Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-04 / 175. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 augusztus 4. Baranya kiürítése A rendőrség készenlétben megbízottja Soós tábornok Baranya teljhatalmú Linder pécsi szerepe A megszállt területek kiürítésére alakult szervek élére kinevezték dr. Kiszely Gyula cs. és kir. kamarás, min. osztálytanácsost teljhatalmú kormánybiztosnak. A rendőri beszervezés munkájával dr. Varga Lajos rendőrtanácsost, kaposvári kerületi főkapitányt bizták meg, aki a következőket mondotta: — Fix időpontot meghatározni természetszerűen nem lehet, de utasítást kaptunk, hogy a közeli bevonulást a legteljesebb felkészültséggel várjuk. Előttem már tisztán áll, hány emberrel, mennyi legénységgel, őrszemélyzettel vonulok be, hogy ott a rendőri szolgálatot az autonom rendőrségtől szabályszerűen átvegyem. — A főkapitányság székhelye egyelőre Kaposvár marad, én csak a rendőri szolgálat beszervezésére utazom Pécsre. Pécsett kapitányságot állítok fel, úgyszintén a bányavidéken, a főbb határátlépési pontokon, különösen a vasúti átjáróknál pedig kirendeltségeket. Az összes kiürítendő területek katonai teljhatalmú megbízottja bádoki Soós Károly altábornagy. — bevonulás és megszállás tervezetét most dolgozom ki. A tervezet egész pontosan megállapítja a bevonulás minden részletét, ugy, hogy a megszállás pillanatában mindenki tudni fogja a helyét. * Burzov orosz szerkesztő Djel c. lapjában cikket közöl, amely leleplezéseket tartalmaz a kommunista szervezetek munkájáról. Többek között Linderről azt irja, hogy Pécsett szerepe az, hogy jugoszláv kommunista szervezetet létesítsen és ezért nagy pénzösszeget kapott. Az orosz szovjet agóniája Az éhezők előnyomulása — A csapatok vonakodnak a tömegre lőni Berlin, aug. 3. Az orosz lapok szerint a szovjetkormány a legutóbbi hetekben súlyos válságon esett keresztül. Lenin Trockij akarata ellenére megpróbálta, hogy a többi pártokkal, különösen a szociálforradalmárokkal, a mensevikiekkel és a parasztpárttal tárgyalásokat kezdjen a kormányban való résztvétel dolgában. Lenin ugyanis előre számolt azzal a eshetőséggel, hogy az éhínség meg fogja buktatni a szovjeturalmat és készen akar állani arra, hogy széles alapokon folytathassa a kormányzást. Az Izvesztia jelentése szerint az éhező lakosság elárasztja Tambow, Penza és Boronezs tartományokat. Megállás nélkül nyomulnak előre. Julius 20-án már elérték Tambow városát. Miután az ellenük küldött csapatokat menekülésre kényszeritették, kifosztottak minden készletet és megölték a lovasság és tüzérség valamennyi lovát. A vizsgálat megállapította, hogy azok a csapatok, amelyekre a város védelmét bizták vonakodtak a tömegre lőni. 0 nemzetgyűlés illése. Budapest, aug. 3. A nemzetgyűlés ülését Kenéz Béla alelnök nyitotta meg. A ház harmadszori olvasásban elfogadja a gazdasági felügyelői szolgálatról szóló törvényjavaslatot. Ezután áttértek a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvényjavaslat vitájára. Első felszólaló Rassay Károly. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint szüntesse meg a nemzetgyűlés a vagyon hitbizományi jellegét és igy az egész vagyon a kincstár részére igényeltessék. Ezután Gaál Gaszton szólal fel Rassainak jogi fejtegetéseit csak részben fogadja el. Senkitől sem vehető el több, mint amenynyie van. A hitbizomány is csak haszonélvező. A tulajdonjog semmilyen kritériumával nem rendelkezik. A Ház némi módosítással elfogadja a törvényjavaslatot részleteiben is. Majd a mentelmi bizottság előadója, Mikovényi Jenő több mentelmi ügyről jelentést tett. Végül a ház áttért az interpellációkra. Tasnády Kovács József Imre Sándor volt tanár, jelenleg államtitkár könyvéről és a kommunizmus alatt tanúsított magaviseletéről interpellál. Szemelvényeket olvas fel könyvéből, ebben a könyvben az összes iskolák államosítását követeli szociáldemokrata irányzattal. Elismeri a szociáldemokratáknak azt az állítását, hogy a mai történelmi sanitásunk a történelem meghamisítása. Mindezen munkásságáért, ezen könyvnek nagy érdemeiért — mondja az interpelláló — Imre Sándort kinevezték államtitkárrá. 1918.-ban a VI. fizetési osztályból egyszerre a IV. fizetési osztályba került. Kunfi, Lovászy és Jászi embere. Kéri a közoktatási minisztert, hogy Imre Sándor ügyét alapos vizsgálat tárgyává tegye. Vass József kultuszminiszter válaszában TÁRCA. Somló-vára. Irta: Porkoláb István. (Folytatás.) Somló régi vára már Kinizsi előtt sok kézen ment keresztül. Pontos adat nincs, hogy mikor épült, valószínűleg mindjárt a tatárjárás után, de kétségtelen, hogy az Árpádok uralkodásának a vége felé már létezett, mint királyi vár. Később is a királyoké, nevezetesen Nagy Lajosé, majd Mária királynőé, akitől azonban már mezőlaki Zárnbó Miklós tárnokmester szerezte meg zálogban az e környéken fekvő birtokai védelmére. Ez időtől kezdve csak átmenetileg találjuk királyaink kezén, igy Zsigmondén, akitől 1384-ben csere utján (a valkóvármegyei Iszkaszentgyörgyért) Garai László birtokába jutott. A Garák ekkor Veszprémvármegye leghatalmasabb birtokosai, Somlón kivül őket uralják Csesznek, Ugod, Pápa várak tartozékaikkal, összesen közel félszáz helyiséggel, köztük a vármegye legnépesebb két városával Pápával és Vásárhellyel ; ők az urai Bakony nagy részének s mint ilyenek viselik a Bakony örökös erdőispánság tisztét is. Somlót közel egy évszázadig birták a Garák, bár közben is képezi csere, zálog és foglalás tárgyát. Igy 1443-ban ideiglenesen a Rozgonyi családé, 1457-ben ismét Garai Lászlóé, aki az ő és fia: Jób, halála esetére a győri püspökségnek hagyományozta. Ezzel a tényével az atyja fogadalmának akart eleget tenni, aki a győri püspökség javait sok ideig elfoglalva tartotta, amiért az egyháznak kárpótlással tartozott. A püspökségé azonban nem lett Somló, hanem csere utján az Anthimíek kezére kezére került. Ezt a csereszerződést a Garaiak 1476 felbontották ugyan, amikor ismét az ő birtokukba került vissza a vár, de közben többen is birják. Mint a hűtlenségbe esett Tapsonyi Anthimi János birtokát Mátyás király 1464-ben Kanizsai László főiovászmesternek adományozta, aki azonban tényleg aligha birta, mert ezidőben Asszonyfalvai Ostffy Ferenc, ugylátszik az ököl jogán tartotta elfoglalva. A Kanizsaiak jogigényeit mikor az Anthimiekkel kötött egyezséget felbontották, a Garaiak elégítették ki. Végleg 1478-ban váltak meg a Garák Somlótól, midőn leánynegyed fejében Széchyeknek jutott. 1479-ben a Garai Jóbbal kötött egyezsége folytán a király magához váltotta a Széchyektől és még ebben az évben eladományozta kedves hadvezérének: Kinizsi Pálnak. Az ő birtoklása idején Somló-vár a környék elsőrangú erőssége s várnagyai (porkoláb, castellanus), különösen Kinizsi kedvenc embere: Leányfalusi Ágoston, Vasmegyében is gyakran szerepelnek. Kinizsitől a rengeteg vagyon ura: Szapoly^i István szerezte meg a várat kezdetben csak zálog, majd 1495-ben kir. adományként is. Igy Szapolyai a „Kincstartó", mindazoknak az uradalmaknok és váraknak, kőztük Pápa városának a birtokába is jutott, melyeket az ekkor tájt kihait Garaiak birtak. Somlótól azonban csakhamar megvált: még ebben az. évben eladta 12.000 forintért Erdődi Bakócz Tamás egri érseknek. Ezzel a vétellel jutott a vár a Bakócz családból származó Erdődiek birtokába, akik az eddigieknél állandóbb birtokosai lettek. A Erdődy nem ősnemes, elődei, mint a Drágffiak jobbágyai, 1464-ben nyertek nemességet; de a legrégibb és egyetlen mágnás család, mely nem a Habsburgoktól, hanem még a mohácsi vész előtt Ulászlótól 1511-ben szerezte grófi rangját. A család fényét, gazdagságát a hires Tamás hercegprímás, pápajelőlt, bibornok alapította meg. Óriási vagyonát még életében szétosztotta rokonai között s ő alapította hazánkban az első hitbizományt is. Somlót 1515-ben a körmendi, monyorókeréki, vöröstoronyi és horvátországi javakkal együtt unokaöccsének: Bakócz Péternek juttatta. Ettől fogva 1603-ig megszakítás nélkül az Erdődyeké Somlóvár és tartozékai. 1603-ban, rövid ideig, ugylátszik rokonság révén, (nemes) Nádasdy Tamásé, aki Ugod és Devecser váraival együtt Megyery Imrének és neje Viczay Magdolnának adta el 6000 magyar forinton. 1670 után Liszthy János gróf birtokában találjuk a várat, kitől a század legvégén visszakerült az Erdődyek kezére ők birják ma is. * * * Somló osztozott a többi környékbeli várak ostromában. Ostromolta tatár, török, labanc és vérzett el a védelemében számta-