Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-04 / 175. szám

1921 augusztus 4. PÁPA ES VIDÉKE 3. •előadja, hogy a fegyelmi vizsgálat teljesen igazolta Imre Sándort, aki a független bí­róság elé vitte az ügyet és a független bí­róság is felmentette őt. Tiszteletben kell tar­tani a független bíróság ítéletét, ujabb vizs­gálatot tehát nem rendelhet el. — A ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. Haszár Károly kéri a külügyminisztert, bogy nyugtassa meg a közvéleményt a ma­gyar hadifoglyok hazaszállítása ügyében Rigában megkötött egyezmény megállapí­tásai felöl. Bánfy külügyminiszter válaszában ki­jelenti, hogy a tárgyalások 1920. óta folynak a tanácsköztársasággal és többszöri meg­szakítással azzal a megegyezéssel végződtek, hogy az összes magyar hadifoglyok haza­szállítása még ennek az évnek a befejezése előtt megtörténik. Ezzel szemben a magyar kormány mintegy 400 embert küld vissza Szovjet-Oroszországnak. — Reméli, hogy a Nemzetgyűlés átérzi a kicserélés nagy jelen­tőségét és nem gördít az akció elé akadályokat. — Huszár tudomásul veszi a miniszter vá­laszát. A gyűlés vége délután 3 órakor. Hajúhot hapunh yissza. Pár is, aug. 3. Valker D'Hinnes a nemzetközi folyamügyek döntőbirája ma is­mertette a Duna-hajózás dolgában hozott döntéseket. A volt osztrák-magyar monarchiá­tól elvett azon hajókat, amelyek magánsze­mélyek tulajdonába voltak, az uj tulajdono­soknak vissza kell szolgáltatniok. A folyam hajótér egy részét tehát Németország, Ausz­tria és Magyarország vissza fogják kapni. A délszláv királyság és Románia igényei a biró szerint teljesen ki vannak elégítve. S borona zürichi jegyzése. Budapest, aug. 3. Zürichben ma 100 magyar koronáért 1 47; svájci frankot je­gyeztek. A világháború borzalmas statisztikája Negyvenmillió ember pusztult el Bécs, aug. 3. A Koppenhágában szé­kelő s a háború szociális következményeit kutató társaság ma megdöbbentő statisztikát bocsátott ki: Kitűnik ebből, hogy a háború folyamán az öt földrész összes országai — a nélkülözések és járványok révén elpusztult polgárok és elmaradt születésekkel együtt 40 millió embert vesztettek. Az egyes európai államok harctéri ha­lottait a következő kimutatás foglalja össze: A halottak száma : Ausztria-Magyarország .... 1,500.000 Franciaország 1,500.000 Németország 2,000.000 Nagybritannia 800.000 Olaszország 600.000 Európai Oroszország .... 2,500.000 Belgium 115.000 Bulgária 65.000 Románia 159.000 Szerbia 690.000 Összesen: 9,729.000 Ezekben az országodban a háború előtt körülbelül őt millióval multa felül az asz­szonyok száma a férfiakét, mig most tizenöt millióval több nő van, mint férfi. Az elmaradt születéseket és a mögöttes országrészek halálozásait hozzászámítva a statisztika igy fest: Összveszteség: Ausztria-Magyarország .... 5,800.000 Franciaország 3,340.000 Németország 6,300.000 Nagybritannia 1,850.000 Olaszország 2,280.000 Európai Oroszország .... 13,000.000 Belgium 375.000 Bulgária 275.000 Románia 510.000 Szerbia 1,650.000 Összesen: 35,380.000 Törökország, Görögország, Portugália és Montenegró valamint Amerika áldozatai­val a háború összvesztesége emberéletben meghaladja a negyven milliót. A református lelkészek országos értekezlete. A református lelkészek, tanítók és pres­biterek a hitélet bensőségesebbé tétele és a vallási buzgóság fokozása érdekében aug. 24—25-én Kunhegyesen országos értekezletet tartanak. Vidéki városban lesz az értekezlet, hogy ez által is elevenebbé tegyék, felélesszék a vidék egyházi életét. Az idén már öt értekez­let volt, mind vidéki városban. A résztvevők­ről való gondoskodás is könnyebb igy, mert őket a gyülekezet tagjai látják vendégül. A lelkészek értekezletét mint az Uj Nemzedék irja, nem a hivatalos egyházi hatóság hivta össze, hanem a Kálvinista Szemle és a Reformáció cimü református egyházi és társadalmi lapok. Az előadók jegyzékét és a tárgysorozatot a közel jövő­ben állapítják meg. A debreceni országos református zsinatra vonatkozólag a Református Egyetemes Kon­vent azt a felvilágosítást adta, hogy a zsinat­nak a lapokban közölt szeptember 27-iki dátuma még nem végleges. A részle'es programm szintén csak két hét múlva ké­szül el. lan hős magyar. Hadi fontossága leginkább a tórök világban volt, amikor — mint nagy kiterjedésű vidéknek: a Marcalmentének, a Bakonynak a kulcsa, Pápa várának az elő­őrse — a komolyan számba iövő erősségek közé tartozott. Ebben az időben nemcsak, mint lovagvár, urai kalandos céljait szolgálta, életét, kincseit, birtokait őrzi, hanem Eger­szeg, Sümeg, Pápa várakkal együtt nagy darab magyar földet is védelmez, őrségének a zömét a környékbeli, marcal-vidéki és a kemenesaljai nemesség adja, akik midőn a várat védik, saját otthonuk kapuját oltalmaz­zák. Soraikból rettegett vitézek kerülnek ki, amilyenek voltak Sitkey Gáspár, a legendás hirü Huszár Péter (de Vadas-Ülés) pápai, Mestery, Zongor tihanyi kapitányok, a vasi Kemenesalja szülöttei. A nagyobbak mellett se szere, se száma a kisebbeknek, kiknek a nevét nem jegyezték fel az Íródeákok lud­tollai, azért hősök voltak: életüket, vérüket áldozták a hazáért. Ilyenek sokan alusszák Örök álmukat Somló kőtörmelékekkel bete­metett sáncárkaiban is, mint szerte a hazában mindenfelé, ahol a hegyek ormain omladozó várfalak merengenek búsan a mulandóságról. Somló vidékének a népe különösen 1540 után szenvedett sokat, amikor a vár is ostromok, csaták színhelye volt. 1542-ben kemény ostromot állt ki s már-már elesett, amidőn csapatával felmentésére érkezett ba­laton-menti portyázásáról jövet a fiatal horvát bán, a 20 éves Zrinyi Miklós, aki hősi pálya­futását a Somlónál aratott fényes győzelem­mel vezeti be. A véres ütközetben maga Zrinyi is súlyos sebet kapott, ám kárpoíoita vére hullásáért a diadal: a török sereg tel­jesen megsemmisült, az egész tábor az ér­tékes hadiszerrel együtt a győzők kezébe került. Somlóvár kazamatái megteltek török foglyokkal s a temetők uj sírokkal: 3000 török hullája fedte a hegy aljától Dobán túl, a merétei (Hosszútóthy birtok) határig hu­zónó csatateret. Ennek a harcnak a látható emlékei azok a Doba mögött emelkedő dombok, amelyek alá az elesetteket elhan­tolták. Csontjaikból, rozsdamarta fegyvereik­ből napjainkban is vet felszínre a szántó ekéje. A hegy környékén, más irányban szintén emelkednek hasonló dombok: ezek mind a török harcok emlékei. A sok sírdomb sok tusáról regél; 1543 nyarán szüntelen harcok szintere a Somló és a veszpém-vasi határ: Uléma török vezér csapatai dúlják a vidéket s hódoltatnak be messze földet a Rábaközzel és váraival együtt. Ebben az időben esik el könnyűszerrel Pápa, majd hősi védelem után Székesfehérvár. Somló is erre a sorsra jut. Ettől kezdve, mint a többi várakban, ebben is hol magyar, hol török őrség tanyáz. Általában osztozik Pápa és Vesz­prém sorsában. Veszprém 1552-ben jut török kézre s négy év inuiva kerül ismét vissza. Pápát szintén ezen a nyáron: 1556-ban jul. 9-én foglalják vissza a törököktől. Somlóvár történetében ez az időszak a legmozgalmasabb s a fennmaradt mondák is ehhez a korhoz fűződnek. Kinizsi emlékét őriző, már emiitett rö­vidke mondán kivül, kettő maradt fenn nap­jainkig. A színesebbet, a Bakacs-mondát, Kisfaludy örökítette meg Somló cimü regé­jében s ez közismert, forrón dobogó, szerel­mes szivek tragédiájáról szól. Ahogy szájról­szájra száll és itt Somlón hallotta, ugy da­lolta meg a mondát Kisfaludy. Alakjait me­séjét nem változtatta meg, csak szebbé tette. Talán Somlóhegy hajlékában is dolgozta ki. Valószínű, a költő sokat és szívesen időzött Somlón, akár Badacsonyban. Szőllője a vá­sárhelyi részen volt s a hajlékkal együtt ma is megvan. A Bakacs mondában történeti valóság, hogy tényleg Bakacsok a vár urai és pedig éppen abban az időben, amikor a monda szerepelteti őket: a török korban. A véres kard láttára ekkor indul harcba sok dalia s hagyja otthon ifjú hitvesét, amint tetle ezt a rege hőse: Bakacs Elek, Somló ura. — A Hosszútóthy (a zalamegyei Hosztót őrzi az emléket) is történelmi név; a Szalók nem­zetségből való, nagy vagyonú, előkelő, Zala-, Vas-, Veszprém-megyékben szerepelt nemes család viselte. Soraikból György Miksa csá­szár hires diplomatája, László 1648 ban váci püspök. — A Bakacs, a Hosszútóthy és a Nádasdy családbeliek osztályos örökösök voltak (a devecseri Chóron és az izsákfalvai Mark család javaiban) s igy a rokoni kap­csolat szintén történeti valóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom