Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-04-10 / 80. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 április 102. B szesM lestsrsépsgn készi­teneli „termé5zefgi , < hoíáriat Budapest, ápr. 9. A belgrádi kö­röket régóta foglalkoztatja az a terv, hogy a trianoni békeszerződés értel­mében Jugoszláviához csatolt bácskai területek északi határán a Duna és a Tisza között csatornát épitsenek azért, hogy a Szerbiához csatolt bácskai te­riiletek és Csonkamagyarország között mesterségesen épített — „természetes határt" létesítsenek. A szerb kormány az egyik belgrádi cégnek már meg­bízást is adott a csatorna kiépítésére.. Rz irgalmas rsőtférek ünnepe. A fehér gárda, amely a két legerősebb fegyverrel, az ima s a munka fegyverével harcol az emberiség legszentebb érdekeiért, ünnepet ül. A hatalmas intéz­mény alapitóját, Mafillac Lujzát s négy pálmaágas leányát, az arrasi vértanukat boldoggá avatta az Egyház. Az alapitó egyénisé­gének nagystilüségét világosan mutatja az annyi vihart kiállóit intézmény. Ez a mély lelkű nő megértette Krisztust, miként kell illusztrálni az evangéliumnak a szeretetről szóló tanát. Intézmé­nyében, az irgalmas nővérek szer­vezetében csodálatos harmóniába tudta olvasztani a kontemplativ életei a szociális, kultur-érdekekért végzett hatalmas munkába fogott élettel. Ebben az intézményben összeforr az őskereszténység szel­leme a modern kor igényeinek, szükségletének teljes megértésé­vel. Ezek a jó nővérek megértve a nagy alapitó intencióit oly ha­talmas munkát végeztek, mint a történelmi fejlődés kevés intéz­ménye. A munkatér, amelyet ez az alázatos fehér gárda betölt, óriási. Betegeket ápolnak, szegény öregeket, árvákat gondoznak, le­lenc-otthonokat tartanak föl, igen sok, magas nivón álló iskolát látnak el. 37000 nemes, önfelál­dozó lélek küzd, fárad világszerte Krisztus országáért, a lelkek ügyé­ért. Imában és munkában elégő életük mennyi kegyelmet, mennyi áldást, mennyi kincset hozott már az emberiségnek! Mély hálával, őszinte lélekkel veszünk részt a jóságos nővétek örömében. A pápai katholikusság tudja, mit köszön Marillac Lujza leányainak. Érezzék meg a jó nővérek, hogy nem szépen csi­lingelő szavakat füzünk e sorokba, hanem hálás lelkünk mond ugyan­úgy köszönetet, ahogy ők szoktak megköszönni minden kis munkát: Isten fizessen meg, Isten áldja minden lépésüket! Jeleztük már, hogy nagy ala­pitójuk s négy mártir-testvérük boldoggáavatásáí a mi jó nővé­reink fényes ünnepségekkel ülték megsTordai Grail Erzsi gyönyörű ünnepi játékát: „Boldog Marillac Lujza koszorúját" adták elő. Gyö­nyörű képek vonulnak el szemünk előtt a fényes múltból. E képek legnagyobb értéke, hogy — fo­tográfiák idealizálás nélkül! Óriási munkát végeztek a száznál több szereplőt foglalkoztató darab ren­dezésével. Minden kép a Charitas Christiana egy-egy gyönyörű illusz­trációja. Szép esték, méltók a nagy alapitó emlékéhez! A város szinte tüntetőleg osz­tozkodik a zárda örömében: min­den este zsúfolásig telik még a nagy terem. (—,6.) BOLYGÓ, ÖRÖK FÁJDALOM... Vihar akarok lenni, ' Hogy rázzam, tépjem ezt a tespedt népet, Akarok lenni a láng, Mely a fagyott szivekbe szégyent éget, Legyek az alkony pírja, Hogy megmaradjak a gyávult homlokon És legyek kisértet, rém, Ki kinn sikoltoz a síri haimokon, Vagy legyek lidérces fény, S riadt szemekből soha el ne tűnjek, Legyek kin, halhatatlan, Hogy a sziveket marni meg ne szűnjek! Legyek méreg, keserű, Mely a bornak édes izét rontja meg, Legyek a nyugtalanság, Mely a lelkekben szünetlen benn remeg! Legyek Isten villáma, Hogy örökké lángoljak fenn az égen, Legyek zengő zivatar, S üvöltve, bőgve zúgjak át a légen! Legyek halálos, mély seb, Fájdalom legyek, mely nyugodni nem tér, Bolygó, örök fájdalom, Hogy sikoltsam örökké: Erdély!... Erdély! TURCSÁNY1 ISTVÁN. Nemes adományok a Szuipic-Deáksegélyző céljaira.. Ismeretes olvasóink előtt azon akció, amelyet a szegénysorsu tanuió-ifjuság fölsegélyezésére Indítottak a helybeli bences főgimnázium volt tanítványai és tanári kara. Meghatódva nézzük azt a lelkesedést, amellyel úgy a város, mint a vidék ezt a nagyfontosságú mozgal­mat fölkarolta. Meg a fölszólitások el sem mentek, már is százharmincezer koronát meghaladó összeg foiyt be. Nagy remények villognak e szám, e nemeslelküseg mögött. Ez a produktiv, tevékeny demokiació, amely nem jeiszó­rakétákat gyújtogat, hanem tettekkel siet segiiségre oda, hol a szegénység tart gúzsbakötve értékesíthető erőket. Ez a nemes, komoly hazaszeretet, amelynek a nemzet reménye, jövője : ifjúsága szá­mára nemcsak biztató, lelkesitő szava van, hanem áldozni is tud érte. Ez a magyar faj, a magyar kultura mentése. Ez a legszebb szózat a magyar ifjuság­hoz, amelyre oly nagy föladatok varnak. Ne csak fájdalmat, gyászt, szégyent örököljön (ölünk, a ma tragikus soisu nemzedékétől a magyar ifjúság, hanem lássa, éiezze meg azt is, hogy reszke­tünk érte, mirit Isten után egyetlen re­ménységünkért, hogy áldozunk érte min­den erőnk megfeszítésével. Hála fejében csak egyet leérünk ettől az ifjúságtól: dolgozzék lázasan, minden erejének megfeszítésével, néma daccal, Istenbe s a magyar jövőbe vetett hittel, a gyász­ban járok szent komolyságával, hogy a rablánc, amelytől ugy sajog, ugy föi­fölzokog a lelkünk, lepattanjon kezünk­ről I 1 Ali is, a magyar kultura szerény nap­számosai, az akció bizottságával együtt újra, meg újra kérünk, kélünk az Isten nevében : Adjatok a magyar ifjúságnak, a magyar reménységnek, a magyar jö­vőnek. I Megyés püspök urunk Őméltósága tegnap nyugtázott magas adományán kivül a mai napig ujabban a következő adományok erkeztek: Csaplár Antal plébános (Pápasalamon) 25.000 K, Piaise* Gyuláné (Pápa) 10.000 K, Regner Pál festményért 1606 K, Illa Antal plébános (Karakó) 1100 K, Zalán Menyben 1010 K, Németh Gyula esp.­pléo., Biazovicli Jákó, Gigler Béla gróf Jankovicli-Bésán End,éné, Horválíi Já­nos (Magyargencs), Fóris Sándor, Piaísek Gyula, Saud Lajos, Schermann Ferenc, Tihanyi Miklós 1000—1000 K. Kominek A. taricianár 630 K, Nagy Imre és Na<>y Ferenc 500 K, Kopuniczky Ferenc 160 K, Központi Sajtóvállaiaí Í50 K Bene Vilma, Ferenczy Antal, gróf Jankovich­Besan Elemér, Sebeslyon Ferenc, Sze­leczky Gyula, Siífer N. 100-100 K Premier M;klos 60 K, Vadé; na Viktor 50 K, Ignotus Benevolus 12 K N N 10 K BzeibenJ., Szainmer J., Ács Gá­bor 5—5 korona. Ezen alkalmat is felhasználjuk arra, hogy a nemes lelkeknek a jövő nem­zedék nevében hálás köszönetet mond­junk. Tudjuk, hogy a fennköltieíkü ado­mányozók tovább;a is buzgó pártolói lesznek a Sznipic-Dcáksegélyző ügyé­nek. Legyen a nagy lelkek jutalma az utókor hálája és az Ur Jézus ama mon­dása : „Amit egynek e kicsinyek közül tettetek, nekc-m teltétek." ­— Püspöki mise a főtemplom­ban. A Pápán időző dr Rati Nándor, veszprémi megyéspüspök ma, vasárnap délelőtt 10 órakor a főtemplomban szentbeszédet mond, utána ünnepélyes nagymisét celebrál fényes püspöki se­gédlettel. A főpásztornalc a főtemplomba vonulásakor az énnekkar Marion Győző karnagy vezetésével az „Ecce sacerdos magiuis"'\ énekii. Szentmise alatt ugyan­csak az énekkar a „Missa solemnis D dar" misét adja elő. Oíferíóriumkor és „Agnus Dei"-kor a pápai főtemplomi és városi zenekar Händl világhírű „Largó"-ját és Koszíka „Agnus Dei"­jét adja elő. — Á Terüíetvédő Liga választ­mányának igen t. tagjait kérern, hogy vasarnap d. e. fél 11 urakor a Kaszinó nagytermében — teljes számban — megjelenni szíveskedjenek. Tárgy:Elnök­választas; a tisztikar teendőinek kör­vonalazása ; részvényjegyzés a „Magyar Nép" cimü lap áívéttleie. Takács Árpád ügyvezető titkár. — Csak a szegényebb néposz­tály kaphat hatósági fát. A városi tanacs mai üléséből utasította a fahiva­tal vezetőjét, hogy a város részére ki­utalt fakészieíekböl a jövőben csak a szegényebb néposztáiylioz tartozóknak szolgáttasson ki fát, arra való tekintet­tel, bogy a tehetősebb osztályok a mai -viszonyok közepette mar a szabad ke­reskedelemben is be tudják szerezni a tűzifái. A városi tanácsnak ez az elvi határozata tehát egy ujabb lépés az a nyagi oldalról sürgetett szabad keres­kedelem előmozdítására, annak gyakor­lati megvalósítása azonban, különösen az elsö hetekben, sok körültekintést ki­vánó és nem éppen kellemes feladatot fog róni a íahivatalra. — Tényleges állományú tisztek és tisztjelöltek figyelmébe. Fel­szólhatnak mindazon nem tényleges állományú tisztek, tisztjelöltek, hogy azok, akik az 1919. évi 52. és 72-ik számú Rendeleti Közlöny alapján iga­zolva lettek, de az erről szóló „Érte­sítést" még meg nem kapták — a katonai nyilvántartó hatóságnál azonnal jelentkezzenek a Várban. — A pápai Sport-Egylet április hó 17-én, vasárnap délután 4 órakor taríja ez évi rendes tisztújító közgyű­lését az Erzsébetiigeli sporttelep nagy­termében, amelyre az érdekelteket tisz­telettel meghivja a választmány. Indít­ványok irásba í-glalva 8 nappal előbb nyújtandók be. — Egy asszony, két férj. Egy sopronmegy. i faluban játszódott lea napokban az alábbi tragikomikus tör­ténetet : A nagy yilágrergés 1914 ben kive­tette otthonából B. j. íöldmivest is s a véres orosz áradat elé dobta, mely ugy elsodorta szegényt,, hogy nyoma veszett. Pár hold is kis birtoka, háza s felesége két apró gyermekkel maradt odahaza. Asszonya bánkódott egy ideig utánna, utóbb azonban, hogy kis gaz­daságának gondja 'eljescn a nyakába szakadt s ura sem adott életjelt magáról, beletörődött a megváltozhatatlanba és csak a munkának és gyermekeinek élt. A következő év őszén az asszony hivatalos értesítést kapott, hogy ura az orosz-lengyelországi harcokban hősi halált halt. Áz asszony gyászt öltött, elsiratta urát, azíán hogy kissé meg­apadtak könnyei, újra neki feküdt kis gazdaságának. Á íold azonban hamar megérezte az erős férfikéz hiányát, gyom verte fel, a jószág is leromlott és mert az asszony szorgos két karja napestig a mezőn küzködött a barázdák között, pusztulásnak indult odahaza minden a ház körül is. Látta ezt maga az asszony is, igy történt azulán, hogv mikor egy szomszédíalubeli özvegy­ember élettársul ajánlkozott neki, mind­két kezét odanyújtotta kérőjének. Az anyakönyvi hivatal, mivel az irások rendben voltak s hivatalos ériesités igazoita a férj elestét, hamarosan össze adta őket, annak rendje-módja szerint. Több, mint két éve éltek együtt, mint törvényes férj és feleség. Most azután egy estén, mikor a házaspár a mezőről hazajött, a kapujok elölt egy idegen ember álldogált. A halotlnak hitt férj volt. Az asszony, ahogy meglátta, fel­sikoltott: — Jézus ... az uram! . . . Hát nem hótál meg ? . . . Az ember csöndesen mondta.: — Meggyűltem a fogságbul . . . Hat évig vándutam . . . Hála isten, itthon vónék. De mér' vagy ollan igen még­ijedve !... Ki ez az ember, kivel gyűltél? Az asszony halálra váltan, egész testé­ben reszketve rebegte: — Az uram . .. — Az urad? A másik ember szólalt meg: — Hallgasson meg minket. Csak­ugyan a hites ura vagyok, jól mondja ez az asszony. Kelmédről irás gyiltt, hogy meghalt. A birtokhó ember költött. Feleségül veltem a szegin asszonyt. Megböcsültem. Jól etünk. Most kelmed visszagyütl. Isten igy röndüte. Az asz­szony a kelmédé, több jussa van hozzá, ha kelmed ugy akarja, visszaadom ezt a jó asszonyt . . . Az ember csak állt s bámult maga elé, aztán csöndesen azt mondotta: — Tartsa meg . . . rieköm nem köll többet.. . Hanem a fődet, meg a házat visszakövetelem. Két kezem munkájával kerestem. Az enyém ! A két gyerökömet is visszakívánom I Különben nein al­kuszok én magukkal, majd elröndözi ezt a törvény. Jóccakát! Megfordult s beleballagott a sötét éjszakába. Törheti a fejét a törvény, mig ezt a cifrás bonyolult kis ügyet ki tudja bogozni. — Meghívó. A cipész és csizmadia munkások f. hó 11-én, hétfőn este 7 órakor a Ker. Munkás-egyesület helyi­ségében hivatalos órát tartanak, amelyre « cipész csizmadia és bőrmunkásokat nreghivja az elnökség. — Olcsó hatósági sertéshús és zsir. A helybeli Árvizsgáló Bizottság a sertés-termékek árának kialakulására továbbra is fenntartani kívánja a szabad­forgalmat, de az ár irányításánál fon­tos tényező, hogy a hatósági husszékek­ben most állandóan kaphatók e ter­mékek és pedig a következő árakon: serlés lius '68 K, szalonna, 75 K, háj 85 K, szir 100 K. Kimérések a vágó­hídi, Jókaieutcán és a Csőica husszékek­ben eszközöltetnek. Mától kezdve a murhálius ára 56—48 s a borjúhúsé 68—60 K. — A Kath. Munkásnő Egyesület holnap este fél 7 órakor ismeretterjesztő eladást tart, amely vetiteli képekkel il­lusztrálja Rómát a régi korban és a keresztény ókorban. Pontos megjelenést kér az elnökség. — Eljegyzés. Fülöp János oki. ta­nító eljegyezte Szekeres Márika urleányt. Gratulálunk. — A vállalatok va^yonváiísága. Az ipa i, gyári és kereskedelmi vál­lalatok, üzletek és üzemek anyagi és árukészleteinek, valamint a mező és erdőgazdaságok felszereléseinek (fundus • insiructus) összeírása tárgyában a vá­rosi adóhivatal a kővetkező hirdetményt bocsátotta ki: Az ingó vagyontárgyak után fízclendő vagyonváltság kivethe­tése céljából az 1921. évi április 30 ig. 1. minden iparos (gyáros) és keres­kedő (bizományi és beraktározási vál­lalat tulajdonosa) köteles az anyag- és árukészletre, továbbá a vállalati és üzleti, üzemi berendezésére és ingó felszere­lésére; — 2. minden gazdálkodó gaz­dasági felszerelésére vonatkozó adato­kat — az e célból 1921. évi április hó 1.-én elrendelt összeirás alkalmával — a vagyonváltság összeirási íven az ottani kérdőpontokra adott válaszok utján közölni. — E kötelezettség fenn­áll ugy a természetes személyekre, mint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom