­tőleg a régi magyar-horvát közigazgatási ha­tár, akként azonban, hogy a határ a gyéké­nyes-kaproncai vasúti hidtól 1500 méterrel délre megy el, s hogy a gyékényes-barcsi vasút mindenütt magyar területen megy el, s igy Góla állomás is magyar területre esik. Baranyamegyében a határ előbb a Dráva, majd a határ északkeleti irányában átszeli a megyét, akként, hogy északra megy el Tor­jánctól, Lőcstől és Bengétől, de délre Kas­sádtól, Beremendtől, s annak vasúti állomá­sától. Illocskától 3 kilométerrel nyugatra vo­nulva el, szerb területen hagyja Baranyavárt; Ivándárda, Sárok, Udvar és Izabellaföld a vasúttal magyar marad, mig Főhercegíak a vasúttal, Rütt és Dályok a szerbeké lesz. Igy a Dunát Kiskőszegtől 8 kilométerrel északra éri el a határ. Bdcsmegyében északkelet-keleti irány­ban, megy a határ. Bereg a szerbeknek, Szán­tóvá Magyarországnak jut. Majd a Kigyós­patak a határ, Regőczétől a szerbeknek, Bács­madarast a magyaroknak hagyja. Bácsmada­rastól 3 kilométerrel délre, Kunbajától délre ivben megkerüli a határ Szabadkát, metszvén a szabadka-bácsalmási vonaiat, 3 kilométer­rel keletre a csikeriai állomástól és a ke'le­biai állomástól 3 kilométerrel délre hagyja el a megyét. Csongrádmegyében a határ a szabadka­szögedi vasútvonaltól északra megy, Horgos állomás fölött, attól 5500 méterrel északra vágja át á holt Tisza-ágat, majd a Tiszát, hogy akként délre megy el a röszkeszent­mihályteleki vasúti állomástól. Torontálmegyében Ószentivánt, Ujszent­ivánt, Kübekházát, Szőreget, Deszket, Ferenc­szállást magyar területen hagyva, a kiszom­bori állomástól 4 kilométerrel nyugatra a szerb Gyála és Óbéba fölött megy a határ a Marosig. Ezen a ponton Kiszombortól 4 kilométerrel nyugatra találkozik a magyar­szerb horvát-szlovén és a román állam határa. R t K. A protestáns tábori püspökség ügye. A protestáns tábori püspökség ügye, mely legutóbb már a megvalósuláshoz állt közel, illetékes helyről vett értesülés szeiint megakadt. Református részről ugyanis kifo­gásolják a püspökség tervezetét. A püspök személyére egyébként a tavasszal összeülő református konvent ejti meg a hármas jelö­lést s a három jelölt közül a kormányzó nevezi ki a püspököt. Ezúttal ugyanis a pro­testáns tábori püspököt a kálvinista lelkészi karból fogják kiválasztani, miután a testvér­felekezetek a püspök személyére nézve meg­egyeztek abban, hogy elsőizben református felekezetű legyen a hadsereg protestáns fő­pásztora. A kérdéssel a szeptember 27-én kezdődő református zsinat is behatóan fog­lalkozni fog. A püspök személyére nézve már megindultak a kombinációk, igy poli­tikai részről leginkább Kontra Aladár nemzet­gyűlési képviselőt, óbudai református lelkészt emlegetik. Szerverzkednek a pécsi bányá­szok. Légrádi Ferenc a keresztényszociálista párt titkára és Klell István Győri titkár Me­csekszabolcson és Pécsett megalakították a bánya- és kohó munkások keresztényszocia­lista szakszervezetét. A pénzszűke és rossz valuta. Hege­dűs pénzügyi politikájával pénzszűkét csinált. Megadóztatott mindenkit és minden köz­használati tárgyat s luxuscikket. Az adókkal elvonta az üzleti forgalomból a pénzt és elő­állott a pénzszűke. Politikája helyes lett volna, ha a pénzszűkével a valutát is meg tudta volna javítani. Azonban az történt, hogy a valutánk annyira leszállott, hogy a magyar pénzzel külföldön vásárolni nem lehetett. Külföldi behozatal megszűnése miatt egye­dül a belföldi forgalomra számíthatunk. De belföldi forgaloraunk sincs éppen a pénzszűke miatt. Növekedett a bankjegyforgalom. Az Államjegyintézet szeptember 15-iki kimu­tatása szerint a forgalomba hozott pénzmeny­nyiség 413 millióval 18.75 milliárdra sza­porodott. A zsirótartozás 209 millióval csök­kent, viszont,, egyéb tartozások" cimén 108 milliós többlet szerepel. A közgazdasági élet szükségleteire csak 89.9 milliót fordítottak az elmúlt héten. A jegyintézet összes tarto­zásai 21.75 milliárdot tesznek az előző heti 21.43 milliárddal szemben. Hetivásár. A keddi hetipiacra külö­nösen baromfiból és gyümölcsből volt nagyobb felhozatal. Gabonát keveset árultak. Az árak szilárdan tartottak, sern emelkedés, sem esés nem volt tapasztalható: a buza 1400—1440, rozs 1100, árpa 1400 koronáért ment. A zabot 1200 koronáért vették. Sovány liba 140—180, kövér liba 360—400 korona volt. A sovány kacsa párját 80—100 koronáért fizették. A zöldségfélék árai változatlanok voltak. Elkerülhetetlen kiadásoknak a vagyon váltságból való fedezése. Pénz­ügyi körökben meglepetésként hatott az a hir, hogy a legközelebb összeülő nemzet­gyűlés elé a kormány törvényjavaslatot ter­jeszt és felhatalmazást kér, hogy a vagyon­váltságból befolyó összegek egy részét eredeti rendeltetésüktől eltérő célokra használhasa fel. A vagyonváltságnak tudvalevően az volt a célja, hogy a legsürgősebb államadósságok kifizetésén — mint Hegedűs mondotta: „piszkos adósságok" eltüntetésén — felül maradó részét a valuta megjavítására fogják fordítani és törvényben állapították meg, hogy a vagyonváltságból befolyó pénzekből folyó kiadásokat nem szabad fedezni. Most azonban a tisztviselők sanyarú helyzete kény­szerhelyzetet teremtett, amely szükségessé teszi a vagyonváltságnak folyó kiadások fedezésére való felhaszqálását. Ismeretes továbbá, hogy Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő — csak nemrég — a nemzet­gyűlésen indítványozta, hogy a vagyon­váltság cimén befolyó összeg egy részét az állam, a falusi lakásínség enyhítésére hasz­nálja fel. Az indítványt a nemzetgyűlés elfo­gadta és most a Magyar Gazdaszövetség a terv gyakorlati megvalósítása érdekében emlékiratlta! fordult az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságához, amelyben azt javasolja, hogy az egész akció megköny­nyitése céljából az Országos Központi Hitel­szövetkezet alakítson épitőszövetkezeteket, amelyek a szükséges építőanyagok beszer­zését vállalnák és ekként biztosítanák a vál­lalkozás részére a nagybani beszerzéssel járó előnyöket. stoppolásra és talpalásra keresek rendes munkást. — Cim: a kiadóban. A Pápavidéki Gazdák Szövetsége tanulmányi kirándulása. A Pápavidéki Gazdák Szövetsége a járás gazdáival 2 na­pos tanulmányi kirándulást rendez a moson­rnegyei Levél és Mosonszolnok községek' mintaszerű tejszövetkezeteinek, állattenyész­tésének és állatállományának megtekintése céljából. A kirándulás folyamán megtekintésre kerül Győr város tejüzeme is. Ez a tanul­mányi kirándulás tanulságos és érdekes volta miatt kívánatos volna, ha azon gazdáink minél nagyobb számban részt vennének, annyival is inkább, mert az excursiót a ^hír­neves mosonmegyei szarvasmarhatenyésztés magas színvonalra fejlesztője Újhelyi Imre felügyelő fogja kalauzolni. Indulás 1921 szept. hó 26-án, hétfőn reggel 8 órakor a pápai vasútállomásról. Gyülekezés ugyanott egy órával az indulás előtt, hogy a jegyek együt­tesen válthatók legyenek. Visszatérés 1921 szeptember hó 27-én, kedden. Résztvenni szándékozók részvételüket jelentsék be ok­vetlenül f. hó 23-án fél 2 óráig a Pápavidéki Gazdák Szövetségi irodájában. (Széchenyi-tér 6. sz. I. emelet.) Fogatokról és elszállásolás­ról gondoskodtunk. Vasuti-jegy és élelmezés költségeit ki-ki maga viseli. Felkérjük gaz­dáink szellemi vezetőit, (lelkészeket, jegyző­ket, tanítókat, stb.) s mindazokat, akiknek gazdáink okszerűbb gazdálkodása a szivén fekszik, hogy ezen kirándulásunkra részt­vevőket gyűjtsenek és azok névsorát velünk fentjelzett időpontig közöljék. Pápavidéki Gazdák Szövetsége Széchenyi-tér 6. szám I. emelet. Dolgoznak Brennbergben. Brenn­bergben újra megindult a munka. A bányá­ból 300 munkás eltávozott a kommunisták­kal. Ezeket az igazgatóság felszóllitotta, hogy öt napon belül térjenek vissza és vegyék fel a munkát, mert különben kénytelenek lesz­nek más munkásokkal pótolni őket. Mint­hogy nein jelentkeztek, az igazgatóság fel­fogadott 300 magyar munkást és most ezek­kel folytatják az üzemet. A buza forgalma a mult héten mini­mális volt. Az irányzat ennek dacára tartott, sőt inkább szilárdnak mondható. Pénteken még 15 75—15-90 K volt a 79 kg. suly­minőségü buza ára 3 hóra, budapesti pari­tásban. Pénteken ez az ár 15 90—16 K-ig javult, szombaton pedig dunántuli áruért 16 K-t, tiszavidékiért 1610—16 20 K-t értek el, frankó Budapest, 3 hóra, sőt közeli állomá­sokon készpénzeladás is történt 15 50 K áron. Rozs irányzata változatlan. A árak jelenté­sünk mind a három napján 12—12 15 K között ingadoztak, budapesti paritásban, 3 hóra. Takarmányrépa szilárdan került forga­lomba. Állomásokon 14-40—14*80 K-t értek el minőség szerint. Ellenben sörárpában nem fejlődött számottevő üzlet. Az árak 15-25— 15 80 K között ingadoztak minőség szerint. A zab el van hanyagolva. Budapesten levő tételekért 13 75—14*20 K-t értek el, mig vidéki állomásokon 13-25—13-50 K között ingadozó áruk járták. Csöves tengeri az egyre növekedő kínálat nyomása alatt gyöngült. Vidéki állomásokon 9—9 30 K között válta­kozó árakon kínálják, de egyelőre nem igen akad rá vevő. Szemes tengeri ára 18 K volt. Köles iránt valamivel jobb érdeklődés mutat­kozott. Ára 11 — 12 K között ingadozik. Egy 50 métermázsás tétel 11 50 K áron talált vevőre. Egy magányos özvegyasszony házm esteri állást elvállalna helyben. — Cim a kiadóhivatalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom