Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-04 / 175. szám

1921 augusztus 4. PÁPA ES VIDÉKE 3. •előadja, hogy a fegyelmi vizsgálat teljesen igazolta Imre Sándort, aki a független bíróság elé vitte az ügyet és a független bíróság is felmentette őt. Tiszteletben kell tartani a független bíróság ítéletét, ujabb vizsgálatot tehát nem rendelhet el. — A ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. Haszár Károly kéri a külügyminisztert, bogy nyugtassa meg a közvéleményt a magyar hadifoglyok hazaszállítása ügyében Rigában megkötött egyezmény megállapításai felöl. Bánfy külügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a tárgyalások 1920. óta folynak a tanácsköztársasággal és többszöri megszakítással azzal a megegyezéssel végződtek, hogy az összes magyar hadifoglyok hazaszállítása még ennek az évnek a befejezése előtt megtörténik. Ezzel szemben a magyar kormány mintegy 400 embert küld vissza Szovjet-Oroszországnak. — Reméli, hogy a Nemzetgyűlés átérzi a kicserélés nagy jelentőségét és nem gördít az akció elé akadályokat. — Huszár tudomásul veszi a miniszter válaszát. A gyűlés vége délután 3 órakor. Hajúhot hapunh yissza. Pár is, aug. 3. Valker D'Hinnes a nemzetközi folyamügyek döntőbirája ma ismertette a Duna-hajózás dolgában hozott döntéseket. A volt osztrák-magyar monarchiától elvett azon hajókat, amelyek magánszemélyek tulajdonába voltak, az uj tulajdonosoknak vissza kell szolgáltatniok. A folyam hajótér egy részét tehát Németország, Ausztria és Magyarország vissza fogják kapni. A délszláv királyság és Románia igényei a biró szerint teljesen ki vannak elégítve. S borona zürichi jegyzése. Budapest, aug. 3. Zürichben ma 100 magyar koronáért 1 47; svájci frankot jegyeztek. A világháború borzalmas statisztikája Negyvenmillió ember pusztult el Bécs, aug. 3. A Koppenhágában székelő s a háború szociális következményeit kutató társaság ma megdöbbentő statisztikát bocsátott ki: Kitűnik ebből, hogy a háború folyamán az öt földrész összes országai — a nélkülözések és járványok révén elpusztult polgárok és elmaradt születésekkel együtt 40 millió embert vesztettek. Az egyes európai államok harctéri halottait a következő kimutatás foglalja össze: A halottak száma : Ausztria-Magyarország .... 1,500.000 Franciaország 1,500.000 Németország 2,000.000 Nagybritannia 800.000 Olaszország 600.000 Európai Oroszország .... 2,500.000 Belgium 115.000 Bulgária 65.000 Románia 159.000 Szerbia 690.000 Összesen: 9,729.000 Ezekben az országodban a háború előtt körülbelül őt millióval multa felül az aszszonyok száma a férfiakét, mig most tizenöt millióval több nő van, mint férfi. Az elmaradt születéseket és a mögöttes országrészek halálozásait hozzászámítva a statisztika igy fest: Összveszteség: Ausztria-Magyarország .... 5,800.000 Franciaország 3,340.000 Németország 6,300.000 Nagybritannia 1,850.000 Olaszország 2,280.000 Európai Oroszország .... 13,000.000 Belgium 375.000 Bulgária 275.000 Románia 510.000 Szerbia 1,650.000 Összesen: 35,380.000 Törökország, Görögország, Portugália és Montenegró valamint Amerika áldozataival a háború összvesztesége emberéletben meghaladja a negyven milliót. A református lelkészek országos értekezlete. A református lelkészek, tanítók és presbiterek a hitélet bensőségesebbé tétele és a vallási buzgóság fokozása érdekében aug. 24—25-én Kunhegyesen országos értekezletet tartanak. Vidéki városban lesz az értekezlet, hogy ez által is elevenebbé tegyék, felélesszék a vidék egyházi életét. Az idén már öt értekezlet volt, mind vidéki városban. A résztvevőkről való gondoskodás is könnyebb igy, mert őket a gyülekezet tagjai látják vendégül. A lelkészek értekezletét mint az Uj Nemzedék irja, nem a hivatalos egyházi hatóság hivta össze, hanem a Kálvinista Szemle és a Reformáció cimü református egyházi és társadalmi lapok. Az előadók jegyzékét és a tárgysorozatot a közel jövőben állapítják meg. A debreceni országos református zsinatra vonatkozólag a Református Egyetemes Konvent azt a felvilágosítást adta, hogy a zsinatnak a lapokban közölt szeptember 27-iki dátuma még nem végleges. A részle'es programm szintén csak két hét múlva készül el. lan hős magyar. Hadi fontossága leginkább a tórök világban volt, amikor — mint nagy kiterjedésű vidéknek: a Marcalmentének, a Bakonynak a kulcsa, Pápa várának az előőrse — a komolyan számba iövő erősségek közé tartozott. Ebben az időben nemcsak, mint lovagvár, urai kalandos céljait szolgálta, életét, kincseit, birtokait őrzi, hanem Egerszeg, Sümeg, Pápa várakkal együtt nagy darab magyar földet is védelmez, őrségének a zömét a környékbeli, marcal-vidéki és a kemenesaljai nemesség adja, akik midőn a várat védik, saját otthonuk kapuját oltalmazzák. Soraikból rettegett vitézek kerülnek ki, amilyenek voltak Sitkey Gáspár, a legendás hirü Huszár Péter (de Vadas-Ülés) pápai, Mestery, Zongor tihanyi kapitányok, a vasi Kemenesalja szülöttei. A nagyobbak mellett se szere, se száma a kisebbeknek, kiknek a nevét nem jegyezték fel az Íródeákok ludtollai, azért hősök voltak: életüket, vérüket áldozták a hazáért. Ilyenek sokan alusszák Örök álmukat Somló kőtörmelékekkel betemetett sáncárkaiban is, mint szerte a hazában mindenfelé, ahol a hegyek ormain omladozó várfalak merengenek búsan a mulandóságról. Somló vidékének a népe különösen 1540 után szenvedett sokat, amikor a vár is ostromok, csaták színhelye volt. 1542-ben kemény ostromot állt ki s már-már elesett, amidőn csapatával felmentésére érkezett balaton-menti portyázásáról jövet a fiatal horvát bán, a 20 éves Zrinyi Miklós, aki hősi pályafutását a Somlónál aratott fényes győzelemmel vezeti be. A véres ütközetben maga Zrinyi is súlyos sebet kapott, ám kárpoíoita vére hullásáért a diadal: a török sereg teljesen megsemmisült, az egész tábor az értékes hadiszerrel együtt a győzők kezébe került. Somlóvár kazamatái megteltek török foglyokkal s a temetők uj sírokkal: 3000 török hullája fedte a hegy aljától Dobán túl, a merétei (Hosszútóthy birtok) határig huzónó csatateret. Ennek a harcnak a látható emlékei azok a Doba mögött emelkedő dombok, amelyek alá az elesetteket elhantolták. Csontjaikból, rozsdamarta fegyvereikből napjainkban is vet felszínre a szántó ekéje. A hegy környékén, más irányban szintén emelkednek hasonló dombok: ezek mind a török harcok emlékei. A sok sírdomb sok tusáról regél; 1543 nyarán szüntelen harcok szintere a Somló és a veszpém-vasi határ: Uléma török vezér csapatai dúlják a vidéket s hódoltatnak be messze földet a Rábaközzel és váraival együtt. Ebben az időben esik el könnyűszerrel Pápa, majd hősi védelem után Székesfehérvár. Somló is erre a sorsra jut. Ettől kezdve, mint a többi várakban, ebben is hol magyar, hol török őrség tanyáz. Általában osztozik Pápa és Veszprém sorsában. Veszprém 1552-ben jut török kézre s négy év inuiva kerül ismét vissza. Pápát szintén ezen a nyáron: 1556-ban jul. 9-én foglalják vissza a törököktől. Somlóvár történetében ez az időszak a legmozgalmasabb s a fennmaradt mondák is ehhez a korhoz fűződnek. Kinizsi emlékét őriző, már emiitett rövidke mondán kivül, kettő maradt fenn napjainkig. A színesebbet, a Bakacs-mondát, Kisfaludy örökítette meg Somló cimü regéjében s ez közismert, forrón dobogó, szerelmes szivek tragédiájáról szól. Ahogy szájrólszájra száll és itt Somlón hallotta, ugy dalolta meg a mondát Kisfaludy. Alakjait meséjét nem változtatta meg, csak szebbé tette. Talán Somlóhegy hajlékában is dolgozta ki. Valószínű, a költő sokat és szívesen időzött Somlón, akár Badacsonyban. Szőllője a vásárhelyi részen volt s a hajlékkal együtt ma is megvan. A Bakacs mondában történeti valóság, hogy tényleg Bakacsok a vár urai és pedig éppen abban az időben, amikor a monda szerepelteti őket: a török korban. A véres kard láttára ekkor indul harcba sok dalia s hagyja otthon ifjú hitvesét, amint tetle ezt a rege hőse: Bakacs Elek, Somló ura. — A Hosszútóthy (a zalamegyei Hosztót őrzi az emléket) is történelmi név; a Szalók nemzetségből való, nagy vagyonú, előkelő, Zala-, Vas-, Veszprém-megyékben szerepelt nemes család viselte. Soraikból György Miksa császár hires diplomatája, László 1648 ban váci püspök. — A Bakacs, a Hosszútóthy és a Nádasdy családbeliek osztályos örökösök voltak (a devecseri Chóron és az izsákfalvai Mark család javaiban) s igy a rokoni kapcsolat szintén történeti valóság.