Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-29 / 170. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE Nyugatmagyarország sorsa Andrássy a békés megegyezésről Andrássy Nyugatmagyarországra vonatkozólag a következő kijelentést tette: — A jóváhagyási okmányok kiéseréiése azt jelenti, hogy immár a béke­szerződés / ealizálására kerül a sor. Egészen bizonyos, hogy az antant intéz­kedni fog Csonkamagyarországnak itélt, de a jugoszlávok által megszállott területek kiürítésére nézve. Ausztriával folyamatban vannak a tárgyalások a békés megegyezésre. Az antantnak nincs kifogása az ellen, hogy nyugatmagyar­országi területekre nézve a békeszerződéstől eltérő megegyezést létesítsünk Ausztriával és természetes, hogy az ilyen megállapodást respektálni fogja. ¥efztiiket érzik a pé^i kommunifták Linder menfegetődzik Budapest, jul. 28. Azok az erélyes intézkedések, amelyeket a jugoszláv-kormány a kommunistákkal szemben kiadott, Linde­rékkel szemben is éreztetik hatásukat. Kedden a pécsi kommunista társaság Linder elnök­lete alatt zárt értekezletet tartott, amelyről még az újságírókat is kizárták. Vvátr kijeentette, hogy a helyzet tart­hatatlan. Többek között ezeket mondotta: Két tüz közé kerültünk és bizonyára mindnyájan tudjuk, akik itt vagyunk, hogy a kettő közül melyik veszedelmesebb. A belgrádi kormány jóindulatát ugylátszik elvesztettük, amiben a magyar kormány kezét látom. Belgrádból elárasztottak bennünket kémekkel és katonasággal, pedig erre szükség nem volt, mert semmi részünk nincs a merény­letben. Nem nyugosznak a jugoszláv kommunisták Ujabb m Belgrád, jul. 28. A szerty'^ormány a legszigorúbb intézkedéseket lépíétte életbe a kommunisták ellen. A polgári pártok együt­tes gyűlésükön egyhangúlag helyeselték a kormány tervét, hogy a kommunizmus letö­résére szigorú törvényt alkot. A belgrádi Radnicski Szindikati cimü kommunista lap megjelenését betiltották, a zágrábi Hrvat leg­utóbbi két számát pedig elkobozták. A ren­dőrség szigorú utasítást kapott, hogy kisérje éber figyelemmel a kommunista képviselőket addig, mig a parlament nem dönt mentelmi joguk fölött, mert néhányan már eltűntek, mások pedig előkészületeket tesznek a szökésre. R szerb kommunisták az eddigi merény­leteken kivül még két merényletet tervez­tek, még pedig Pribicsevics belügyminiszter erényletek é$ Ribar nemzetgyűlési elnök ehen. Mindkét merényletet Noviban akarták végre­hajtani, de a vizsgálat leleplezte a terrorista­szervezetet. Amikor Alingicsot, Draskovics miniszter gyilkosát, a merényletet követő napon meg­vasalva Delnicéről Zágrábba vitték, a menet az országúton összetalálkozott Pribicsevics belügyminiszter autójával. A belügyminiszter magához rendelte a gyilkost. — Tudod-e, hogy mi vár rád ? — kér­dezte tőle. — Golyót kapsz, vagy akasztófát ! A gyilkos igy válaszolt: — Önnek, mint miniszternek, ismernie kellene a törvényeket és tudhatná, hogy alkotmányunk szerint senkit se lehet politikai bűncselekményért halálra ítélni! 8 taziígjölÉs Disss. Budapest, jul. 28. A Nemzetgyűlés ülését Rakovszky elnök nyitotta meg. Az indemnitási javaslat tárgyalása során Hege­dűs György foglalkozik Meskó Zoltán teg­napi beszédével. Kitér a nemzetrontó zsidó­demokrácrára, mely megrontotta az országot, előidézte a forradalmakat. Majd az ingatla­nok vagyonváltságát teszi szóvá és rámutat azokra a differenciákra, melyek a progresszi­vitás szempontjából sehogysem állhatnak fenn. Egységes politikára van szükség, össze kell hozni a falut és a várost. Ha a munkásság megérti szavunkat és szakit a marxista el­vekkel, akkor együtt dolgozhatunk. Munká­saink mindig hazafias érzelműek voltak, csu­pán a zsidók fertőzték meg őket. Az az elem, melynek köszönhetjük, hogy még mindig 60 ezer magyar testvérünk Szibériában szen­ved. Ezután Beniczky szólal fel és hang­súly oza, hogy az ellenzékieknek is meg kell szavazni az indemnitást. Majd mentelmi jo­gának megsértését teszi szóvá. Erélyes tá­madásban részesiti a kormányt, szóvá teszi a bécsi milliókat, nemkülönben Prónay viselt dolgait, akiről azt állítja, hogy külföldi össze­köttetései vannak. Az elnök válaszol Beniczky­nek. Végül Hegedűs pénzügyminiszter sür­geti a javaslat minél előbbi letárgyalását. 9 románoit hifosztjáli 3 hatholifiiis egyházat. Az oláhok az erdélyi római katholikus egyház ti^ezer holdat meghaladó szántó, legelő és kaszáló mezőgazdasági területéből alig ezer holdat hagytak meg az agrártör­vény értelmében. Ma az a szomorú helyzet áll fenn, hogy a római katholikus egyház nem tudja miből fenntartani azt a sok iskolát és kultúrintézményt, amely Erdély magyar­ságának legerősebb támasza. A kényszer­bérletbe adott kilenctizedrész megművelésére a falvak lakói nem képesek. Igy pl. Váral­máson az elvett egyházi birtokok nagyrészét a nép nem művelte meg, hanem legelőnek használta. A falu népe előszeretettel vetette magát a jól megtrágyázott uradalmi földekre és a legleplezettlenebb rablógazdaságot foly­1921 julius- 29. tatta. Az elsoványodott földeken aztán rövid idő alatt bekövetkezett a mezőgazdaság csődje. Az egyház hatalmas erdőségeit sem tudják megmenteni a rablógazdaság alól, a könnyűszerrel megkapott erdőségeket néhány év alatt kiirtják és Erdély egy nagy puszta­ság lesz. Az egyház a legnagyobb aggodalom­mal látja a fejleményeket és emlékirattal for­dul az oláh kormányhoz birtokainak elpazar­lása ellen. 0z olasz fascists és fioniniiinistih harca. Zürich, jul. 28. A turini kommunisták lapja kiáltványt tett közzé, amely szerint Olaszország kommunista pártja a fascistákkal való békekötést visszautasítja és elrendeli a kommunista ifjúmunkások mozgósítását. Ez a kommunista hadsereg legfeljebb 10—10 emberből álló kis osztagokból alakulna, 5— 10 ilyen osztag alkoina egy egységet. Katonai kiképzésben részesülnének és a pártvezetőség rendelkezése alá tartoznának. 8 lenini zürichi Imim. Budapest, jul. 28. Zürichben ma 100 magyar koronáért l-677 2 svájci frankot je­gyeztek. Uj tőrvények. Az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról szóló törvény szerint minden gyermek gondviselője köteles a gondviselése alatt álló gyermeket 6 éves korától 9 tanéven át nyilvános iskolai oktatásban, hat tanéven át elemi népiskolai, három tanéven át tovább­képző népiskolai oktatásban részesíteni. Az iskoláztatás kötelezettsége magában foglalja a vasár- és ünnepnapi istentisztelet látoga­tásának kötelességét is. A munkásbizíosiíási bíráskodásról szóló törvény magában foglalja a biróság szerve­zetét, hatáskörét, az eljárások módját. Ki­egészítő része a törvénynek a vegyes ren­delkezések. A harmadik törvény intézkedik a nem­zeti hadsereghez tartozó hivatásos havidijasok­nak, önként továbbszolgáló altiszteknek, va­lamint ezek hátramaradottainak katonai el­látásáról. A törvény négy részből áll ás pedig a nyugdíjra, a lakbérnyugdijra, a sérülési pótdíjra és rokkantházi ellátásra vonatkozó részekből. Trianoni visszhangok . . . Csütörtökön este 6 órakor mondta el Palotás ezredes lapunkban már napokkal ezelőtt jelzett beszédét a Sport-telepen elég szép számú hallgatóság előtt. A vérbeli magyar irredenta izzó sza­vaival lángra gyújtotta a hazánk és fajunk iránti szeretetet. Történelmi nagyjainkat példa­kép állította elénk, a magyar multat pedig, mint biztosítékot területi épségünk vissza­szerzésére. A magas színvonalú, mindvégig emelkedett beszédet a Himnusz hangjai zár­ták be. eg Tüz a Tisztviselő-telepen. Csü­törtökön délelőtt az egyik tisztviselő-telepi gazda udvarán tüzütött ki. A gazda csép­léssel foglalatoskodott, egyszerre azonban arra eszmélt, hogy a szekéren lévő gabona lángokban áll. A hirtelen keletkezett tüzett még ideje korán sikerült lokalizálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom