Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-09-30 / 221. szám

Tizenhatodik évfolyam 221. szám Csütörtök 'ápa, '921 szeptember 22. Paoa. 1921 szeptember 30. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő : horváth józsef A cseh köztársasági elnök Kassán Részletek a fogadtatásról Kassa, szept. 29. Massaryk köztársa­sági elnök fogadtatásáról közöljük a követ­kező jellemző adatokat: Amint az elnök át­lépte a Felvidék határát, a Felvidék összes elemi-, közép- és felsőiskoláiban szünetet kaptak a diákok. Kassa zsupánja diszautót rendelt a város terhére s hogy a városi szám­adásokban a nagy nap még méltóbban sze­repeljen, a Kossuth-utca és a Széchenyi-liget kivilágítására 200.000 cseh korona értékű villanykörtét rendelt meg. A zsupán minden község részére ukázt adott ki, hogy kinek kötelessége a fogadtatáson megjelenni. Minden községből bevezényelte a tanítót, a jegyzőt és három —öt gazdát, vagy birtokost. A ta­nítóságot az a kétes megtiszteltetés érte, hogy a légionáriusokkal együtt ők alkották a kordont az állomási épülettől kezdve a Széchenyi-ligetig. Az elnök megérkezése előtt a cseh hatóságok a Fekete Sas-szálloda „Nyelvé­ben é! a nemzet" feliratát eltávolították úgyszin­tén a „Nemzeti Szinház" felírását. Kassa magyar népe a hatóságok magyarellenes in­tézkedésein fölöttébb fölháborodott. Csak az elnök személyére való tekintettel s mérsékelt, higgadt vezetőire .hallgatva állott el a ma­• gyarság attól a szándékától, hogy felhábo­rodásának nyíltan is-kifejezést adjon. Leszállítják a kenyérárakat. Budapest, szept. 29. A közélel­mezési tanács harmadik albizottsága, mely a kenyérügyekkel foglalkozik, Haller István elnöklete alatt tegnap délután ülést tartott. A bizottság az eddigi kenyérárakat, különösen a detail­árusitásban tulmagasnak találta. Az utcai árusitás megszüntetését határozta el a bizottság. A kenyeret a jövőben csak Suly szerint szabad forgalomba hozni. Végül megállapította azokat a liszt-tipusokat, amelyekben a fehér, fél­barna és barna kenyeret a jövőben sütni kell. Ezenkívül megállapította a bizottság a zsemlye és kifli súlyát. A közélelmézési tanács október elsején ülést tart, amely ennek az albizottság­nak javaslata felett fog határozni. 9 nemet megszállás költségei. Berlin, szept. 29. A birodalmi pénz­ügyminiszter most tette közzé a rajnai meg­szálló csapatok költségeit az 1921. március végéig terjedő időre. A kiadási összegek valósággal ijesztőek. A megszálló helyőrségek kiadásai 3.936,954.542 aranymárka, Német­ország kiadásai 7.213,911.828 papirmárka. E tetemes szükséglet oka az, hogy a meg­szálló seregek létszáma sokszorosan nagyobb, semmint a szükséglet megkívánná és a ver­saillesi szerződés alapján lennie szabad volna. Bezárják sz angol bányákat. London, szept. 29. A munkanélküli­ség problémája egyre súlyosabbá válik. Dél­walesben több szénbányát bezártak és még­számos nagy üzem megszüntetése várható. 9 német munkások puccspútiéhot követeinek. Berlin, szept. 29. Königshüttében a Konkordia kohó munkássága néhány nappal ezelőtt megostromolta az igazgatósági épü­letet és tettleg bántalmazta Krausz vezér­igazgatót, mert nem akarta aláírni a munká­sok által beterjesztett uj bérlistát. A munká­sok azzal fenyegették az igazgatót, hogy ha nem engedelmeskedik, a tárnába dobják, de ezzel sem értek célt. A königshüttei eset ugylátszik csak előfutárja volt egy nagyobb kommunista izü mozgalomnak, amely egyre terjedt Felsősziléziában. A lengyel és német agitációs zavar­gásokat a francia megszálló csapatok pa­rancsnoksága tétlenül nézi, sőt a hindenburgi francia kerület ellenére egy nála megjelent munkásküldöttség előtt azt mondotta, hogy támogatni fogja a munkások követeléseit. A munkások úgynevezett puccspótlékot és 40 százalékos béremelést követelnek. Hogy mit jelent a puccspótlék, nem lehetett kideríteni. Elpusztítják a németek hadianyagát. London, szept. 29. A Reuter-ügy­nökség jelentése szerint a berlini szövetség­közi ellenőrző bizottság beszámol arról, hogy szeptember közepéig háromezernyolcszáz­nyolcvan ágyút romboltak szét, négyszáz­kettő még megsemmisítésre vár. Ezenkívül elpusztítottak harmincnégymillió tonna grá­nátot, további egymilliót ezután semmisítenek meg. Az árokmozsarak közül száztizet pusz­títottak el, még száznyolcvanhat van hátra, a gépfegyverek közül 83 586-ot tettek haszna­vehetetlenné és 3882 elpusztítására készülnek. Görög hadsereg visszavonul. Konstantinápoly, szept. 29. An­gorai hivatalos kommüniké szerint a görög hadsereget Eszkischirnél visszaűzték és utó­védjeiket is hátranyomták. A török lovasság az ellenséges hadsereg különböző csapatai­nak háta mögött operál. Szerkesztőség: Török Bálint u. 1. (Tßlefgu^J 1.) Kiadóhivatal: Fö-tér 12. (TelefőítóM; 4z.j 9 korona zürichi jegyzése, Budapest, szept. 29. Zürichben ma rónáért 0*82 sváiri frar.knt est, szept. 29. Zürichoen ma 100 magyar koronáért 0*82 svájci frankot jegyeztek. München kibékül Berlinnel* Berlin, szept. 29. A bajor kormány hivatalos hozzájárulása a Wirth kancellár és Lerchenfeld gróf bajor miniszterelnök megál­lapodásához'tegnap este Berlinbe érkezett. Ennek következtében a birodalom elnöke augusztus 29-iki rendeletét ma hatályon kivül helyezik és uj rendeletet adnak ki helyette. Hiinka nagyszombati érsek. Brünn, szept. 29. Hiinka szláv párt­vezért nagyszombati érsekké nevezték ki. Sérült államjegyek kicserélése. A használhatatlanná vált vagy sérült államjeg>ek kicserélése tárgyában a pénzügy­miniszter 4515/1921. P. M. szám alatt hir­detményt bocsátott ki (megjelent a hivatalos lap szept. 27-iki számában), amely a hasz­nálhatatlanná vált államjegyek kicserélése és a sérült (hiányos) államjegyek részleges meg­térítése tárgyában a következőképen rendel­kezik. A kopás folytán használhatatlanná vált teljes államjegyeket a jegyintézet fizetéskép elfogadja vagy kívánatra teljes névértékben kicseréli. Véletlen folytán használhatatlanná vált, bepiszkított vagy másképp feltűnően eltorzított államjegyeket a jegyintézet fizetés­kép, illetőleg azonnali beváltásra csak akkor fogadhat el, ha az ily államjegyek valódisága kétségtelen. Használhatatlanná vált állam- ' jegyeket, amelyekről külsőleg kitűnik, hogy azokat szándékosan változtatták meg; az állami jegyintézet 10 fillértől 25 K-ig terjedő gyártási és kezelési költség megtérítése elle­nében váltja be, illetve fogadja el fizetés­képen. Sérült államjegyek, amelyeknél egyes részek hiányosak, csak azzal az összeggel váltatnak be, amely azok sértetlen részeire esik. A 10-től 10.000 K-ig terjedő állam­jegyek 100 egyenlő mezőre, a 2 és 1 K-s államjegyek 10 egyenlő mezőre osztatik fel. Minden mezőért, amelyet a hálózatra illesz­tett állam jegy legalább a felére nem fed, 10 fillértől 100 K-ig terjedő levonás eszközöl­tetik. Amidőn a felek sérelmesnek tartják a jegyintézet pénztárai által történt megszabást, az államjegyek a pénztár által elismervény ellenében átveendők és át nem lyukasztva a jegyintézet általários igazgatási osztályához terjesztendő végleges megszabás végett. A részösszeg átvétele után a megszabás vég­legesnek tekintendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom