Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-24 / 190. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 augusztus 20. 9 magyarok ünnepe romában. Róma, aug. 23. A római magyar kólonia a követséggel együtt megünnepelte Szent István napját. Az ünnepi beszédet P. Buttykay mondotta, a szertartás után az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. 9 nemzetgyűlés ülése. Budapest, aug. 23. A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök nyitotta meg. Klebersberg Kuno napirend előtt szólalt fel. Majd Haller, Lingauer, Budaváry, Szmrecsányi Hantos és Benkő jelentettek be sürgős inter­pellációt. Klebersberg Kuno soproni választói nevében tiltakozik Nyugat-Magyarország el­szakítása ellen. Sopron városa és egész Nyugat-Magyarország rendületlenül ragasz­kodik a hazához s tőle semmi szin alatt sem akar elválni. Ausztria is oda sompolyog a huiiarablók közé és elfelejti, hogy nemcsak szakértői vagyunk az osztrák igának, de an­nak lerázásához is értünk, Ausztria jól tudja, hogy el vagyunk keseredve, de azzal nem törődik, neki csak a zsákmányra van szüksége. A Ház ezután elfogadta harmadszori olvasásban is az ingatlan vagyonváltságról szóló törvényjavaslatot. Haller interpellációjában az ántánt poli­tikáját teszi kritika tárgyává és a békebiró­ság felállítását követeli. Bánry külügyminiszter válaszában ki­jelenti.. hogy a békebiróság felállítása folya­matban van. Barta Szabó József szóváteszi, hogy Ausztria századokon keresztül belőlünk élt és most hálátlansággal fizet szívességünkért. A szerbek a Déli részeken kizsarolják a gazdákat, óriási adókat vetettek ki rájuk. A felszabadított területeken felelősségre kell vonni a kommunista főbünősöket, de a féhevezetettek zömévei a megbocsátást kell gyakorolni. Lingauer Albin kérdést intéz a kor­mányhoz, miért nem mondja meg már a nyugatmagyarországiaknak, hogy tulajdon­képen mi is vár reájuk. A nép — ugy mond — panaszkodik, mert nem tájékoz­tatták időben, hogy felfegyverkezhetett volna és maga állhatott volna ellen az osztrákoknak. Bethlen miniszterelnök válaszában ki­jelenti, hogy Rusztriával ujabb tárgyalásokat kezdtünk. A Ház az elnök válaszát tudomásul vette. Lingauer a választ nem vette tudo­másul és bejelentette, hogy kilép a pártjából Budaváry az Újpesten letelepedett 1200 zsidó 'térhódítása ellen interpellál. Szmre­csányi a tótok érdekében szólal fel, Csontos Imre Károly király érdekében kifejtett propa­ganda ellen kel ki. Benkő Gábor követeli, hogy mielőtt Nyugatmagyarországot kiürí­tenénk, Ausztria adja vissza 53 milliárd ko­rona értékű magyar műkincseket. Végül a kormányzó leiratának felol­vasása után a Ház ülését őszre napolták el. Nagy kirándulás a Cuha völgyébe. A Ker. Munkásegyesület akciója. Szeptember 4-én e célra külön vonat indul. A Keresztény Munkásegyesület és az egész ker. szoc. tábor, mely a forró nyári hónapok ideje alatt a megfelelő nyári helyi­ség hiánya folytán tagjainak semmiféle szó­rakozást nyújtani nem tudott és kénytelen volt a füllett levegőjű négy fal közé szorulni, azt a látszatot keltette, hogy ez a tekintélyes tábor már egészen le mondott a nyár által nyújtott hasznos élvezet és szórakozást adó kirándulásról, melyre az élet ezer gondjaival küzdő szellemi és fizikai dolgozóknak igen nagy szükségük van. Éppen ezen okoknál fogva a vezetőség elhatározta, hogy a hétköznapi szürke munka fáradalmaiba kimerült lelkek felfrisitése cél­jából szeptember 4-én nagy kirándulást ren­dez a vadregényes cuha völgyébe, melynek ózondus levegője, a természet örök alkotá­sának igazi szépsége üditő hatással lesz a szemlélőbre s azokra a becsületes munká­ban és gondokban belefáradt emberekre, akiknek az élet kegyetlen sorsa nein adta meg, hogy a hadimilliomos kényelmének berendezett fürdők és szórakozóhelyek sok élvezetet nyújtó helyeit felkereshessék. A Ker. Munkásegyesület vezetősége tehát ez uton hivja fel Pápa város és vidéke keresztény közönségét a ker. szoc. párt és munkásszervezeteink összes tagjait, hogy akik ezen kiráoduláson részt óhajtanak venni, ebbeli szándékukat jelentsék be /. hó 30-dig a pártirodába (Fő-tér 12. szám) aiatt A költségekre vonatkozólag csak e hét végén tudunk tájékozást adni, de már előre jelezzük, hogy kedvezményes lesz. Az élel­mezésről mindenki maga gondoskodik, de ha valaki meleg ételre tart igényt az is kap­ható lesz, ha jelentkezésével egy időben ezen szándékát a páríirodának bejelenti. A kelle­mesnek Ígérkező kirándulás iránt már is nagy az érdeklődés és előreláthatólag minden eddigi kirándulást felülmúló sikerrel fog végződni. TÁRCA. >9< Pápai sirmező a régebbi középkorból. Irta: Jankó László. (Folytatás.) Az ugyancsak a 6. számú sirban talált öntött bronzkapocs részben a római idők felé közelit bennünket, bár az öntés a ger­mánság és a szarmata ötvösök technikája is. Ugyanebben a sirban jutott felszínre egy 76 cm. hosszú, szögalaku vasár, melynek tompa végén az odarozsdásodott farostok jól játhatók.* Előkerült egy 7 cm. hosszú négy élü bronz vésőcske, melynek egyik vége szélesedve élre lapul, másik vége hegy­ben végződik, továbbá egy fekvő nyolcas idomú vas-csiholó. A 16. sz.* sirban előkerült fülbevalók egyszerűbb huzal alakok, egyik végükön he­gyesek, másikon, meg az átellenes közép­részen négy, illetőleg öttagu-gyöngyözésü pántocsku disziti.** Lehet, hogy valami üveg­gyöngy diszük is volt. A 17. számú (női) sirban talált bronz ujj-gyürünek keskenyedő, egymásra hajló végei vannak. A gyürü elől rhpmbikus le­mezben kiszélesedik, széleit egyenes vonalzás szegélyezi. A rhombus átlóinak irányában * Árakat aránylag kisebb számmal, a keszt­helyi, cikói, sziráki, horgosi, gátéri, gombosi, kis­hegyesi régebbi középkori sirmezökről s a vörös­marti leletekből ismerünk. ** Győr, Nemesvölgy, Csúny, Cikó, Regöly, Závod, Szirák, Pásztó, Horgosnál (Krunglnál) talá­lunk ilyeneket. keresztbe fektetett két vonal, végeiken egy­egy köröcske. Ez a forma a keszthelyi és a fenéki sirmezőknél talál hasonlításokra. * A sirmező leletei között nagyobb szám­mal voltak tőrszerü, egyélű vasKések a nép­vándorlás korának szokott keskenyebb, hosz­szabb idomával. Leginkább a cikói, csunyi, regölyi, závodi, régebbi középkorból való sir­mezőinken talált vaskésekhez hasonlíthatom ezeket. Inkább azon sírokban, hol kés for­dult elő, nem egyszer faragott, üres csont­henger is került felszínre. Ezen csonthenge­rek végig harántgyürüzéssel és bordázattal, vagy két végén sürün gyűrűzött és bordás sima szalaggal, közepén pedig keresztbefek­tetett vonalkázásokkal díszítettek. Hasonló csonthengerek — régebbi középkori sirmező­kön — másutt is fordultak elő. Általában kés nyelének szokás tekinteni, bár miután Pápán késnek minden nyoma nélkül is elő­fordult, hozzá az orsógomb mellett, arra is gondoltam, nem lehetett-e gombolyitó fela­data ? A sírokból előkerült orsógombok az alapjával összefektetett két csonkakup ido­mát mutatják, oldalaikon harántfutó vonalak­kal. A többszörösen előforduló orsógombok leginkább a szarmata női sirok jellemző kí­sérői. Analógiákra megint csak már emiitett régebbi középkori sirmezökről hivatkozhat­nánk A pápai sirmezőn gyöngyök meglehe­* L. Niederle már idézett munkájában a 671. lapon 14. számmal (Bled) hasonló diszü gyűrűt kö­zöl. Sőt a pétervári kormányzóságból egy karpere­cet (655. 1. 1. sz.), melynek végein ugyanazon alakí­tás és diszités mutatkozik. tos számmal és különböző változattal kerül­tek elő. Találtam hengeres csontgyöngyöket. Előkerült egy kettős bronzgyöngy s egy rhombus dodekaeder sötétkék üveggyöngy, mely utóbbi idomot régi és viszont hosszú használatból ismerünk. Előfordult egy sötét­kék kerek üveggyöngy berakott fehér cikk­cakk díszítéssel Ugyancsak régi használatú tipus, már a Hallstaít-periodusban, de a rómaiaknál is előfordul, a népvándorlás korá­ból a bezenyei és mezőkaszonyi, azonkívül az alteninarkti (Krajna) karantán sirmezőn megtaláljuk. Volt egy fekete szinü gömbded gyöngy, benne öt gyöngyszem fehér üveg­betét. Nagyobb számmal találtam a több szem egybefüggésével alkotott 2—5 tagu sötétkék üveggyöngyöket, amilyenek a nép­vándorlás korában gyakrabban előfordulnak. (Csuny, Cikó, Regöly, Závod, Mártély, Pásztó rég. kkori sirmezőkön). Ilyen több tagu gyöngyök fehér (irizáló) színben, könnyen hámló alakban is fordultak elő. Érdekes, szép darabok az előkerült két milliefiori-gyöngy. Hengeres alak ; rajta tégla­vörös és fehér karimával körülvett zöldes­sárga foltok mintha virágnak porzóit és ter­mőjét példáznák. Körülötte fehér vonalkák­kal tagolt kék berakás talán a szirmok. A gyöngy végein szines harántcsikok * A sírokban egy-egy agyagedény talál tátott. Magasságuk 6—13 cm. között válta­kozik. Az egyik alacsonyabb szinte La Téne alak. Az agyagedények szine sötétszürke, vö­* A pápaiakhoz hasonló millefiori gyöngyök­kel Pásztón, Gomboson és a stájer Hohenbergen találkozunk. Bizonyos tekintetben más jellegűek a. bezenyeiek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom