Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-09-30 / 221. szám

4. PAPA e

S VIDÉKE 1921 szeptember 568, A szövetséges hatalmak ultimátuma Magyarországhoz Páris, szept. 29. A nagykövetek értekezletének szeptember 20-án kelt a magyar kormányhoz intézett jegyzéke: Elnök Ur! A nagykövetek értekezlete legnagyobb meglepetéssel vett tudomást azokról *a válaszokról, melyeket a Nyugat-Magyarország kiüritéséröl szóló megelőző jegyzékben a magyar kormány adott. A nagykövetek értekezlete megállapította, hogy a magyar kormány vonakodik a jegyzéknek alávetni magát és a nyugati vármegyéket még mindigmagyar csapatok tartják megszállva. A szövetséges hatalmak felszólítják a magyar kormányt, hogy a jegyzék átadásától számitott 10 napi határidőn belül a szövetséges tábornokok által megállapított tervek szerint Nyugat-Magyarországot teljesen kiüritse és az átadási jegyzéket aláirja, e11enkezö esetben a szövetséges főhatalmak fenntartják a jogot, hogy Magyarországgal szemben mindazokat a kényszerezközöket alkalmazhassák, amelyeket célra vezetőnek tartanak. Másfelől a szövetséges főhatalmak készek arra, hogy mihelyt Nyugat-Magyarország kiüritése befejeződött vállalják az elnökséget azokon a tárgyalásokon, melyek Magyarország és Ausztria között megindulnak. BRIAKD. A csehek űlabb állásfoglalása Prága, szept. 29. A prágai lapok egyelőre, a cseh ünnepek miatt, még nem foglaltak állást Benes tegnapi expozéjához. Csak a Prager Presse foglalkozik vele egyik cikkében, amelyben a következőket mondja: A külügyminiszter nyilatkozatai talán szándékosság nélkül megcáfolnak egyes híreket, melyeket különösen a bécsi sajtó egy része terjeszt s amelyek már magukban is a diplomáciai és politikai szokások megsértését jelentenék, ha igazat mondanának. Mindabból, amit Benes felhozott, mindenekelőtt az tűnik ki, hogy fellépésünk minden irányban korrekt volt, Ausztriával csakúgy mint Magyarországgal, a kisántánttal csakúgy, mint a nagyántánttál szemben. Benes tevékenységének a nyugat-magyarországi kérdésben mindenekelőtt természetesen informatívnak kellett lennie. Benes tehát eddig nem tett egyebet, mint hogy megvizsgálta, mi Ausztria és mi Magyarozság álláspontja a nyugat-magyarországi kérdésbén, hogy gondolkoznak felőle a kisántánt államai és milyen állást foglainak hozzá a nagyántánt hatalmai. Csehország azokkal a nagyfantáziáju hírekkel szemben, melyek minden akcióban, sőt az akciótól való tartózkodásban is felforgató gondolatokat szimatolnak, két irányban van érdekelve a nyugat-magyarországi kérdésben. Politikai érdekünk, hogy ezt a szerződést végrehajtsák és gazdasági érdekünk, hogy éz békés uton történjék. Különösen akkor, ha szomszédokról van szó. Csehország nem nézheti tétlenül, ha a szerződésnek megegyezés utján akarnak érvényt szerezni. Összefoglalóan azt lehet tehát mondani, hogy Benes akciója ugyanarra törekszik, ami eddig is politikájának irányelve volt: a békeszerződések végrehajtására a béke megóvása mellett. Ez mindenesetre lényeges feltétele ama konstruktiv politikának, amelyet Benes Középeurópa ujrafelépitése érdekében követ. 9 bácskoi bunyeyac-Bzred átpártolt az albánokhoz. Szeged, szept. 29. Szabadkáról érkezett hirek szerint a bácskai bunyevác-ezred átpártolt az albánokhoz, hogy a szerbek ellen harcoljon. A szerb hadseregben olyan állapotok vannak, mint körülbelül nálunk voltak a kommunizmus előtt, jólehet Pasics erélyes kézzel iparkodik összetartani. 9 Kereszten; Nemzeti Egyesülés Pártja támogatja a kormányt. Budapest, szept. 39. A Ker. Nemzeti Egyesülés Pártja ma délben 12 órakor értekezletet tartott, melyen a kormány részéről Hegyeshalmy kereskedelmi, Vass kultusz, Bernolák népjóléti miniszterek, továbbá Andrássy, Windischgraetz, Pékár, Haller, Rakovszky stb. nemzetgyűlési képviselők vettek részt. Az értekezlet elhatározta, hogy a párt az egységes kormányzást szükségesnek tartja. Ellenez minden kormányellenes akciót és erélyesen támogatja a kormányt. További magatartását attól teszi függővé, hogy a kormány ura marad-e a helyzetnek. Okfáber 31 e határideje sz osztrák-magyar bankjegyek becserélésének. Budapest, szept. 28. Az osztrákMagyar Bank 10.000 és 1000 koronás cimletü bankjegyeit október 1-től 31-ig bezárólag már csak 75 százalék levonással cserélik be. Vagyis 10.000, illetve 1000 korona helyett 2500, illetve 250 koronát adnak. Ezen határidőn tul ezeket a bankjegyeket nem cserélik ki. A 100 koronás bankjegyeket 50 százalék levonással cserélik be ugyanezen határidőn belül. Ezek a rendelkezések vonatkoznak a most felszabadult barányai területekre is. Nyugat-Magyarország gazdasági helyzete és a csempészet oka. (Folytatás.) Amig az osztrák korona magasabba» állott a magyar koronánál, azt lehetett hinni, hogy ez fokozza azt a készséget, amellyel é területen Ausztriával szemben találkoztunk. Sajnos, a tapasztalatok mást bizonyítanak. Amikor az osztrák korona egyharmad értékére sülyedt a magyar koronának, épp oly mérvben folyt és folyik a csempészet, mint akkor, amikor jobb volt az osztrák korona a magyarnál. Nem érdektelen rámutatni arra sem, hogy nincs község, legyen az kicsi, vagy nagy, amelyikben legalább 30 gazdálkodónak ne volna állat és tojás, vajkereskedésre iparűzési engedélye. A községek férfi lakossága nem foglalkozik mezőgazdasággal, azt elvégzi az asszonynépség, hanem állatot, gabonát, tojást, vajat és tejtermékeket vásárol és szállít. Azt kellene hinnünk, hogy az úgynevezett Anschluss területen a nagymérvű csempészet folytán inség van, nincs állat, nincs gabona, nincs kenyér, pedig éppen az ellenkezője az igaz. Az Anschluss terület ugy rendezte be az ő gazdasági életét, hogy nem hogy nem apasztja csempészettel a saját készleteit, hanem apasztja azokat a készleteket, amelyek az ország mélyebben fekvő területein vannak. E tekintetben két körülményt vagyok bátor kiemelni. Az egyik az, hogy 1920-ban a Duna-vonalon fekvő dunántuli vármegyék állaíforgalmának több, mint fele irányittatott az Anschluss területre, a másik, hogy az Anschluss területeii aránylag sokkal nagyobb gabonakészletek állapíttattak meg, mint amekkorával a termelők a termelő vidéken rendelkeztek. Mint a gabona-kormánybiztosi kirendeltség vasmegyei vezetője, kénytelen voltam Stéifji községekben, amelyek a gabonakoníingenst beszolgáltatni vonakodtak, egyénenkénti elszámoltatást végezni, helyesen, katonai segédlettel gabonát feltárni. A megye legjobb termelő községében sem voltam képes a kontingens 10 százalékánál többet katonai segédlettel feltárni. A feltárási müveleteket egyezségi tárgyaiások, rábeszélések előzték meg és minden hiábavaló volt, amint hiábavalónak bizonyult az úgynevezett katonai feltárás is. Viszont az úgynevezett Azschluss területen, amelyik annyira passzív, például Vasmegyében, hogy mintegy háromszor annyi gabonát kellett adnunk 'az ellátatlanoknak, mint amennyi a területre adó és kontingens cimén kivetve volt és amelynek községei majdnem kivétel nélkül vonakodtak még az úgynevezett adógabonát is beszolgáltatni, azon pillanatban, amikor megjelent ott a katonai karhatalom, nemcsak az adógabonát, de a kontingens gabonái is azonnal egybehordták és azonnali teljességükben leadták. Sajnos, külpolitikai okoknál fogva nem lehetett az egyénenkénti elszámoltatást az összes Anschluss községekben keresztülvezetni, s igy ott maradt minden gabona. Ezek a készletek azok, ugy élő állatban, mint gabonában, amelyek átvándorolnak Ausztriába,' de nyomban pótoltatnak magyar területről. Megállapítások szerint gabonában, szarvasmarha, ló és sertésben az úgynevezett Anschluss terület nem a saját termelését, hanem beljebb eső vidékek [készleteit továbbítja, anélkül, hogy a magyar mező-