Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-07-29 / 170. szám
2. PÁPA ÉS VIDÉKE Nyugatmagyarország sorsa Andrássy a békés megegyezésről Andrássy Nyugatmagyarországra vonatkozólag a következő kijelentést tette: — A jóváhagyási okmányok kiéseréiése azt jelenti, hogy immár a békeszerződés / ealizálására kerül a sor. Egészen bizonyos, hogy az antant intézkedni fog Csonkamagyarországnak itélt, de a jugoszlávok által megszállott területek kiürítésére nézve. Ausztriával folyamatban vannak a tárgyalások a békés megegyezésre. Az antantnak nincs kifogása az ellen, hogy nyugatmagyarországi területekre nézve a békeszerződéstől eltérő megegyezést létesítsünk Ausztriával és természetes, hogy az ilyen megállapodást respektálni fogja. ¥efztiiket érzik a pé^i kommunifták Linder menfegetődzik Budapest, jul. 28. Azok az erélyes intézkedések, amelyeket a jugoszláv-kormány a kommunistákkal szemben kiadott, Linderékkel szemben is éreztetik hatásukat. Kedden a pécsi kommunista társaság Linder elnöklete alatt zárt értekezletet tartott, amelyről még az újságírókat is kizárták. Vvátr kijeentette, hogy a helyzet tarthatatlan. Többek között ezeket mondotta: Két tüz közé kerültünk és bizonyára mindnyájan tudjuk, akik itt vagyunk, hogy a kettő közül melyik veszedelmesebb. A belgrádi kormány jóindulatát ugylátszik elvesztettük, amiben a magyar kormány kezét látom. Belgrádból elárasztottak bennünket kémekkel és katonasággal, pedig erre szükség nem volt, mert semmi részünk nincs a merényletben. Nem nyugosznak a jugoszláv kommunisták Ujabb m Belgrád, jul. 28. A szerty'^ormány a legszigorúbb intézkedéseket lépíétte életbe a kommunisták ellen. A polgári pártok együttes gyűlésükön egyhangúlag helyeselték a kormány tervét, hogy a kommunizmus letörésére szigorú törvényt alkot. A belgrádi Radnicski Szindikati cimü kommunista lap megjelenését betiltották, a zágrábi Hrvat legutóbbi két számát pedig elkobozták. A rendőrség szigorú utasítást kapott, hogy kisérje éber figyelemmel a kommunista képviselőket addig, mig a parlament nem dönt mentelmi joguk fölött, mert néhányan már eltűntek, mások pedig előkészületeket tesznek a szökésre. R szerb kommunisták az eddigi merényleteken kivül még két merényletet terveztek, még pedig Pribicsevics belügyminiszter erényletek é$ Ribar nemzetgyűlési elnök ehen. Mindkét merényletet Noviban akarták végrehajtani, de a vizsgálat leleplezte a terroristaszervezetet. Amikor Alingicsot, Draskovics miniszter gyilkosát, a merényletet követő napon megvasalva Delnicéről Zágrábba vitték, a menet az országúton összetalálkozott Pribicsevics belügyminiszter autójával. A belügyminiszter magához rendelte a gyilkost. — Tudod-e, hogy mi vár rád ? — kérdezte tőle. — Golyót kapsz, vagy akasztófát ! A gyilkos igy válaszolt: — Önnek, mint miniszternek, ismernie kellene a törvényeket és tudhatná, hogy alkotmányunk szerint senkit se lehet politikai bűncselekményért halálra ítélni! 8 taziígjölÉs Disss. Budapest, jul. 28. A Nemzetgyűlés ülését Rakovszky elnök nyitotta meg. Az indemnitási javaslat tárgyalása során Hegedűs György foglalkozik Meskó Zoltán tegnapi beszédével. Kitér a nemzetrontó zsidódemokrácrára, mely megrontotta az országot, előidézte a forradalmakat. Majd az ingatlanok vagyonváltságát teszi szóvá és rámutat azokra a differenciákra, melyek a progresszivitás szempontjából sehogysem állhatnak fenn. Egységes politikára van szükség, össze kell hozni a falut és a várost. Ha a munkásság megérti szavunkat és szakit a marxista elvekkel, akkor együtt dolgozhatunk. Munkásaink mindig hazafias érzelműek voltak, csupán a zsidók fertőzték meg őket. Az az elem, melynek köszönhetjük, hogy még mindig 60 ezer magyar testvérünk Szibériában szenved. Ezután Beniczky szólal fel és hangsúly oza, hogy az ellenzékieknek is meg kell szavazni az indemnitást. Majd mentelmi jogának megsértését teszi szóvá. Erélyes támadásban részesiti a kormányt, szóvá teszi a bécsi milliókat, nemkülönben Prónay viselt dolgait, akiről azt állítja, hogy külföldi összeköttetései vannak. Az elnök válaszol Beniczkynek. Végül Hegedűs pénzügyminiszter sürgeti a javaslat minél előbbi letárgyalását. 9 románoit hifosztjáli 3 hatholifiiis egyházat. Az oláhok az erdélyi római katholikus egyház ti^ezer holdat meghaladó szántó, legelő és kaszáló mezőgazdasági területéből alig ezer holdat hagytak meg az agrártörvény értelmében. Ma az a szomorú helyzet áll fenn, hogy a római katholikus egyház nem tudja miből fenntartani azt a sok iskolát és kultúrintézményt, amely Erdély magyarságának legerősebb támasza. A kényszerbérletbe adott kilenctizedrész megművelésére a falvak lakói nem képesek. Igy pl. Váralmáson az elvett egyházi birtokok nagyrészét a nép nem művelte meg, hanem legelőnek használta. A falu népe előszeretettel vetette magát a jól megtrágyázott uradalmi földekre és a legleplezettlenebb rablógazdaságot foly1921 julius- 29. tatta. Az elsoványodott földeken aztán rövid idő alatt bekövetkezett a mezőgazdaság csődje. Az egyház hatalmas erdőségeit sem tudják megmenteni a rablógazdaság alól, a könnyűszerrel megkapott erdőségeket néhány év alatt kiirtják és Erdély egy nagy pusztaság lesz. Az egyház a legnagyobb aggodalommal látja a fejleményeket és emlékirattal fordul az oláh kormányhoz birtokainak elpazarlása ellen. 0z olasz fascists és fioniniiinistih harca. Zürich, jul. 28. A turini kommunisták lapja kiáltványt tett közzé, amely szerint Olaszország kommunista pártja a fascistákkal való békekötést visszautasítja és elrendeli a kommunista ifjúmunkások mozgósítását. Ez a kommunista hadsereg legfeljebb 10—10 emberből álló kis osztagokból alakulna, 5— 10 ilyen osztag alkoina egy egységet. Katonai kiképzésben részesülnének és a pártvezetőség rendelkezése alá tartoznának. 8 lenini zürichi Imim. Budapest, jul. 28. Zürichben ma 100 magyar koronáért l-677 2 svájci frankot jegyeztek. Uj tőrvények. Az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról szóló törvény szerint minden gyermek gondviselője köteles a gondviselése alatt álló gyermeket 6 éves korától 9 tanéven át nyilvános iskolai oktatásban, hat tanéven át elemi népiskolai, három tanéven át továbbképző népiskolai oktatásban részesíteni. Az iskoláztatás kötelezettsége magában foglalja a vasár- és ünnepnapi istentisztelet látogatásának kötelességét is. A munkásbizíosiíási bíráskodásról szóló törvény magában foglalja a biróság szervezetét, hatáskörét, az eljárások módját. Kiegészítő része a törvénynek a vegyes rendelkezések. A harmadik törvény intézkedik a nemzeti hadsereghez tartozó hivatásos havidijasoknak, önként továbbszolgáló altiszteknek, valamint ezek hátramaradottainak katonai ellátásáról. A törvény négy részből áll ás pedig a nyugdíjra, a lakbérnyugdijra, a sérülési pótdíjra és rokkantházi ellátásra vonatkozó részekből. Trianoni visszhangok . . . Csütörtökön este 6 órakor mondta el Palotás ezredes lapunkban már napokkal ezelőtt jelzett beszédét a Sport-telepen elég szép számú hallgatóság előtt. A vérbeli magyar irredenta izzó szavaival lángra gyújtotta a hazánk és fajunk iránti szeretetet. Történelmi nagyjainkat példakép állította elénk, a magyar multat pedig, mint biztosítékot területi épségünk visszaszerzésére. A magas színvonalú, mindvégig emelkedett beszédet a Himnusz hangjai zárták be. eg Tüz a Tisztviselő-telepen. Csütörtökön délelőtt az egyik tisztviselő-telepi gazda udvarán tüzütött ki. A gazda csépléssel foglalatoskodott, egyszerre azonban arra eszmélt, hogy a szekéren lévő gabona lángokban áll. A hirtelen keletkezett tüzett még ideje korán sikerült lokalizálni.